Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő Moszkva tovább titkolódzik Chirac elnök felkereste a még mindig lábadozó Jelcint Vasárnap Chirac felkereste a tüdőgyulladása után lábadozó Jelcint Moszkva melletti rezidenciáján. A nyugati vezetők kö­zül a francia államfő volt az első, aki újabb betegsége után személyes benyomásokat szerezhetett az orosz elnök állapotá­ról. A találkozóról csak szűkszavú tájékoztatást adtak. Sokáig kérdéses volt, hogy egyáltalán létrejön-e a koráb­ban kitűzött találkozó. Moszk­vában ugyanis ismét közszájon forogtak a találgatások az el­nök egészségi állapotával kap­csolatban. Jelcin viszont már napokkal ezelőtt jelezte: min­denképpen megtartják a meg­beszéléseket Chirackal. Mindössze egy és negyed órát tartott a két elnöknek az új európai biztonsági rendszerről, a NATO tervezett bővítéséről, illetve a kétoldalú kapcsolatok­ról folytatott eszmecseréje. A francia és az orosz államfő megerősítette, hogy a követ­kező csúcstalálkozót szeptem­ber végén tartják. Chirac vár­hatóan szeptember 25-27-én látogat az orosz fővárosba. Kiszivárgott hírek szerint az orosz államfő elmondta ven­dégének, hogy Oroszország változatlanul ellenzi a NATO kiszélesítését. Moszkva ugyanakkor számos vonatko­zásban közelinek érzi saját ál­láspontjához Párizs bizonyos önállóságra törekvő elképzelé­seit. Bár Franciaország koráb­ban fontosabbnak tartotta az észak-atlanti szervezet korsze­rűsítését a bővítésnél, most már a két folyamat párhuza­mosságának a híve. Moszkva igyekszik kihasználni a lap­pangó francia-amerikai ellen­téteket, ami mozgásteret je­lenthet Jelcinnek. A kétoldalú viszonyt ille­tően a felek szót ejtettek a gaz­dasági kapcsolatok kihaszná­latlan lehetőségeiről. Az orosz külkereskedelmi forgalomból 11 százalékkal részesedő Fran­ciaország csak a 6. helyen áll. A tárgyalásokat követő rö­vid munkaebéd után a vendég azonnal a repülőtérre hajtatott. A két államfő a Moszkva melletti rezidencián tárgyalt FOTÓ: FEB/REUTER Elhunyt Solt Ottilia. Hosszú, súlyos betegség után, életének 53. évében szombaton elhunyt Solt Ottilia szociológus, szo­ciálpolitikus, a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék kiemelkedő személyisége. 1979-ben a Szegényeket Tá­mogató Alap egyik megterem­tője volt. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője, az SZDSZ alapító tagja, 1990-94 között pedig or­szággyűlési képviselője volt. Hídtervek. Nincsenek mű­szaki akadályai az Esztergom és a szlovákiai Párkány közötti, a második világháború végén lerombolt Duna-híd újjáépíté­sének. A magyar szakemberek elkészítették ugyanis az ehhez szükséges engedélyezési terve­ket, és nálunk, illetve Szlová­kiában egyaránt megkezdődött azok szakhatósági véleménye­zése. Ennek birtokában április végéig elkészülhetnek a kivite­lezési tervek. A vírus nem válogat. Horn Gyula a hét végén influenzában megbetegedett - jelentette be a Miniszterelnöki Hivatal Sajtó és Kommunikációs Irodája. A kormányfő, akit otthonában gyógykezelnek, betegsége mi­att kénytelen volt lemondani a hét első felére tervezett prog­ramjait. Elnöki jóváhagyás. Hazaér­kezett az Egyesült Államokból Torgyán József. A kisgazda pártvezető első hazai megnyi­latkozásában megerősítette, hogy egyetért pártja elnökségé­nek távollétében megfogalma­zott véleményével: az ellenzéki pártvezetők csúcstalálkozójá­nak akkor van értelme, ha a programok egyeztetése már megtörtént. Indokolt próbálko­zásnak tekinti az 1995-ben el­fogadott kisgazdaprogram akár 12 pontban történő tömöríté­sét is. Újrakezdők segítése. A bör­tönből szabadultak társada­lomba történő segítéséről egye­zett meg a Közmunka Egyesü­let és a Magyar Pártfogók Or­szágos Szövetsége. Jelenleg az országban 