Békés Megyei Hírlap, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-31 / 124. szám
2010. MÁJUS 31. HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP msmasmsm Orosháza. ERDEI iskola. A Vörösmarty Mihály tagintézmény 37 tanulója öt napot töltött erdei iskolában. Természetről tanultak a természetben. Hat éve indította útjára Horváth Antal és Orosz László pedagógus a kezdeményezést. A hatodikosoknak Gyula- Városerdőn bátorságpróbát, hajnali vadlest is szerveztek. Sarkad. DÍJ: Az önkormányzati tulajdonú, nem lakáscélú helyiségek minimum bérleti díjairól is döntött a testület. Eszerint a Kossuth utca 10—12., illetve a Kossuth utca 14. számú ingatlan esetében nettó 8 ezer 200 forint a négyzetméterenként fizetendő éves bérleti díj összege. Minden egyéb helyiség esetében 6 ezer 650 forint plusz áfa. Sarkadkeresztúr, találkozó. A Határon Átnyúló Együttműködés 2007—2013 Program keretében a partiumi testvértelepülésen vendégeskedik Sarkadkeresztúr küldöttsége. A közszféra dolgozói és a civil szervezetek képviselői randevúznak. Szarvas. FELÚJÍTÁS. Egymillió forinttal támogatja az önkormányzat a Vágóhíd utca 1/1. szám alatti társasház felújítását. A társasház lakóközössége az Önkormányzati Minisztériumtól is nyert támogatást a munkákhoz. Szeghalom, parancsnok. Nyugdíjba vonul a közeljövőben Jakab Mihály alezredes, Szeghalom Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága parancsnoka. A tűzoltó-parancsnoki álláshely betöltése érdekében a város vezetése pályázatot írt ki. Újkígyós. NÓTAÉNEKES: Fráter Lóránd, a híres érsemjéni nótaszerző születési helyén, három ország részvételével, 24 nevezővel nótaéneklési versenyt tartottak a napokban. A versenyt Pacsika László újkígyósi énekes nyerte meg. Végegyháza, kopjafa. Őseink emlékére címmel kopjafát faragott a végegyházi Szediacsek Béla. A kopjafát a Barangoló Közhasznú Egyesület Gyűjteményes Házának udvarán avatták fel május 18-án. Vésztő. LAKOSSÁG. A legfrissebb statisztikai adatok alapján Vésztőn jelenleg 7 ezer 675 lakos él. Ebből 3 ezer 842-en a szebbik, 3 ezer 833-an az erősebbik nemhez tartoznak, így a városban kilenccel több nő él, mint férfi. MEGYEI KÖRKÉP Júlia ismeretlen arca kiállítás A költőfeleség életébe tekinthetnek be az érdeklődők Petőfi Sándor több alkalommal töltött hosszabbrövidebb időt Mezőberényben, a felesége pedig gyermekkorában két esztendeig tanult a településen. A napokban Szendrey Júlia életének ismeretlen részeit bemutató kiállítás nyílt a helyi muzeális gyűjteményben. Papp Gábor kevesen tudják, de Mezőberény fontos szerepet játszott Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia életében egyaránt. Az asszony - 9-10 éves korában - 1838 és 1840 között két évig tanult a településen a Festeticsek által működtetett leánynevelő intézetben. Az egykori intézmény helyén ma a muzeális gyűjtemény található. Csete Gyula néprajzos szakembertől, a gyűjtemény vezetőjétől megtudtuk, azokról az évekről viszonylag kevés konkrétum maradt fenn. Ami biztos, hogy édesapja a Festeticsek birtokán dolgozott, így került a család Békés megyébe. A sors fura fintora, hogy Petőfi Sándor alig két esztendővel később, 1842-ben hosszabban időzött Mezőberényben. A költő rokonát és barátját, Orlay Petries Somát látogatta meg, akinek háza a jelenlegi városháza helyén állt. „Az irodalomtörténet tényként ismeri el, hogy a betyárversek ihletése Mezőberényhez is erősen kötődik, hiszen csak néhány kilométerre volt a híres terület, a Büngösd és a Kereki világa, ahol az akkor ismert betyárok is menedéket találtak” - írja Vargáné Püski Katalin, a Petőfi emlékhelyek a Kárpátmedencében című kötetben. Sokkal drámaibb volt viszont a poéta és családja legutolsó látogatása. Petőfi Sándor 1849. július 17-én Mezőberényből indult el Arad felé. A lovak azonban megbokrosodtak, a kocsit a falnak húzták, a rúd eltört. A baljós előjel ellenére a költő másnap mégis útra kelt Segesvár felé. Szendrey Júlia is vele tartott, majd Tordán várta Zoltán fiával együtt Petőfit, hiába. Későn átkutatta a fehéregyházi csatatér környékét, ám a költő sírját sem ők, sem mások soha nem találták meg. A vidéki kistelepülés múzeumában először bemutatott kiállítás megnyitóján Ratzky Rita irodalomtörténész elmondta, ezután a fiatal özvegy - elsősorban fia érdekében - kezét nyújtotta Horvát Árpád egyetemi tanárnak, akitől négy gyermeke