Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-31 / 203. szám

6. OLDAL - 2004. AUGUSZTUS 31., KEDD M­EGYEI K­ÖRKÉP Tavaly tovább folytatódott a rossz hagyomány M­intha egy év alatt Kötegyán és Telekgerendás együttes népessége tűnt volna el Békés megye demográfiai térképéről A 2003-as megyei népmozgalmi adatok már korábban napvilágot láttak, a településszintűek ugyanakkor csak a közelmúltban je­lentek meg. Érdemes megvizsgálni őket, hiszen számos — sajnos, elsősorban negatív — elgondolkodtató érdekességet mutatnak. A népmozgalmi mutatók többségénél a tavalyi évben folytatódott az a lassan hagyománnyá váló tendencia, hogy a megelőző évinél kedvezőtlenebb adatokat produkált az adott esztendő. B­ékés megye Békés megye lakónépessége 2004. január 1-jén 392 845 fő volt. Ez az egy évvel korábbinál közel 3300-zal kevesebb. A népesség­csökkenés mértéke nagyobb volt a tavalyi évben, mint 2002-ben és 2001-ben, vagyis a népességfo­gyás üteme az előző három évet vizsgálva egyre fokozódó. A 2003- ban bekövetkezett népességcsök­kenés mértéke olyan, mintha egy év alatt Kötegyán és Telekgeren­dás együttes népessége tűnt volna el Békés megye demográfiai térké­péről. Még szomorúbb, hogy egy évtized alatt csaknem Dévaványa jelenlegi népességével, több mint 8 ezer fővel lettünk kevesebben itt, a lassan „demográfiai­ viharsa­roknak” is nevezhető térségben. Településenként vizsgálva azt láthatjuk, hogy mindössze 11 olyan település van a megyében, amely­nek lakosságszáma 2003-ban nőtt a megelőző évihez képest, három­nak nem változott, 61-nek ugyan­akkor csökkent. Áll, népességgya­rapodással büszkélkedhető telepü­lés között mindössze egy város, Sarkad található. Számszerűleg a legnagyobb növekedés Újkígyóson (28 fő), Telekgerendáson (22 fő) és Sarkadon (19 fő) következett be, a lakosság számához viszonyítva a legnagyobb arányú ugyanakkor Magyardombegyházon (2 száza­lék), de Telekgerendáson is több mint 1 százalékkal nőtt a népesség­szám. Az ellenpéldát, vagyis a leg­nagyobb mértékű csökkenést a megyeszékhely produkálta a tava­lyi évben (667 fő), de egy híján 300- zal lett kevesebb Orosháza, közel 200-zal pedig Gyula népessége is. A legnagyobb arányú, több mint 10 százalékos népességcsökkenés a legkisebb lélekszámú településün­kön, Újszalontán következett be, de számottevő, 3 százalékot meg­haladó volt a fogyás mértéke Csabacsüdön, Csárdaszálláson és Pusztaottlakán is. 2004. január 1-jén a 17 város egyikében élt a lakosság 69,2, köz­ségekben pedig 30,8 százaléka. A táblázat a megye településeit 2004. január 1-jei lakosságszámuk sze­rinti sorrendben tartalmazza. Összehasonlításként szerepel minden településnél a tíz és a húsz évvel korábbi lakónépesség száma is. Az adatok elgondolkodtatóak, és jól mutatják a megye bő két év­tized óta tartó demográfiai mélyre­pülését. Tíz év alatt csaknem 8 és fél ezer, 20 év alatt pedig több mint 36 ezer fővel lettünk keve­sebben. 2004. január 1-jén 31 olyan település volt, amelyiknek több volt a népessége, mint tíz év­vel korábban, ugyanakkor mind­­­­össze 7 olyan, amelyikben többen élnek most, mint húsz évvel ez­előtt. Ez utóbbiak többsége is első­sorban az elmúlt időszakban fel­erősödött úgynevezett szuburba­­nizációnak, vagyis a nagyobb vá­rosokból a közeli kisebb települé­sekre való kiköltözési folyamatnak köszönheti a népességgyarapo­dást (Telekgerendás, Szabadkí­gyós, Újkígyós, Kardoskút). A 2004. január 1-jei Békés me­gyei lakónépesség nő-férfi aránya 52:48. A települések többségében a szebbik nem képviselői élnek nagyobb számban, míg 13 telepü­lésen a férfiak vannak többség­ben. A legnagyobb arányú nő­többlet Nagykamaráson, férfi­többlet pedig Örménykúton van. A népességszám alakulását a születések és halálozások számá­nak különbsége, vagyis a termé­szetes szaporodás, illetve fogyás, valamint a vándorlások alakítják. A tavalyi évben 154-gyel keve­sebb gyermek született Békés me­gyében, mint 2002-ben, ezzel sike­rült minden idők legalacsonyabb mutatóját produkálni. Ehhez járult további negatívumként, hogy 2003-ban számottevően nőtt a ha­lálozások száma 2002-höz képest, így ezek együttesen a tavalyi év­ben 2429 fős természetes fogyást eredményeztek. 