68 pártfogó tevé­kenykedik, akik mintegy 5 ezer volt börtönlakóval, illetve fel­függesztett szabadságvesztéssel sújtottal foglalkoznak. Mosolydoktor. Hazánkban járt az elmúlt napokban Mi­chael Christensen amerikai elő­adóművész, az úgynevezett bo­­hócorvos-program megalko­tója. Ellátogatott a SOTE I. számú Gyermekklinikájára is, ahol e programja alapján nyolc, speciálisan képzett magyar bo­hóc tréfákkal, vidámsággal ha­dakozik a kis betegek rossz hangulatával, a kórral és a szü­lők távolléte miatti levertséggel és félelmekkel. KÖRKÉP Az iparnál sokkal jobban jövedelmez a szolgáltatótevékenység Nyomul a német gazdaság Clinton elnöksége alatt, az elmúlt négy évben kilencmillió új munkahelyet teremtettek az Egyesült Államokban, túlnyo­mórészt a szolgáltatások területén. A munkavállalók három­negyedét ma már ez a gazdasági szektor foglalkoztatja. Az amerikai tapasztalatokat hasznosítva most nagyszabású szerkezeti átalakítást hajt végre a német gazdaság. A jö­vőt, az informatika társadal­mát - vallják a topmenedzse­rek - mindinkább a szolgálta­tások mennyisége és színvo­nala jellemzi majd. Nem a termelés visszaszorí­tásáról van szó, hanem annak „megtámogatásáról”. Az erre szakosodott háttérintézmé­nyek, cégek feltérképezik a lehetséges piacokat, feltárják az értékesítés finanszírozásá­nak módozatait, és a legkor­szerűbb eszközök alkalmazá­sával segítik, „kiszolgálják” a gazdasági élet szereplőit. Jó példa erre a Mercedesei­­ről ismert konszern vállalata, a Daimler-Benz InterServices, amely hat év alatt meghárom­szorozta forgalmát, s ma már 28 országban rendelkezik képviselettel, így Budapesten is. A magyar szakemberek felkészültségét ismerve ta­vasszal nyolcvanfős számítás­­technikai céget alapítanak ná­lunk a németek. A több mint 11 ezer fős ber­lini vállalat a távközlés és a számítástechnika vegyítésével olyan telematikai berendezé­sek kiépítésével is foglalkozik, amelyek vezérlik a közúti for­galmat, megkönnyítik a célhoz jutást, védelmet nyújtanak az autótolvajokkal szemben, a „fedélzeti” segélyhívással pe­dig gyorsabban elhárítható a műszaki probléma, jelezhető a baleset. Néhány hét múlva Tokióban lesz a rendszer vi­lágpremierje. A berlini vállalat azonban nem erre a legbüszkébb, ha­nem Európa legbonyolultabb építkezésének irányítására. Ahol valaha a várost megosztó fal állt­­ a Potsdamer Platzon, tíz futballpályányi területen­­ tizenkilenc óriási épületet emelnek. (toronyi) Idegenforgalmi látványossággá vált a megszállt limai japán rezidencia Túszok és turisták Peruban Tragikus következményekkel járna, ha a perui hadsereg megtámadná a japán követség épületét - jelentette ki a limai japán nagykövetséget megszállva tartó gerillák vezére. Nestor Cerpa Cartolini, a ter­roristák vezetője egy rádió­interjúban leszögezte, hogy erőszak esetén a gerillák közül senki nem kerül ki élve a kö­­vetségi rezidenciáról. Fenn­tartják követelésüket a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) börtönben lévő 458 foglyának a kiszabadítása. Cerpa nem zárta ki, hogy a mozgalom hajlandó volna a fegyverletételre, ha elismert politikai pártként visszaillesz­kedhetnének a társadalmi életbe. A Washingtonban tartóz­kodó Fujimori perui elnök bi­zakodóan nyilatkozott a meg­szállt japán rezidencián meg­kezdett nem hivatalos megbe­szélésekről, amelyek elvezet­hetnek „a probléma valamiféle megoldásához”. Miközben a perui főváros lakói már unják a túszdrámát, a Lima előkelő negyedében álló épület idegenforgalmi lát­ványossággá vált. Fényképe­zőgépekkel felszerelt turisták keresik a legjobb „szögeket”, hogy a lehető legtöbbet örö­kíthessék meg a rezidenciából. A városközpontból induló tú­rák a szokásos húsz dollár há­romszorosába