Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-15 / 190. szám
6. OLDAL — 2001. AUGUSZTUS 15., SZERDA TERKÉP Támogatnak bennünket - fejlesszünk! Helyzetjelentés: hogyan is áll Békéscsaba, az ország „legkeletibb” csücskében. Ha az elmúlt tíz évet nézzük, körülbelül hasonló szintről indultunk a környező városokkal. Az elmúlt két kor Békéscsnkamányzati ciklusban Békéscsaba csak a saját erejéből fejlődött, a vállalkozók teljesítményének köszönhetően jutott a jelenlegi fokra — vezette be mondandóját Végh László, Békéscsaba országgyűlési képviselője a vele készített interjúnkban. - Sokszor elmondtam, a jövőnket az határozza meg majd, hogy a környező településekhez képest - Szolnok, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Kipitippv Gyula, Orosháza stb. - milyen pozíciót vívunk ki magunknak. - Mire gondol pontosan? - A feladat városunknak kitörési utat mutató fejlesztési stratégia kialakítása. Számtalanszor vitáztunk erről a közgyűlésen, mondják, a kormány nem szentel elég figyelmet nekünk. Azt azonban tudni kell, hogy Békéscsaba földrajzilag elszigetelt, a 44-es forgalom szempontjából sem főközlekedési út. A kérdés megoldását, mint országgyűlési képviselő, elsődleges fel- Addig is mi a teendő? — A meglévő erőforrásokat kell használni. Megtört a jég, van kormányzati forrás, mind a fürdő, mind a stadion vagy a csatorna központi támogatással valósul meg, a utóbbi például nyolcszorossal. Sajnos nincs a városnak megfelelő fejlesztési stratégiája. Én képviselem legerőteljesebben a fejlesztési vonulatot — ez a kormány kimondta, szán pénzt Kelet-Magyarországra, lásd a tiszaugi hidat vagy a küszöbön álló békéscsabai elkerülő utat, amelyben a rendszerváltás óta nem történt semmi! A városban megtermelt erőforrásokat szétaprózzák, pedig a fejlesztés érdekében választani kellene a támogatandó célok között, amelyek további fejlődéseket indukálnak. Például: bányatavak, sportpálya, fürdő. Ide tartozik a kastélyprogram, a lovaglás, a lótenyésztés, a vadászat is, ezekre minden infrastruktúra és hagyomány megvan. - A fejlődéshez kapcsolható az ipari park program is... - Igen, illetve az élelmiszer-ipari inkubátorház. Előbbi olyan minőségi munkahelyeket hoz ide, mint például az SMK. A továbbiakban is ilyeneket várunk, és majd a Kelet-Magyarországon egyedülálló, logisztikai központként működő reptéri ipari parkba is. Az élelmiszer-ipari inkubátorháznak pedig a csabai kolbász hungarikumként való piacra kerülésében lenne szerepe elsősorban. Fontos az intézményhálózat fejlesztése, és ehhez kapcsolódóan az oktatásé is. Szükségünk van a diplomás emberekre. - A fentiek által versenyképessé válnánk? - Feltétlenül. Már így is vannak olyan vállalkozások, amelyek versenyképesek a legigényesebb piacokon is, csak nem képesek a „nagy ugrást” önerőből megtenni. Ezeknek én külön figyelmet szentelnék. - Melyek azok a fejlesztések, amelyeket ön ért el? - A lakásprogram. Én vezettem az előző ciklusban a lakásbizottságot, amely ezt kidolgozta. Ezenkívül magam vetettem fel, hogy addig nem szabad belevágni a csatornázásba, amíg a mostani mértéket el nem éri a központi támogatás. Az ipari park program is fideszes kezdeményezés volt, annak idején mindenki azt mondta, illúzió, álmodom, mégis működik a dolog. Itt van például a fürdő is, tárgyalásaim nyomán nyilvánították gyógyvízzé a forrását, de a Csaba Centerért is sokat harcoltam. A kastélyprogramot is a „hátamon cipeltem”, és hogy a legutolsó ügyemet is megemlítsem, jelenleg a köztéri kutak megszervezésével vagyok elfoglalva... Tudom, hogy hátrányos helyzetűek vagyunk. Ettől függetlenül hiszem, hogy az itteni emberek már bizonyított tenni akarása átsegíti ezt a várost mostani nehézségein. Született: Békéscsaba, 1964. július 27. Család: nős, felesége Véghné Tallér Szilvia tanítónő, joghallgató; gyermekei Viktória (1992) és Dóra (1994) Tanulmányok: 