Békés, 1872 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-05-05 / 5. szám
Uj folyam. 5-ik szám, Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmandsora 10 kr. Gyula május 5-én 1872 Előfizetési dij:Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Nyílt levél Bártos J. urnak. A „Békés“ idei 4-ik számában „A biztosítás ügyében“ feliratú czikk buzgalommal hívja fel megyénk lakosait házainak és vetéseinek, biztosítására s a községi és megyei kölcsönös biztosítási bankok eszméjét pendítvén meg, említi, hogy e téren a megyei gazd. egylet volna hivatva a kezdeményezésre. A mily élvezettel olvastam e czikket, mely a közjóval érdeklődő foglalkozásnak napjainkban már — sajnos — igen ritka jelét adja, annyira megszomorított azon körülmény, hogy gazd. egyletünk elé sok mindenféle (helyes) feladatot rendszerint azok tűznek, kik az egyleten kívül állanak. Kétségtelenül, hogy ezen egyletnek számos üdvös teendői vannak, de miként teljesítse azokat, ha tagjai a gyűléseken gyéren jelennek meg és ez irányban indítványokkal fel nem lépnek. Mindent az igazgatóságtól követelni sem nem lehet sem nem tanácsos, mert a közönséget végképen tétlenségbe ringatná s arra szoktatná, hogy mindent az igazgatóságtól várjon. Ha tehát általában jogos vád talál felmerülni arra nézve, hogy az egylet ezt vagy amazt tenni elmulasztja, e vád engedjen meg ön — részben azokat is illeti, kik a vádat emelik, mert hiszen az egylet nem zár ki senkit, sőt épen most lévén újraalakulóban, felhívta a megye összes közönségét a belépésre s bizonyára készséggel üdvözöl minden életre való indítványt. Kívánatos volna tehát, bár lépnének be mindazok, kik — habár nem is közvetlen mezőgazdák — de a közügyek azon ágai iránt érdeklődnek, melyeket ezen egylet terén ápolni lehet. Így aztán válvetve, ha kevesen is, igen sokat tehetnének abból, ami most még a messze távolban megoldatlanul fekszik az egylet előtt. Sapienti stb. Végül engedje meg ön, hogy eszme társulatnál fogva ez alkalommal ismételve kettőre hívjam fel a megye közönségét. 1. Lépjen be gazd. egyletünkbe mindaz, ki a közügyeknek egyletünknek terén ápolható ágai iránt érdeklődik s ez ápolásra részéről akár anyagi, akár szellemi erővel rendelkezik. Aláírhatni minden községben a most közkézen forgó aláírási levelezési lapokon. 2. Ha belépett legyen eleven tagja az egyletnek, vegyen részt a tanácskozásban, lépjen fel indítványokkal és támogasson minden üdvös mozgalmat! így aztán meg lesz sok, az is a mit ön óhajt. Gerendás april 30. 1872. Mokry Sámuel. A biztosítás ügyében. ii. Minden biztosítási ügynek fő érve: az egyesekre nehezedett szerencsétlenségeket következményeiben a lehető legnagyobb megosztás által enyhíteni, és az uralma alatt állók között ily módon kiegyenlíteni. De a biztosítás valamennyi fajánál a kármegtérítés csak akkor foganatosítható, ha a kártérítési összeg öszhangzásba hozatik a biztosítási díjakkal, azaz ha a biztosított a biztosítónak a leendő vagy lehető kár nagyságához aránylag részfizetéseket tesz, hogy e két, t. i. a kártérítési és a biztosítási összeg lehetőleg öszhangzásba hozattassék, a kár a valószínűségi számítás szerint már előre megállapíttatik. Ez lévén a biztosítási ügynek lényege, önként következik, hogy a biztosítás eszközlését vállvetve társulatok foganatosítják, így a kölcsönbiztosító intézeteknél — mint múltkori czikkemben előadtam — a tagok oly kötelezettséggel lépnek be, hogy az egyes tagot érő kárt kölcsönösen megtérítsék. Ennélfogva a társulatba lépésükkor, vagy időnként bizonyos meghatározott illetéket fizetnek, az év végén a megtérítendő károk összeszámíttatnak, s ha a befizetett illetékek a károk fedezésére elégtelenek, az egyes tagok aránylagos kivetés után fizetésre szoríttatnak, azaz a rendkívüli többlet szüksége esetében díjpótlékot tartoznak fizetni. Ezért sokan rosszalják, sőt egészen kárhoztatják a kölcsönbiztositó