kerülnek, ha útba ejtik a San Isidoró-i kö­­vetségi villát. A limai szállo­dákban telt ház van, és a ven­déglők forgalma is alaposan megugrott. Különösen nagyvonalúak az újságírók. Az amerikai CNN és a japán NHK televí­zió dollármilliókat költ a je­lenlétre. A CNN hírtelevízió stábja heti 15 ezer dollárt fizet azért a teraszért, amelyről a legjobb rálátás nyílik a rezi­denciára. A fotósok számára létraboltot és -kölcsönzőt nyi­tottak a közelben. (kulcsár) Karnevál Velencében. Mint minden évben, idén is február 1-jétől 11-ig tartják meg Olaszországban a hagyományos karneváli felvonulásokat. A Szent Márk teret a megnyitón elözönlötték a jókedvű álarcosok. fotó: feb/reuter Háromszázmilliárd sorsa pályázatokon dől el közpénzekről nyílt kártyákkal Becslések szerint mintegy 300 milliárd forint sorsa dőlt el tavaly pályázatok útján, a közbeszerzési törvény alap­ján. Hasonló nagyságú ösz­­szeggel számolnak az idei esz­tendőre is. A közbeszerzési törvény egy­éves munkájáról, tavalyi ta­pasztalatairól készít beszámolót a Közbeszerzések Tanácsa. Az Országgyűlés elé várha­tóan egy hónap múlva kerülő dokumentum szerint 1996-ban összesen 3200 közbeszerzési eljárást folytattak le, ami meg­felelt az előzetes várakozások­nak. Ezek 70 százaléka nyílt, 8 százaléka meghívásos pályázat, 22 százaléka pedig tárgyalásos eljárás volt. A tanács döntőbizottságához 165 jogorvoslati kérelem érke­zett. Panasszal szinte kizárólag a pályázók éltek, illetve néhány esetben a tanács hivatalból kezdeményezett eljárást. A közbeszerzési törvény működésének első évében oly­kor problé­­át okoztak a hibá­san kiírt tenderek, amelyekből nem derült ki pontosan az aján­latkérő szándéka. A pályázók részéről a legtöbb gond a köz­tartozásokról szóló igazolások benyújtásával kapcsolatban ve­tődött fel. A többi között ezek kiküszö­bölésére is a tanács komplex oktatási program kidolgozásá­ról határozott. A felkészítés várhatóan kétlépcsős lesz. Elő­ször a majdani oktatókat képe­zik ki, s csak ezt követően szer­veznek tanfolyamokat a közbe­szerzési eljárásokban résztve­vőknek. Fogvacogtató teljesítmény. Csernitzki Attila szom­baton átúszta a jeges Dunát. A víz egyfokos, a levegő hő­mérséklete fagypont körül volt. A zimankóra fittyet hányó fiatalember az Erzsébet hídnál, a pesti oldalon startolt, s a Szabadság hídhoz közel ért partot. Az orvosi kontroll sze­rint a vállalkozást, jól megúszta”. fotó: feb/diósi Visszament a medve a barlangjába Hideg napok jönnek Tegnap országszerte hét ágra sütött a nap. Ha van igazsága a néphitnek, hogy február másodikán a barlangjából előbúvó medve meglátva sa­ját árnyékát visszabújik kuc­kójába, és így hosszú lesz a tél, akkor az idén odébb még a tavasz... Török Dénes meteorológus el­mondta: egy ilyen talpas árnyé­kából a szakember aligha álla­píthatna meg egyértelműen bármit is. Tény viszont, hogy hazánkban, és például Auszt­riában, Szlovéniában, Szlová­kiában, Olaszországban ezen az ominózus napon sütött a nap. Nem ragyogott fel viszont a nagy medvesűrűséggel jegyzett Kárpátokban! Hogy aztán a népi megfigyelést igazolja-e a következő hetek időjárása, arra a meteorológus nem esküdne meg. Az ellenkezőjére sem. Mindenesetre, a tudományos előrejelzés szerint az évszakhoz képest sokkal hidegebb napok elé nézünk. Amikor e sorok megjelennek, északkeleti or­szágrészünkben hajnalban mí­nusz 15-18 fokot is mérhettek. Arra a kérdésre, hogy a most következő hideg szakasz az időjárás-megfigyelés során sokszor tapasztalt nagy ingado­zások egyike, avagy az ember természetbe való újabb kori bele-beleavatkozásának követ­kezményeként egy törvény­­szerű folyamat állomása, a tu­domány valószínűleg csak évti­zedek múlva ad választ. (cs)

Next