2002-höz képest tavaly 23 településen született több csecsemő, kétszer ennyiben vi­szont kevesebb. Sikerült egy másik negatív csúcsot is elérni, pontosab­ban beállítani 2003-ban, nevezete­sen azt, hogy Újszalontán tavaly egyetlen nő sem adott gyermeknek életet. Ilyen utoljára 1994-ben Magyardombegyházon fordult elő. A halálozás terén ugyanakkor — sajnos — nincs olyan település, amely annak örülhetne, hogy ta­valy egyetlen lakosa sem hunyt el. A születési és halálozási adatból eredő természetes szaporodási mutató mindössze négy település­nél pozitív (Geszt, Körösújfalu, Tarhos, Zsadány), egy település­nél nulla (Csárdaszállás), a többi 70-nél pedig természetes fogyás következett be 2003-ban! A csecsemőhalálozás terén is romlott a helyzet. 2003-ban 34 kisgyermek halt meg 1 éves kora előtt Békés megyében, ez 11-gyel több, mint 2002-ben volt. Ráadá­sul ezzel megtört az 1996 óta tar­tó csökkenő tendencia. A legtöbb csecsemőhalálozás Gyulán követ­kezett be, szám szerint 6. A népesség számának - a szü­letések és halálozások mellett - to­vábbi befolyásoló tényezője a ván­dorlás. Az oda- és elvándorlások egyenlege a természetes szaporo­dással együtt adja egy terület, tele­pülés népességének tényleges sza­porodását, vagy éppen fogyását. Az oda-, vagyis a bevándorlás te­kintetében Békés megye rosszabb évet zárt tavaly, mint 2002-ben, ugyanis 2003-ban több mint 500-zal kevesebb volt a megye települé­seire költözők száma, mint két év­vel ezelőtt. Szerencsére ennél is na­gyobb mértékben csökkent az el­vándorlók száma a megelőző év­hez képest, de ezzel is csak azt si­került elérni, hogy a 2003-as ván­dorlási egyenleg kevésbé negatív, mint a 2002. évi. Békés megye utol­jára 1997-ben büszkélkedhetett po­zitív vándorlási egyenleggel, azóta az elvándorlók száma lényegesen meghaladja az ideköltözőkét. A megye települései közül 25- nek volt pozitív vándorlási egyenle­ge tavaly, 49-nek negatív, Okány­ban pedig megegyezett az oda- és az elköltözők száma. Az adatok jól mutatják, hogy a városok jellem­zően egyre kevésbé vonzóak a la­kóhely-változtatók számára. Mind­össze 3 város dicsekedhet pozitív vándorlási egyenleggel (Gyula, Mezőberény, Sarkad), és a 17 vá­ros együttes vándorlási egyenlege is lényegesen rosszabb, mint az 58 községé együttesen. A népmozgalmi adatok fontos­ ré­­szét képezi a házasságkötések és a vá­lak száma. Bár a népség, si­mának változása közvetlenül nem ezektől függ, de a két tényező közöt­ti kapcsolatot nem kell magyarázni. Tavaly 1500 házasságkötést re­gisztráltak a megyében, ez a 2001-es negatív rekord utáni második legala­csonyabb érték. A frigyek csaknem háromnegyedét városlakók kötötték. A legtöbb házasságot kötő hölgy (a statisztikai regisztráció a feleség la­kóhelye szerint történik) békéscsa­bai volt 2003-ban, ugyanakkor ép­pen a megyeszékhelyen következett be a legnagyobb csökkenés a házas­ságkötések számában (-55) a meg­előző évihez képest. A legnagyobb számban Békésen nőttek a házas­ságkötések, ahol 21-gyel több „holto­miglan, holtodiglan” hangzott el ta­valy, mint 2002-ben. Sajnos, lassan már hagyománnyá válik, hogy min­den évben van olyan település, ahol egyetlen házasságkötést sem regiszt­ráltak. 