intézeteket; már csak azért sem helyeslik, mert — mint mondják : ilyen intézet nagy riskával van összekötve, mit minden egyes tag magára vállal; főkép az első években, mig t. i. kellő tartalékja és kezelési alapja nincsen, ha nagyobb káresetek fordulnak elő, rendesen a biztosítottak hátrányával jár, s az intézet megbukik. — Igen, de e veszély elhárítására a magyar kölcsönös biztosító bank akkép szerveztetek, hogy garanciája a meghatározott illetékek, és az azokból képződő tartalékokon kivül, melyek épen, mint a részvénytársaságoknál a folyó rendes és rendkívüli szükségletek fedezésére rendelvék, — áll még egy biztonsági alapból, mely két millió forintra emelhető, és amely kisorsolás utján a bank tulajdonába megy át, és ezen arányban hozatik azután a károsodási esetek valószínűsége is öszhangzásba. Ehez járul még, mit felednünk nem szabad, hogy a kölcsönbiztosító intézetek, rendes és rendkívüli tagjainak míg egyrészről módot nyújtanak kölcsönösen az önsegélyezésre, más részről a tagok közvetlen érdekeltségüknél fogva erkölcsileg ösztönöztetnek a károk elhárítására, s a netán balesetek ellen teendő óvszerek alkalmazására ; és azért ezen intézetek igen alkalmasak leginkább azon károk ellen, melyek kellő vigyázat és gondosság hiánya folytán nagyra szoktak nőni, mint például a marhabiztosításnál. Itt bizonnyára az egyes községekben keletkezett kölcsönös biztosítás sikeresebb eredményeket mutathat fel, mert az egyes tagok már most kölcsönösen egymást ellenőrzik : az állatbetegségnek eltitkolása, mi a marhavésznek fő szülőbaja, nem lesz lehetséges, és így a károsodási esetek is ritkábban fognak előfordulni. Ilyen ellenőrködések támadnak más káreseteknél is, mert a tagok érdekében áll, minden lehető módon a káreseteket elhárítani, és megakadályozni. A mégis netán előforduló károknál pedig az egyes tagok csakis a kárnak megfelelő összegeket szolgáltatnak, azaz nem fizetnek összesen véve többet, mint mennyit a történt károk tesznek. Igaz, hogy a részvénytőkére alapított társulatoknál a biztosított már előre is határozottan tudja, mennyit kell fizetnie, s így minden riskától felmentetik ; az is igaz, hogy a részvénytársulásnál a részvényes nem csak az illetékek, hanem a részvénytőkével is működik, s így rendkívüli esetekben, ha az illetékek a károk fedezésére nem volnának elegendők, a kötelezettségének még mindig eleget tehet; de nagy hátrányukra van ezen társulatoknak az, hogy épen az utánfizetések és pótdíjak mellőzése következtében magasabb illetékeket igényelnek, és hogy fő gondjukat nagy nyereségre irányozván, a biztosítás gazdasági jótékony hatását csak mellékes czélnak tekintik. Nem így a kölcsönbiztosításnál, mint fentebb láttuk, mert itt a fő gond nem egyedül a részvényesekre, hanem az összes tagok jólétére, szóval a községi gazdaság jótékony hatására, a nemzetgazdaság anyagi érdekeit előmozdító intézményre van irányozva. Ha mindezeket elfogulatlanul és behatókig vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy biztosítási intézeteink nagyobb pártolásnak örvendenének, ha azokat nem a nyerészkedés vagy üzérkedés, hanem a nemzetgazdaság anyagi érdekeit előmozdító közjólét szelleme lengené át. Nézetem szerint, ha népünk jólétét és vagyonosodását őszintén előmozdítani akarjuk, akkor minden iparvállalat akként legyen szervezve, hogy az ne csak egyesek javát czélozza, hanem az emberi társaság minden rétegeire kihasson. Ide legyen a kormánynak is minden intézkedése irányozva. A nép vagyonosodása, és a vagyonnak a tiszta erkölcs alapján való okszerű felhasználása, a nemzet erősödését vonja maga után. Bártos J. Ede, Czeglédi Lajos, Mojsisovics Lajos, Keblovszky Lajos, Ambrus Lajos, Fónagy Károly, Farkas Béla, Kalmár Mih., Ferentzy Alajos, Ilovits Szilárd, Gerlein Mihály, Róth József, dr. Kovács István. Mi is általános helyesléssel fogadtatott. Intézkedés tétetett a belügyminiszer rendelete folytán