7. Számú Általános Iskola, Békéscsaba; Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba; Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (agrármérnök). Hobbialkotás (a közéletben és a „barkácsasztalon”) adatnak tekintem; meg is kezdődött már Békéscsaba és Gyula között a négysávúsítás. Szerintem tíz éven belül megvalósulhat a gyorsforgalmi út Kecskemét és a gyulai határ között. A helyi gazdálkodók érvényesüléséért Békéscsaba a megye fővárosa, motorja, húzóereje — azért fontos fejleszteni, mert ezáltal nemcsak maga a város, hanem a térség, a megye is fejlődik — hangsúlyozza Hanó Miklós, Békés megye listás országgyűlési képviselője. Békéscsaba társadalmi megbízatású alpolgármestere. — Országgyűlési képviselőként azért próbálok tenni, hogy az itt élőknek gazdasági és kulturális értelemben is biztosított legyen az életterük. Ha a gazdaság fejlődik, az maga után vonja a kultúra, a sport, valamint a szabadidős lehetőségek kibontakozását is. Ezért elsődleges feladat, hogy a térséget bekössük a gyorsforgalmú utak, illetve autópályák „vérkeringésébe”, mert aki ebből kimarad, az lemarad. Az elkövetkezendő időszakban - élve a kormány autópálya-bővítésének terveivel — azért kell lobbizni, hogy bekerüljünk ebbe a hálózatba, ezáltal a befekte- Névjegyzők számára is elérhetővé váljunk. A város fekvésének viszont előnye is van, hiszen a megyeszékhely román határhoz való közelsége lehetővé teszi a két ország közötti gazdasági együttműködést. Békéscsaba a határmenti kereskedelmi és gazdasági központ szerepét is felvállalhatja. Többször is hangsúlyozta, hogy elsősorban az igazi kisgazda értékeket szeretné képviselni. Mit jelent ez? - Bár a kisgazdapártot jelenleg a belső viszályok és a hatalmi harcok jellemzik, én továbbra is azt tartom fontosnak, hogy az agráriumhoz kötődő emberek tisztességesen megéljenek a mezőgazdaságból. Magam is gazdálkodom, ebben élek. Eredményként könyvelem el, és nagyban hozzájárultam ahhoz, hogy tavaly 1,5 milliárd forint kormánygaranciális hitelhez jutott a békéscsabai konzervgyár, ami kilendítette a nehéz gazdasági helyzetből. Miután a Globus Rt. a gyár szakmai tulajdonosává vált, 700 millió forintos tőkeemelést hajtott végre és korszerűsítette az üzemet. A hűtőház is 200 millió forint kormánygaranciális hitelben részesült. Azáltal, hogy munkahelyet biztosítanak ezek az élelmiszer-ipari cégek, feldolgozó-kapacitásuk az alapanyagot beszállító termelők és termékpályás szövetkezetek számára is piaci lehetőséget kínál. A Területfejlesztési Tanács alelnökeként támogattam a hűtőház és a Bábolna Rt. békéscsabai gyárának technológiai fejlesztését. Fontos volna, hogy a térségben és a városban regionális élelmiszer-feldolgozók jöjjenek létre. Ebbe illeszkedik a város tulajdonában lévő vágóhíd rekonstrukciója, aminek 75 millió forintos költségét az FVM, a Területfejlesztési Tanács és a város fedezte. Az inkubációs céllal megvalósuló vágóhíd további húsfeldolgozók megalakulását is ösztönözheti. - A kellő ütemben fejlődik-e Békéscsaba? — Egy bizonyos fokú fejlődés megindult a városban, de tény, hogy hiányzik a dunántúli megyeszékhelyekre jellemző dinamizmus. Pozitívum az ipari park létrejötte, és az, hogy már az első „fecske” is megjelent a japán befektetők képében. A fejlődést bizonyítja az is, hogy az áruházláncok betelepülnek a megyeszékhelyre. Példaként említem a 320 új munkahelyet teremtő Tesco áruházat, amelynek megjelenése a kiskereskedőknek kezdetben nem biztos, hogy előny, de a lakosságnak mindenképpen az. A Tesco beruházási vezetőjével tárgyaltam, akit arra ösztönöztem, hogy az alapanyagvásárlásoknál a helyi termelőket és vállalkozókat részesítsék előnyben, tőlük szerezzék be a zöldségeket, gyümölcsöket, húskészítményeket, mert ezzel mindenki jól jár: a nagybani kereskedő láncszem kihagyásával a termelő több pénzt kaphat az árujáért, a vevő pedig