Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-10 / 34. szám

4 4. OLDAL - 2004. FEBRUÁR 10., KEDD I A mennyországban nincsenek kamionok A tizenkét évig tartó,,kirándulást” lezárta a moya-moya betegség Spanyolország, Portugália és a brit szigeteken kívül kamionnal bejárta egész Európát. A vezetés számára nem egyszerű munka, hanem hivatás volt. A tizenkét évig tartó „kirándulásának” egy vele született érrend­szeri betegség vetett véget. Az agyi érelzáródás után néhány héttel agy­vérzés is érte. Műtét után műtét, s közben az orvosok kiderítették ritka betegségének okát. A kamionos múltjából néhány fotó, egy ajándék makett jármű, s a kitörölhetetlen emlékek maradtak. Szarvas — Gyermekkoromban érdekeltek a gé­pek, vonzott a technika. Ezt annak is köszönhettem, hogy anyai nagyapám gépész volt. A honvédségnél hivatásos jogosítványt szereztem, majd a szüle­im legnagyobb bánatára az egyetem helyett elmentem autószerelőnek - kezdi élettörténetét Bánáti Tibor. - Ekkor már tudta, hogy kamionos­­ként fog dolgozni? - Számomra mindig a vezetés élmé­nye volt fontos. A Volán szarvasi főnök­ségéhez kerültem 1974-ben. A munka nem kötötte le minden energiámat. Közben az autóbuszvezetői engedély kivételével minden jogosítványt meg­szereztem, még autóvezető szakokta­tói vizsgám is van. Később, 1984-ben szerencsére kaptam egy lehetőséget Békéscsabán, és egyetlen belföldi fuvar után az ismert TIR jelzéssel a kamiono­mon az akkori NDK-t vettem célul. Ez­után jöttek a régi Szovjetunióba vezető végtelen túrák a szinte járhatatlant ha­vas utakkal, s a csontig hatoló, negyven fokos hideggel. - Tényleg olyan kalandos a kami­onsofőrök élete, mint ahogyan azt a beavatatlanok képzelik? Önnel milyen felejthetetlen események történtek a ti­zenkét év alatt? - A sofőrködést a világ legtermé­szetesebb dolgának tekintettem, per­sze velem is megtörténtek nem min­dennapi események. Emlékszem, egy­szer megállás nélkül, azaz „egy fenék­kel” 1052 kilométert vezettem le. Jó kaland volt, amikor a nyolcvanas évek derekán a déli országrészből Jugoszlá­viába kendert szállítottunk, s visszafe­lé mindig elrejtettünk néhány üveg konyakot a járműveinkben. Ma elég hihetetlenül hangzik, de a Bécsben vá­sárolt meztelennős kártyáért a szovje­tek több száz liter gázolajat adtak cse­rébe. Máskor persze majd­nem kiraboltak, amikor megálltam pihenni egy parkolóban. Az akkori helyzetet tükrözi az is, hogy az ukrán prostik egy szappanért vagy konzer­vért is odaadták volna ma­gukat a sofőröknek. Emlé­kezetes volt számomra az athéni sztrájk, amikor két héten át várakoztam az ot­tani vámnál. Azokban az időkben gyakran megfo­galmazódott bennem a gondolat, hogy hiába van otthon két fürdőszobám, ha hetekig lavórban mosakszom. Több olyan utam alkal­mával három hétig voltam távol a csa­ládomtól. A rendszerváltás előtt még nem volt telefonunk, így gyakorlatilag semmilyen életjelet nem tudtam adni magamról. A családomnak viszont minden indulás előtt elmondtam, hogy ne aggódjanak miattam,­ minden útról hazatérek.­­ Képeslapot sem küldött? Úgy kép­zelem el a kamionosokat, hogy a szebb helyekről képeslapokat küldöz­getnek a szeretteiknek. — Nem nyaralni mentem, hanem azért, hogy megteremtsem a család­­fenntartáshoz szükséges anyagi hátte­ret. Ebbe természetesen belefért volna egy-egy firenzei vagy bécsi képeslap feladása, de általában hamarabb haza­értem, mint ahogy a postán küldött „életjel” Szarvasra érhetett volna. Ezt onnan tudom, hogy egy-egy családta­gom elkísért néha, s amikor a felesé­gemmel Olaszországban jártunk, az általa feladott lap hazajövetelünk után néhány napra érkezett meg. — Volt kedvenc járműve? Gondo­lom, nem egyetlen kamiont vezetett ti­zenkét évig.