2003-ban a két legkisebb tele­pülésünkön, Magyardombegyházon és Újszalontán fordult ez elő. Továbbra is magas a válások szá­ma, bár a tavaly regisztrált 951 há­zasságmegszűnés az elmúlt tíz év harmadik legkedvezőbb adata. Azt mondhatjuk, hogy a házasságköté­sek több mint 60 százaléka végző­dik válással. Az életmódbeli különb­ségek, a hagyományok tisztelete ér­ződik a válási statisztikán is, neve­zetesen, hogy a városokban élők könnyebben bontják fel házasságu­kat, mint a kisebb településeken élők. Ezt az mutatja, hogy a válások háromnegyedét a városokban élők körében regisztrálták. Tavaly 6 tele­pülésen nem fordult elő válás, ami örvendetes, bár tény, hogy 2002-ben 12 igen település volt a megyében. HORVÁTH CSABA (KSH) BÉKÉS MEGYE TELEPÜLÉSEINEK LAKÓNÉPESSÉGE A legnagyobb mértékű népességcsökkenést tavaly Békéscsaba produkálta 667 fővel. Település 2004. január 1. Lakónépesség 1994. januári. 1984. január 1. Település 2004. január 1. Lakónépesség 1994. januári 1984. január 1. 1. Békéscsaba 65 710 67 929 70 154 39. Kaszaper 2 062 1 850 1 925 2. Gyula 32 446 34 783 35 157 40. Csabacsüd 2 029 2 065 2 342 3. Orosháza 31 517 33 789 36 582 41. Lökösháza 2 016 2 021 2 199 4. Békés 21 412 21 739 22 289 42. Pusztaföldvár 1 903 1 991 20 068 5. Szarvas 18 333 18 393 20 029 43. Sarkadkeresztúr 1 817 1 893 2 137 6. Gyomaendrőd 15 180 15 830 17 263 44. Zsadány 1 808 1 708 2 001 7. Mezőberény 11 580 11 259 11 766 45. Telekgerendás 1 687 1 637 1 569 8. Sarkad 11 004 10 847 11 351 46. Nagykamarás 1 633 1 682 1 986 9. Szeghalom 10 077 10 163 10 527 47. Végegyháza 1 609 1 617 1 927 10. Dévaványa 8 785 8 433 9 290 48. Kötegyán 1 598 1 643 1 637 11. Vésztő 7 538 7 546 8 211 49. Kétsoprony 1 561 1 513 1 600 12. Mezőkovácsháza 6 869 7 194 7 123 50. Gerendás 1 526 1 627 1 660 13. Battonya 6 708 6 847 7 626 51. Ecsegfalva 1 446 1 454 1 756 14. Tótkomlós 6 522 6 756 7 779 52. Murony 1 441 1 405 1 462 15. Füzesgyarmat 6 457 6 194 6 337 53. Nagybánhegyes 1 431 1 614 1 682 16. Mezőhegyes 6 179 6 724 7 385 54. Mezőgyán 1 254 1 334 1 566 17. Kondoros 5 869 6 192 6 694 55. Medgyesbodzás 1 194 1 282 1 540 18. Újkígyós 5 714 5 653 5 646 56. Bélmegyer 1 152 1 370 1 592 19. Csorvás 5 706 5 857 6 355 57. Kamut 1 151 1 204 1 362 20. Nagyszénás 5 667 5 752 6 113 58. Tarhos 1 064 1 162 1 243 21. Elek 5 527 5 497 5 894 59. Biharugra 1 060 1 223 1 489 22. Körösladány 5 086 5 034 5 694 60. Almáskamarás 977 1 038 1 316 23. Doboz 4 557 4 597 4 741 61. Kardoskút 977 949 897 24. Kétegyháza 4 414 4 330 4 796 62. Geszt 866 846 1 045 25. Békésszentandrás 4 129 4 044 4 264 63. Hunya 777 840 917 26. Gádoros 4 081 4 121 4 798 64. Kardos 747 853 1 113 27. Medgyesegyháza 4 053 4 024 4 730 65. Dombiratos 730 790 1 061 28. Szabadkígyós 3 032 3 003 2 785 66. Körösújfalu 695 607 680 29. Kunágota 2 974 2 965 3 462 67. Körösnagyharsány 684 652 806 30. Okány 2 945 2 893 3 301 68. Kisdombegyház 569 584 713 31. Csanádapáca 2 892 2 860 3 232 69. Csárdaszállás 525 590 638 32. Köröstarcsa 2 805 2 780 3 021 70. Örménykút 522 545 736 33. Magyarbánhegyes 2 638 2 486 2 854 71. Kertészsziget 462 478 599 34. Békéssámson 2 631 2 499 2 798 72. Pusztaottlaka 432 451 581 35. Bucsa 2 515 2 290 2 580 73. Csabaszabadi* 3680 6 36. Dombegyház 2 410 2 386 2 748 74. Magyardombegyház 302 293 344 37. Kevermes 2 382 2 502 3 016 75. Újszalonta 141 137 189 38. Méhkerék 2 285 2 184 2 295 Megye összesen 392 845 401 323 429 064 *Csabaszabadi 1993-ig Békéscsaba része volt, 1994-től önálló település. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az élveszületések és a halálozások számának alakulása Békés megyében, 1993-2003 A házasságkötések és a válások számának alakulása Békés

Next