olcsóbban jut hozzá az élelmiszerekhez. Nem beszélve arról, hogy ha a helyi termelőknek, termékpályás szövetkezeteknek, egyéni vállalkozóknak sikerül az áruházláncba bekapcsolódniuk, a későbbiekben nemcsak a békéscsabai hipermarketet, hanem az ország többi Tesco-áruházát is elláthatnák termékeikkel. Említette, hogy a gazdasági fejlődés az alapja a kulturális, a sport és a szabadidős tevékenységek bővülésének. Mi a helyzet ezekkel a területekkel? — A kormány támogatásával megvalósulni látszik az Árpád fürdő felújítása és korszerűsítése. Ez mindenképpen jelentős előrelépés lehet a kulturált kikapcsolódás és a turizmus terén. Mivel régebben aktívan sportoltam, és a sportot azóta is kedvelem, nagy örömömre szolgál, hogy elkezdődhet a Kórház utcai stadion rekonstrukciója. Továbbra is azon munkálkodom, hogy a megyében és Békéscsabán olyan életteret találjanak az emberek, hogy ne akarjanak innen elmenni. Született: Békéscsaba, 1957. február 6. Iskolák: Élelmiszeripari Középiskola, Szeged, Élelmiszeripari Főiskola hús-baromfi szak, Szeged (1978) Életút: ZÖLDÉRT Vállalat békéscsabai húsüzeme, Körösfood Kft., 1994-től Békéscsaba 10-es számú választókörzetének önkormányzati képviselője, 1994— 98-ig tanácsnok, 1998-tól a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője, Békéscsaba gazdasági ügyeket felügyelő társadalmi megbízatású alpolgármestere Család nős, felesége Hanóné Frankó Judit, gyermekei Miklós (1982), Bálint (1990) Hobbi: sport, gazdálkodás, természet ***** I Manó Miklós | A ZENIT fesztiválprogramjaA ZENIT-programok többsége békéscsabai helyszíneken zajlik, ám — mint az alábbi részletezésben olvasható — néhány zenekar más megyei településeken is fellép. Augusztus 18. 9.00 A Kézdivásárhelyi Tanulók Klubja Fúvószenekara és Mazsorett Csoportja (Románia) térzenéje Kevermesen 10.00 A Trencséni Városi Fúvószenekar (Szlovákia) műsora a Korzó téren 11.00 A Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Szlovákia) műsora a jaminai nyugdíjasklubban 16.30 A Békéscsabai Ifjúsági Fúvósok Egyesületének fellépése a Szent István-napi előzetes műsorában a Féja Géza téren 17.00 A ZENIT ünnepélyes megnyitója a Szent István téren, a Fiume Szálló előtti fesztiválsátorban. A fesztivált Végh László országgyűlési képviselő, alpolgármester nyitja meg 17.00 Versenyprogramok a fesztiválsátorban: Lipovai Fúvószenekar (Románia), Trencséni Városi Fúvószenekar (Szlovákia), Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Németország), Békéscsabai Ifjúsági Fúvósok, Erlöserkirche Fúvószenekar, Gronau (Németország) 19.00 A Lipovai Fúvószenekar (Románia) fellépése Kétsopronyban Augusztus 19. 13.00 A Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Németország) térzenéje a Szanazugi Nádas kempingben 15.00 A Trencséni Városi Fúvószenekar (Szlovákia) térzenéje a Szanazugi Nádas kempingben 17.00 A Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Németország) műsora a mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház előtt 17.00 Versenyprogramok a fesztiválsátorban: Mezőhegyesi József Attila ÁMK Fúvószenekara és Mazsorett Csoportja, Kézdivásárhelyi Tanulók Klubja Fúvószenekara és Mazsorett Csoportja (Románia), Csorvási Ifjúsági Fúvószenekar és Mazsorett Csoport, Szabadkai Városi Fúvószenekar (Jugoszlávia), Gyulai Ifjúsági Fúvószenekar, Vasutas Fúvószenekar, Békéscsaba 18.00 A Trencséni Városi Fúvószenekar (Szlovákia) térzenéje a Korzó téren 18.00 Az Erlöserkirche Fúvószenekar, Gronau (Németország) térzenéje Mezőberényben Augusztus 20. 