­­ Az első kamionom egy román fülkés Rába volt, később egy Dal­­fülkéset vezethettem. Ezek után a volt NSZK-ban vettem át az új Iveco kami­onomat, majd egy 450-es Scania kö­vetkezett, végül pedig a Hindelang Kft. által vásárolt legújabb Man kami­ont vezettem. Ezek a járművek egyre modernebbek voltak, egyre erősebb motorral, nagyobb kényelemmel. A legnagyobb élményt természetesen az utoljára vezetett kamionom nyújtotta, de azt hiszem, mindegyiket egyfor­mán szerettem. Egy autónak lelke van, azt ápolni kell, különben nem lesz hálás a sofőrjével. Hasznomra vált, hogy értek az autószereléshez, így ha az útjaimon probléma adódott, mindig magam oldottam meg. — Elérkeztünk a tragédiához, amely megváltoztatta az életét. — Influenzás tünetekkel indultam út­nak ’96 májusában. Június elsején Ber­linben leraktam az árut, majd egy né­met kollégát megkértem, adjon valami gyógyszert fejfájás ellen. Onnan h­ány banánért Hamburgba, majd pár nap múlva a hazaúton olyan rosszullét jött rám, hogy egy cseh kolléga rögtön men­tőt hívott orvos helyett. A wormsi kór­házban fekve egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a feleségem és a gyer­mekeim állnak az ágyam körül. Két és fél napig utaztak, miután a cég értesítet­te őket az állapotomról. A körülmények ellenére humoromnál voltam, mert a fe­leségemnek azt mondtam, hogy csak azért nem haltam meg, mert a menny­ben nincsenek kamionok. A németor­szági kezelés után a budapesti mentő­kórházba kerültem, utána hazaenged­tek, és csak néhány hét múlva kellett visszamennem a budai rehabilitációs intézetbe. Ott közben agyvérzés ért, ami számomra megint csak szerencse, hiszen ha itthon történik velem, már nem élnék. Onnan rohammentővel az Amerikai úti idegsebészetre szállítot­tak. Három agykamrám került vér alá. A műtét alatt kiderült, hogy a szerveze­tem az elzáródott ér helyett új érpályát alakított ki, de sajnos az nem volt elég erős a megfelelő vérellátáshoz, és elpat­tant. Az orvosok csak három-négy vizs­gálat után jöttek rá, hogy valójában mi is a bajom. Világossá vált, hogy nem a kamionos életmód a felelős az érelzáró­dás miatt. Olyan, velem született beteg­ségem van, amit az orvostudomány maga-magaként emleget. A statisztikák alapján már gyermekkorom­ban meg kellett volna hal­nom. Ehhez képest negy­venkilenc évesen még élet­ben vagyok. Számomra ez inkább csoda, mintsem tra­gédia. - Itt még nincs vége a történetnek, hiszen ezután következett az agyműtét. - Az idegsebészet főor­vosa, Nyári István vállalta a beavatkozást. A tervezett műanyagcsöves megoldás helyett a nyaki ütőeremből használt fel egy darabot a műtéthez, így sikerült megmentenie. ’97 július el­sején műtötték, azóta kétszer voltam felülvizsgálaton, és a körülményekhez képes rendben vagyok. Talán az fáj a legjobban, hogy manapság sajnos csak álmaimban taposhatom a gázpedált. HARTAY CSABA Halálközelben — Előtte természetesen nem hittem az ilyesmiben. Reális gondolkodású embernek tartom magamat, de amit átél­tem, az túllép minden realitáson. A műtét alatt végig felülről láttam minden mozzanatot: ahogy ott lenn fekszem, az or­vosok tarkóját, mozdulataikat. Mintha a lelkem kilépett vol­na a testemből. Elaltattak, de éreztem a vágott koponya­csontom szagát, majd jött a fényáradat, és a hosszú ruhás alak, aki visszaküldött a műtőasztalon fekvő testbe, mond­ván, még dolgom van ezen a világon. Később közölték ve­lem, hogy a klinikai halál állapotába kerültem, és újraélesz­tést hajtottak végre rajtam - mesélte Bánáti Tibor. Pihenőidő valahol Európában. Heteken át kempinggázon melegített konzervételeken élt Bánáti Tibor. Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Mekkora eséllyel találnak­­ állást a 45 éven felüli munkanélküliek? A szavazás a következőképpen­­ alakult: Ez a korosztály inkább összeomlik,­­ mint továbbképzéseken való részvétellel javítaná az esélyeit. Ennek a korosztálynak szinte kilátástalan a munkaerőpiacon a helyzete. Semmivel sem nehezebben, mint a fiatalok. Ezen a héten az alábbi témában kérdezzük véleményüket: Tart-e a madárinfluenza Európában való elterjedésétől? Klikkeljenek a www.bmhirlap.hira! I NTERJÚ k Megkérdeztük olvasóinkat Szeretik-e a farsangot? Varga Csaba, szarvasi, 8. osztályos tanuló: — A mi iskolánkban február 20- án lesz a felső tagozatosok farsang­ja. Most nem szerepelek a műsor­ban, de az osztályunkból többen is táncolnak majd keringőt, meg ilyesmit, úgyhogy rájuk nagyon kí­váncsi vagyok. Azt hiszem, nyolcadikban a far­sang már nem olyan érdekes, mint az alsósoknak vagy az óvodásokmak. Azért remélem, jó buli lesz, végül is szinte az egész iskola készül rá, mindenfé­le műsorok lesznek, különböző jeleneteket adnak elő az osztályok. Meg jó kaja, szendvics is lesz. Filip Dániel, szarvasi, 8. osztályos diák: — Ami azt illeti, most egy kicsit izgulok, mert szerepelek a farsan­gi táncbemutatón. Bár annyira nem újdonság a dolog, mert ko­rábban több évig táncoltam, de már három éve abbahagytam. Azt hiszem, nekünk ez az utolsó „farsangos” évünk, nyolcadik után kimegy a divatból, a középiskolá­ban nemigen­ foglalkoznak vele. Pedig szerintem szép szokás, különösen most így, hogy elegáns ruhában táncolhatunk. A szüleim is eljönnek a tornaterembe a farsangi bemutatóra, emiatt még jobban izgulok. Korbely Krisztián, szarvasi általá­nos iskolás: — Kisebb koromban nagyon szerettem mindenfélének beöltöz­ni. Egyszer kalóz voltam, arra em­lékszem a legszívesebben. Még kardom is volt. A jelmezeket rend­szerint anyu varrta meg. Az utób­bi években inkább csoportos jeleneteket adtunk elő az osztállyal, az sem volt rossz. Egyébként a farsangi fánkot nagyon szeretem, főleg barack­­lekvárral. Szerencsére anyu otthon elég gyakran süt, nemcsak farsangkor. Persze, a szendvicsek is nagyon jók, amiket mi magunk csinálunk az isko­lában. Futár Zita és Litauszki Enikő, 5. osztályos tanulók: - Mi középkori hölgyek le­szünk a farsangon, a fiúk meg lo­vagok. A mi osztályunk ugyanis egy lovagi jelenetet ad elő. Szép abroncsos ruhánk lesz, a fejünkön meg egy süveg, fátyollal. A legjobb az egészben az, hogy a farsangi műsor után még diszkó is lesz az iskolában. Szerintünk a farsang jó dolog. Ilyenkor a tanulás is lazább, a műsor vé­gén pedig mindenki kap ajándékot. Kíváncsiak va­gyunk arra is, hogy a többiek milyen ruhákba öl­töznek fel és mit fognak majd előadni. u­S­ D-FOTÓ: VERESS ERZSI Környezetvédelmi fórum Gyulán A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség ma 10 órától környezetvédelmi fórumot rendez a gyu­lai városháza dísztermében. Nadabán Jánosnak, a felügyelőség igazgatójának köszöntője után Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztéri­um helyettes államtitkára tart előadást a miniszté­rium és a területi szervezetek átszervezéséről az EU-csatlakozás tükrében, majd a hulladékgazdál­kodás időszerű kérdéseiről szól dr. Hornyák Mar­git minisztériumi főosztályvezető. A minisztérium kezelésében lévő alap pályázati lehetőségeiről Anka Magdolna minisztériumi főosztályvezető be­szél. A Békés megyei hulladékgazdálkodási gon­dokról dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyű­lés alelnöke tart korreferátumot.­ ,éi SZAVAZÁS AZ INTERNETENKishírek Békés megyéből BATTONYA. (be) A battonyai önkor­mányzat nehéz anyagi helyzete, vala­mint a gyermeklétszám csökkenése miatt a képviselő-testület eggyel keve­sebb csoport indítását engedélyezi a következő tanévben az óvodákban. A jelenlegi nyolc csoport helyett ősztől hétben helyezik el a gyermekeket. Hogy milyen munkarendben dolgoz­nak majd az óvónők és a dajkák, most tervezi az óvoda vezetése. BÉKÉS: (a) A közoktatási törvény alapján a békési képviselők áttekintet­ték a helyi óvodákat, iskolákat érintő minőségirányítási programot, illetve azt az intézkedési tervet, amely 2009- ig az oktatás feltételeit határozza meg. Gondot jelent, hogy a gyermek­létszám csökkenése miatt hat-nyolc osztály megszűnésére kell számítani. BÉKÉSCSABA: (1) A közoktatási