Békés Megyei Hírlap, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-31 / 203. szám
2009. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Jeles dátum megünneplésére löttek össze szombaton a kinndorosi Rózsa Pávakör tagjai. Harmincöt év telt el ugyanis azóta, hogy az együttes elődjének számító menyecskekórus tagjai először dalra fakadtak. ■ Az évfordulós ünnepségre a környező települések pávakörei is eljöttek Kondorosra. Bőven volt mit ünnepelni: a nemzeti és a szlovák nemzetiségi kultúrát őrző és közvetítő kórust ugyanis jó néhány kitüntetéssel díjazták az eltelt három és fél évtized során. Többször kaptak országos kiváló és arany minősítést, két alkalommal pedig nívódíjat. A Rózsa Pávakör 1999-ben és 2001-ben megkapta az Arany páva-díjat, mely a legmagasabb országos szakmai elismerés. Békés Megye Képviselőtestülete Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága a „Békés Megye Kisebbségéért Díjat” adományozta az együttesnek 2005 decemberében. A Rózsa Pávakört 30 éven át Dankó Pálné vezette, 2004-ben adta át a stafétabotot Látkóczki Miklósnénak. ■ L. J. Már szervezik a békési uszoda működését A békési uszoda üzemelését elősegítő háromfős operatív testület kezdte el munkáját a közelmúltban - tudtuk meg Izsó Gábor polgármestertől. A létesítmény építése jó ütemben halad, így már gondolni kell a konkrét működéssel kapcsolatos kérdésekre is. A bizottságot dr. Rácz László, a helyi rendelőintézet vezetője irányítja, s helyet kapott benne Perdi Tamás, aki hosszú évekig volt uszodavezető Békéscsabán, és Kálmán Tibor, a polgármesteri hivatal sportreferense. Dr. Rácz László, a békési képviselő-testület legutóbbi ülésén elmondta, hogy az uszoda hétköznapokon 6 és 20, hétvégén némileg csökkentett nyitva tartással működhet. ■ P. G. Alapításának 35. évfordulóját ünnepelte a Rózsa Pávakör Hasznot hozott a kényszer iskolatársulás A jó tapasztalatok feloldották a szülői félelmeket Holnap becsöngetnek, megkezdődik a 2009/2010-es tanév. Ez a szeptember sem múlik el azonban úgy, hogy ne kerülne lakat újabb oktatási intézményekre. Almáskamaráson az alsó tagozatos iskolát, Kardoson az óvodát zárják be. Hírlap-összeállítás : A kistelepülések önkormányzatai számára óriási feladat az oktatási intézmények fenntartása. A csökkenő gyermeklétszámok miatt nőnek a terhek, s van egy határ, amikor kénytelenek nemet mondani az önálló iskolára. Ekkor jön az iskolafenntartói társulás, amely már jó néhány éve bevett gyakorlat. A közhiedelem ellenére sok helyen pozitívak a tapasztalatok. Almáskamarás, Dombiratos és Kunágota is iskolatársulásban működik. A dombiratosi és az almáskamarási felsősök már a társulás alapítása óta Kunágotára járnak. Az almáskamarási képviselő-testület úgy döntött, szeptembertől, az új tanév kezdetétől az alsót is megszüntetik helyben, az 1-4. osztályosok is a mindössze hat kilométerre levő településen folytatják tanulmányaikat a társulás keretében. Nemcsak Kunágotán, Medgyesegyházán is bevált az iskolatársulás. A diáklétszám meghaladja a 400-at. A pusztaottlakai és a medgyesbodzási diákok is bejárnak a felújított, kibővített medgyesegyházi intézménybe. A szülők kezdeti félelme feloldódott — mondta Nagy Attila igazgató. Intézményünk jó néhány olyan pluszt biztosít - például uszoda, sportcsarnok, számítógépes és nyelvi laborok —, amelyekre egy kis iskolának nincs lehetősége. Kardoson néhány évvel ezelőtt előbb a felső, később pedig az alsó tagozatos iskolát is