született, s hárman közülük meg is élték a felnőtt kort. Ekkor vált költővé, íróvá. Meséket fordított Andersentől, elbeszéléseket írt, és folytatta a Napló című művét is. Maradt utána kéziratban egy regényfordítás, Jules Sandeau-tól átültetett magyarra egy George Sand életéről szóló regényt, a Marianne-t. Ezeket az időket, az asszony munkásságát, életét és a korszak különleges világát is megidézi az Ismeretlen Szendrey Júlia című tárlat, amely december végéig tekinthető meg Mezőberényben. A mezőberényi tárlaton felvillannak Szendrey Júlia életének pillanatai és megjelennek a korszak jellegzetes, díszített viseletei. Petőfi Sándor-díj az évek óta végzett munkáért A mezőberényi muzeális gyűjtemény évek óta nagyon sokat tesz Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékének megőrzéséért, a város emlékhelyként való megismertetéséért. A törekvésekről pedig már a város határain túl is sokan tudnak. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészeti Díj kuratóriumának elnöke a csütörtöki kiállítás-megnyitón adta át a gyűjteményt is magába foglaló Odai Petries Soma Kulturális Központ igazgatójának, Onody Gyulánénak a Petőfi Sándor-díjat, amelyet a döntnökök a város lakóinak is ajánlottak. 5 EGYPERCES INTERJÚ Nyitott volt a békési roma gyermeknap Több százan vettek részt a békési sportpályán megtartott tegnapi roma gyermeknapi rendezvényen. A program hátteréről és üzenetéről Antóni Gyulával, az egyik főszervezővel beszélgettünk. Mit tart a vasárnapi gyermeknap legfontosabb üzenetének? - Az összefogást, amely a rendezvényt övezte. Roma vállalkozók sora segítette a program létrejöttét, de ugyanilyen fontos, hogy a békési képviselő-testület két tagja, Barkász Sándor és dr. Pálmai Tamás is mindenben a kezdeményezés mellé állt. A gyermeknapot Izsó Gábor polgármester nyitotta meg, s itt volt a Dr. Hepp Ferenc iskola vezetője, Deákné Domonkos Julianna is, így amellett, hogy több száz gyermek érezte jól magát az eseményen, egy olyan folyamat is elkezdődött, amely hosszú távon jelentős eredményeket hozhat. A program nyitott volt mindenki számára? - Teljesen. Tudatosan igyekeztünk távol tartani a szervezéstől és a konkrét rendezvénytől is a politikát. A lényeg az volt, hogy a gyermekek és a családok jól érezzék magukat. — Hogyan állították össze a gyermeknap eseményeit? - Arra törekedtünk, hogy mindenki megtalálja azt a foglalatosságot, azt a sportágat, amelyben szívesen kipróbálja magát. A futástól a focin át számtalan lehetőségből választhattak a kilátogató családok. ■ P. G. A kft. a legnépszerűbb vállalkozási forma Békés megyében bmh-adattár A statisztika szerint kereskedelemmel és javítással foglalkozó cég található a legtöbb a Viharsarokban Két százalékkal nőtt a működő vállalkozások száma 2007-ről 2008-ra országszerte - áll a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett felmérésében. Tavalyelőtt, a gazdasági válság kirobbanását megelőzően öszszesen 701 ezer vállalkozás volt hazánkban, ebből 368 ezer társas és 333 ezer egyéni. Békés megyében a vizsgált időszakban 11 ezer 704 vállalkozás működött. Ezzel a térség jócskán elmaradt Bács-Kiskun (20 ezer 492) és Csongrád megye (15 ezer 251) mögött. A társas vállalkozások között a legnépszerűbb gazdálkodási forma a Viharsarokban - az országos állapotokhoz hasonlóan — a korlátolt felelősségű társaság (kft.), a második leggyakoribb pedig a betéti társaság (bt.). A gazdasági ágak szerinti vizsgálatnál szembetűnő, hogy kereskedelemmel és javítással foglalkozó cég található a legtöbb a megyében. A második helyen az építőipar áll, a dobogó harmadik fokát pedig az ipar foglalja el. Érdekesség, hogy a területi adottságok ellenére a mezőgazdaság mindöszsze a negyedik. Az új vállalkozásoknál ugyancsak beszédes adat, hogy szinte kizárólag (99,9 százalékban) kis- és mikrovállalkozásokat alapítottak 2008-ban a Viharsarokban. Ezen belül a működésük első évében a 1049 alkalmazottat foglalkoztatók aránya mindössze 1 százalék. A megszűnő cégek kategóriájában a régió a középmezőnyben foglal helyet. A Dél-Alföldön leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglakozó cégek dobták be a törölközőt. Arányaiban a legkevesebb vállalkozás az egészségügyben szűnt meg. ■ M. P. M. Működő vállalkozások, gazdasági ágak szerint kistérségenként Az adottságok ellenére csökkent a mezőgazdasággal foglalkozó cégek száma.