in­tézményi összevonásokkal kapcsolat­ban lépéseket tesz Békéscsaba a szé­lesebb körű tájékoztatásért. Ennek tudható be az is, hogy ma a 11-es is­kolában rendeznek nyílt napot, pén­teken pedig a Madách utcaiban. Mint beszámoltunk róla, a megyeszékhelyi általános iskolák közül ezt a két in­tézményt érinti a jövő tanévvel kez­dődő vezetési integráció. BÉKÉSCSABA: (1) Békés Megye Közgyűlése megválasztotta a testület harmadik térségi tanácsnokának Matuska Sándort (MSZP), akinek ki­nevezését az ellene folyó perek hát­ráltatták, ezek alól azonban mára fel­mentették. Mint ismert, dr. Kovács Béla és Nagy Béla már a választási ciklus elejétől betölti a földrajzi hely­zet alapján kialakított tisztséget. BÉKÉSCSABA: (c) A békéscsabai székhelyű megyei közlekedési fel­ügyeletnél tavaly 49 ezer 436 jármű műszaki vizsgálatát végezték el. A hi­ányos járművek aránya nem érte el a 3 százalékot. A járművek 60 százalé­kát a békéscsabai központban, 40 százalékát pedig a megyében kijelölt 17 vizsgahelyen nézték át. BÉKÉSCSABA: (1) A Magyar Kultú­ra Napja alkalmából Varga Zoltán me­gyegyűlési elnök dicséretben részesí­tette Litauszky Györgynét. A Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese odakerülése, 1980 óta végez kiemel­kedő munkát a képviselő-testület in­tézményében. BÉKÉSSZENTANDRÁS: (j) A tele­pülés vezetői bíznak abban, hogy idén az Gyermek-, Ifjúsági és Sportmi­nisztérium kiír pályázatokat a játszó­terek uniós szabványoknak megfelelő átalakítására. A község belterületén három korszerű játszóteret szeretné­nek kialakítani: a Béke és a Vértessy téren, illetve a Tessedik utcában. CSABACSÜD. (j) A tavalyi sikertelen kísérlet után, idén is pályázik állami céltámogatásra a csabacsüdi önkor­mányzat a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez. A településen jelenleg egyáltalán nincs csatornahálózat, rá­adásul a szikkasztók nagy többsége téglás megoldással készült, így azok­ból a szennyvíz a talajba szivárog. GÁDOROS: (cs) A farsangi készülő­dés lázában ég a Némann Valéria Ál­talános Iskola Gádoroson. A felső ta­gozatosok mulatságát a napokban rendezték meg, az alsósok még jel­mezeiket készítik, hogy február 14-én 14 órakor a Justh Zsigmond Művelő­dési Házban kedvenc mesehősük bő­rébe bújhassanak. Az óvodások sem akarnak kimaradni a jóból, náluk feb­ruár 28-án lesz farsangi mulatság. GYULA: (6) A Pándy Kálmán megyei kórházban Gyulán több éve hozták létre a Pándy Galériát, hogy az alkotó munkatársak bemutatkozhassanak. Az érdeklődés egyre nőtt, a munka­társak hozzátartozói, betegek is kiállí­tottak. A kör tovább bővült az amatőr és profi alkotókkal, hiszen sokan kö­tődnek a megyei kórházhoz. Olyanok is voltak, akik elkészítették egy-egy neves személyiség portréját. Most Demeterné Vacsi Mária mezőhegyesi festőművész tárlata látható március 3-áig. GYULA: (6) A Gyulai Zenei Napok rendezvénysorozatát az idén június 18-ától 20-áig tartják. Ehhez támoga­tását ígérte dr. Demszky Gábor, Buda­pest főpolgármestere is. Dr. Magyar Bálint oktatási minisztert tavasszal várják Gyulára, aki oktatási fórumot készül tartani. A tavalyi, III. Gyulai Zenei Napokon 120 fiatal szerepelt, és a rendezvény nemzetközivé széle­sedett Tálas Ernő operaénekes fellé­pésével. GYOMAENDRŐD: (1) Csupán né­hány hónapig, a regionális hulla­déklerakó telep májusi üzembe he­lyezéséig érvényesek a most megál­lapított új szemétszállítási díjak Gyomaendrődön. A 6 százalékos emelés következtében a lakosság ré­szére a szolgáltatás, kertes ingatla­noknál, éves szinten 3163 forint + áfa, míg a lakótelepi lakásoknál 3739 forint + áfa. KARDOSKÚT. (cs) Megnyerte a Március 15. térre tervezett új játszó­terének pályázatát Kardoskút. Az EU-s elvárásoknak is megfelelő, 8 millió forintos beruházáshoz a köz­ség 5 millió forintos forráshoz jutott. A szerződés szerint május 31-éig kell elkészülnie az új és korszerű játszó­térnek.

Next