be kellett zárni, a gyerekeket autóbusszal szállítják a szomszédos Kondorosra. Holnap már az óvodások is Kondoroson kezdik meg az új nevelési évet. Mindössze öt gyermeket írattak be a szülők, így a fenntartás lehetetlenné vált. Az ezer alatti lélekszámú községek többsége tehát már rákényszerült az önálló iskola feladására. A nagyobb, 2-3 ezres lélekszámú települések pedig azon dolgoznak, hogy őket ne érje el ez a probléma. Csabacsűdön például (ahová az örménykúti gyermekek is járnak) most elhatározták: jövőre határt szabnak az iskolaotthonos és a napközis rendszernek. A szülők többsége ugyanis — sokszor még az is, aki otthon van — napközibe íratja gyermekét, ez tovább növeli az önkormányzati kassza költségeit. A megyeszékhely oktatási intézményeiben nincsenek gondok a tanulólétszámmal. Túriné Kovács Mártától megtudtuk, az általános iskolákban már májusban megtörtént a beiskolázás. Az önkormányzat oktatási, közművelődési és sportosztályának vezetője elmondta, a jelentkezések alapján az elmúlt évihez képest az Erzsébethelyi Általános Iskolában még egy pluszosztályt is indítanak. Hasonló a helyzet a középfokú oktatási intézményekben is, melyekben mindenhol az előre tervezett létszám alapján kezdődhet a tanév. Békésszentandráson négyezren élnek, itt még nem vitatható az önálló iskola léte. A tanévet 157 diák kezdi meg, az elsősök ingyen kapják a könyveket Csaknem 550 milliós fejlesztés kezdődött Békésen a tanévnyitóval együtt megtartott projektindítóval egy több mint félmilliárdos fejlesztés is megkezdődött tegnap Békésen, a Dr. Hepp Ferenc Tagintézményben. A beruházás során egyebek mellett kicserélik a nyílászárókat, az iskola padlóját, burkolatait, vizesblokkját, korszerűsítik az elektromos rendszert és a prést, magas tetőt alakítanak ki, valamint akadálymentesítik az épületet. Az ünnepélyes kivitelezési szervződés tegnapi aláírásakor Izsó Gábor polgármester és Erdős Norbert alpolgármester, országgyűlési képviselő egyaránt úgy fogalmazott, a város oktatása mérföldkőhöz érkezett. 3 JEGYZET Iszony-viszony a munkához a rendszerváltozás magával hozta az addig ismeretlen fogalmat: a munkanélküliséget. Ki-ki másképp próbálta magát akár a hajánál fogva kirángatni a gödörből, mert a munkahelyek azóta sem szaporodtak. Sőt. A válság miatt deja vu érzésünk van. Most is ezrek kerültek utcára. Elképesztő, de igaz: a rendszerváltozás környékén állás nélkülivé váltak közül vannak, akiknek az elmúlt húsz évben(!) nem volt munkahelyük. Segélyen tengődtek. Időközben felnőtt egy nemzedék, amely - látván apja, anyja példáját — valósággal magába kódolta ezt az életformát, bár nem kőbe vésett törvény, de ha az ember dolgos szülők mellett cseperedik, általában maga is dolgossá válik. Szüleim nehéz fizikai munkát végeztek évtizedeken keresztül. Anyu néha emlegeti, hat hónapos terhes volt velem, amikor még naponta sok-sok mázsa nyers téglát cipelt a hasán. Szerinte azért lettem ilyen szívós. Az Út a munka világába A program azokat is megszólítja, akik évtizedek etal állástalanok. Jó néhány* önkormányzatnál panaszkodnak, többségüket lehetetlenség már arra késztetni, hogy visszavegyék a már-már emlékként is elhalványuló rigmust: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás, számukra későn jött ez a program. Még a több pénz sem csábítja őket. Ha mégis, szinte hajcsár kell hozzájuk, hogy két szál gazt keresztbe tegyenek. Nem csak az ő felelősségük, hogy feladták önbecsülésüket. Ha