9.00 Az Erlöserkirche Fúvószenekar, Gronau (Németország) zenés ébresztője Mezőberényben 10.30 Térzene a városháza előtt, közreműködik a Szabadkai Városi Fúvószenekar (Jugoszlávia) és a Békéscsabai Ifjúsági Fúvósok Egyesülete 12.00 A Kézdivásárhelyi Tanulók Klubja Fúvószenekara és Mazsorett Csoportja (Románia) térzenéje Mezőkovácsházán 14.00 A Lipovai Fúvószenekar (Románia) térzenéje a Szanazugi Nádas kempingben 17.00 A Zenei Ifjúsági Találkozó gálaműsora a városháza előtt, fellép: a Kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és Mazsorett Csoportja (Románia), a Mezőhegyesi József Attila ÁMK Fúvószenekara és Mazsorett Csoportja, a Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Szlovákia), a Lipovai Fúvószenekar (Románia), a Trencséni Városi Fúvószenekar (Szlovákia) . ________Megkérdeztük a békéscsabaiakat________ A nyári szórakozási lehetőségekről Szurovecz Kitti, 17 éves tanuló: - Diszkóba nem nagyon járok, inkább a kiülős, beszélgetős helyeket kedvelem. Ezekből azért szerencsére nem is egyet találunk Békéscsabán, ilyen szempontból nem érezhető - és sok más szempontból sem, sok minden van már itt is - az egyébként jelentős lemaradásunk a Dunántúlhoz képest. Ott a szórakozóhelyek felszereltsége, minősége is sokkal jobb az ittenieknél. Ja, sétálni is nagyon szeretek, ezért örülök, hogy egyre jobban parkosodik a megyeszékhely. Farkas Antal, 16 éves tanuló: - Bár én Újkígyóson lakom, gyakran járok ide szórakozni. Vannak diszkók, és talán máshol nagyobb az élet, azért itt is elég sok lehetőség van. Ilyenkor nyáron még éjfélkor is forgalmas az utca. Gyakran előfordul, hogy a srácokkal beülünk valahová vagy moziba megyünk. A vásárlási lehetőségek jók, egyre több mindent lehet itt is kapni — mindenesetre jóval többet, mint nálunk. Az oldal a Békéscsabai Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Vandlik János és Váradi Krisztina Fotó: Kovács Erzsébet Szántó Tamás, 39 éves, az AUT-PONT alapítvány képviselője: — A rendszeres mindennapi szórakozási lehetőségek terén lenne mit javítani a városban. Én az élőzenés, beszélgetős helyeket szeretem legjobban. A nyári időszakban működő fesztiválok népünnepély jellegűek, azt hiszem, kielégítik a közízlést, de nem igazán én vagyok ezeknek a „célközönsége”. A komolyabb szórakozási lehetőségek, hangversenyek igenkor nyáron hiányoznak Békéscsaba kulturális életéből. Darabos Róbert, 33 éves takarító: - A kilencvenes évek közepén jobb volt a helyzet szórakozási szempontból. Sokkal több helyre tudtunk elmenni, most már a diszkók uralják az egész várost. Annak idején elmentünk a K. O.-ba, a sörkertbe, a kertmoziba. Kár, hogy ez a ligeti rész kiesik a lehetőségek közül. Szerintem a mai helyzet nem olyan jó, bár ezek a fesztiválok, amelyek mostanában elszaporodtak, érdekesek. Augusztus 20-ai események Augusztus 18. Szent István-napi előzetes a Lencsési Közösségi Házban és a Féja Géza téren 15.00 A Csorvási Fúvószenekar és Mazsorett Csoportjának felvonulása a Lencsési úton és a Féja Géza téren 15.30 Millenniumi aszfaltrajzverseny 16.30 A Békéscsabai Ifjúsági Fúvós Egyesület zenekarának fellépése 17.30 A Szarvas Band dixieland műsora 18.30 Az „Add Dance” Company bemutatója 19.00 Vincze Lilla fellépése 20.00 A Zoltán Erika Tánciskola bemutatója 20.30 A gyulai KÜSZÖB együttes nosztalgiakoncertje 22.00 Tűzijáték A rendezvény ideje alatt 15-18 óráig szabadtéri játszóház és íjászat, 16- 20 óráig lovaglás, szellemi totó, 15- 22.30-ig büfé és légvár Augusztus 20. Ünnepi program a városháza előtti Szent István téren 10.30 Térzene 11.00 Ünnepélyes zászlófelvonás (közreműködik a Magyar Honvédség 62. Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandára, Hódmezővásárhely) 11.20 Szabadtéri játszóház a Diáktanya szervezésében 14.00 A Csabai Színistúdió előadása 15.00 A Békés Banda műsora 16.00 A Balassi Néptáncegyüttes fellépése 17.00 ZENIT gála 18.30 A Csaba Fitt Egyesület bemutatója 19.00 Operett gálaműsor (közreműködnek Paczuk Gabi, Rálik Szávia, Mészáros Mihály, Tamás Endre és Tomanek Gábor színművészek) 20.00 Pap János polgármester ünnepi beszéde 20.10 Az E.C. Dance Stars fellépése 20.20 Demjén Ferenc koncertje 21.00 Tűzijáték 21.15 A Hevesi Happy Band fellépése