az elmúlt húsz év nem politikai acsarkodással telt volna el, lehet, hogy több idő jutott volna az ország gazdasági fellendítésére. S akkor nem lenne sokak viszonya iszony a munkához. A jó fizetés külföldre csábítja a Békés megyei orvosokat elvándorlás Még több fiatal doktor vállal munkát Nyugat-Európában, ha itthon fizetni kell a rezidensképzésért Helytelennek tartja Székely Tamás egészségügyi miniszter, hogy miközben orvoshiány van hazánkban, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) segíti a doktorok külföldi munkavállalását. A válasszal Gyenes Géza, a MOK főtitkára sem késlekedett. Közölte, a MOK éppen az orvoshiányt, az elöregedő orvoskart és az uniós csatlakozással lehetővé váló külföldi munkavállalást látva sürgette többször is, hogy rendezzék a munkafeltételeket, jövedelmeket. Amúgy a szervezet senkit nem buzdít arra, hogy külföldre menjen. Aki határon kívül szeretne elhelyezkedni, így is, úgy is talál állásajánlatot, nem csak a kamara leveleiből. A vita ismét rávilágított arra, hogy sok a beteg és egyre kevesebb a gyógyító. A probléma Békésben az átlagosnál is égetőbb, ugyanis azon megyék egyike, ahol a legtöbb szakember hiányzik. Gyulán, a megyei intézményben szinte mindig keresnek új kollégát, most éppen izotópos, patológus kellene nagyon és egy röntgenes is elkelne - tudtuk meg dr. Kovács József főigazgató főorvostól. Az intézményvezető szerint vállalkozásban kellene ellátni az ügyeletet és el kellene érni, hogy szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozzanak az orvosok, így a mostaninál kedvezőbb lenne az adózásuk és több maradna a zsebükben. A gyulai kórházban vannak Romániából érkezett magyarajkú doktorok, jöttek Ukrajnából is, de az egyáltalán nem jellemző, hogy például angolok vagy svédek dolgozzanak Békés megyében. A fordítottja sokkal gyakrabban fordul elő. Dr. Fazekas Özséb, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke szerint Békés megyéből többen tanulnak orvosnak, de ha határon belül is maradnak, akkor sem jönnek vissza a Viharsarokba praktizálni. A fiatalok zöme azonban inkább külföldre megy, mert míg nálunk bruttó 110 ezer forint a kezdő fizetés, Nyugat-Európában ötször-hatszor ennyi. Még többen világnak indulnak majd, ha a rezidensekkel kifizettetik a szakorvosi képzést. Ez több millió forintba kerülne nekik, míg külföldön ingyenes. Még szakvizsga előtt ment külföldre a békéscsabai Raffael Mónika. A ma már bőrgyógyászként praktizáló asszony elmondta, eredetileg úgy tervezte, hogy néhány év múlva hazajön, de mindig odázza a visszaköltözés időpontját. Kint ugyanis jobbak a munkakörülmények, több idő jut egy betegre és nem a megalázó hálapénzből kell megélni, hanem a normális fizetésből. ■ Csete Ilona-Fekete G. Kata * GYORSSZAVAZÁS Mit gondol, mi az oka az általános orvoshiánynak? Szavazzon honlapunkon *■ ^ ma 16 óráig: BEOL.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Orosházáról nyolcvan orvos ment más intézménybe nem csak a fiatalok, az idősebbek is vándorolnak. Dr. Kalmár Mihály, az orosházi kórház főigazgatója elmondta a pénteki városi testületi ülésen, hogy az előző vezetés idején 80 orvos távozott a kórházból. Jó néhány nagynevű szakember ment el az intézményből, s magukkal vitték betegeiket is. Időbe kerül, míg az új doktorok ismertté válnak és elnyerik a páciensek bizalmát. A kórház átvilágításáról szóló napirend tárgyalásában és a szavazásban a szocialista frakció nem vett részt. A 4i 411