bekövetkező követválasztásoknál a köznyugalom s rend fentartása tekintetében. Ugyan ez alkalommal sürgős voltánál fogva felvétetett Gyula város folyamodványa, melyben a honvéd laktanya építésére megyei engedély mellett felveendő 60,000 írtnak — fekvőségeire leendő bekeblezés mellett, a magyar földhitelintézettől felvétele iránt a belügyminister úrtól szükséges engedélyt kieszközölni kéri. Ezen folyamodvány pártoló felterjesztés mellett a m. kir. belügyministeriumhoz juttatni határoztatott. i/f&F* Mai számunkhoz féliv Megyénk köréből. Békésvármegye bizottságának f. é. ápril hó 27-én tartott rendkivüli közgyűlése. Elnök főispán úr a közönség szives éljenzése után a gyűlést megnyitván — előadja, — hogy ő felsége a király az alföld árviz látogatott vidékeinek megtekintése végett legközelebb teendő körútjában megyénket is érintendi, nevezetesen május hó 9-én Orosházára érkezik; minélfogva felhivja a megye közönségét, — hogy ez alkalommal magát, az ő személyes vezetése mellett eljáró üdvözlő küldöttség által képviseltesse, mely küldöttségben részt venni óhajtó megyebizottsági tagok egy, még a jelen gyűlés folyama alatt megnyitandó aláírási ívre neveiket feljegyezzék. Főispán úrnak a fentebbiekben tett előterjesztéseit a megye közönsége őszinte örvendezéssel s helyesléssel fogadván, — a tett indítványokat magáévá téve határozattá emeli. Ezek után a közgyűlés tulajdonképeni feladatára térvén át: Olvastatott a m. kir. belügyministernek f. ó. ápril hó 16-án 10659. sz. a. kelt rendezvénye, melyben felhivja a megye közönségét, hogy az 1848. V. t. sz. 7. §-ának b) pontja értelmében szükséges központi választmányt azonnal alakítsa meg. Ehez képest főispán úr által előzetes és a fenforgó viszonyok tekintetbe vételével következő tagokból egybeállitott névsor olvastatott föl: Kertay Zsigmond, Papp Mihály, Ladics György, Keller Imre, Nagy Károly, Kiss Mihály, Glaser Károly, Szulimán István, Baranovics Gergely, Petik Ambrus, Végh József, ifj. Mogyoróssy János, Boros István, Miskutza György, Uferbach János, Pflaum János, Foltányi Ignácz, Horváth Sámuel, Beliczey István, Beliczey Rezső, Tolnai Gábor, Győri Imre, Győri D. István, Justh István, Such Sándor, László Elek, Ravasz Ferencz, Debreczenyi melléklet van csatolva. József főherczeg B.Gyulán. Múlt hó 27-én délután 4 órakor a csabai vonattal Aradról jőve, körünkbe megérkezett a fensége. A vasúti kocsiból kiszálltakor az indóháznál Szabó József honvéd alezredes , dandárnok, Birsy József őrnagy zászlóalj és állomási parancsnok, Kálmán Frigyes lovas főhadnagy és századparancsnok, Gyula város nevében pedig Baranovics Gergely főszolgabirónak vezetése alatt a városi elöljáróság tisztelegtek és fogadták ő fenségét. Baranovics Gergely rövid meleg üdvözletét néhány szóval szívesen megköszönve, mindenikkel kezet szorított, s látható megelégedéssel fogadta a minden oldalról feléje hangzott szivből eredt éljeneket, kivált az indóház előtt egybegyült nagyszámú közönségtől, a gyulai zenekar a Rákóczy indulót hangoztatta midőn ő fensége kijött és szárnysegédével a Kliment Gyula ur által számára készen tartott kocsira felült. Midőn ő fensége a városba beért a „Magyar király“ szálloda erkélyes szobájában Békés megye főispánja Tomcsányi József vezetése alatt a megyei tisztviselőség, a kir. törvényszék elnöke, az egyház részéről pedig apát és helybeli plébános Neumann József és más küldöttségek tisztelegtek, végre a honvédek tisztikarát Assermann Ferencz ezredes és kerületi paracsnok egyenkint mutatta be ő fenségének. Délután 5 órakor Ő fensége kíséretével kikocsizott a Galbács kertben lévő honvéd lövöldéhez, ahol a honvédség készen várva, a czéllövészetet különféle távolságokról gyakori és, a teljes megelégedését nyerte ki. Ez után a vendéglőben 7% órakor estebéd tartatott, melyre az összes tisztikar meghiva volt. Az estebéd ő fenségének szokott kedélyes társalgásával folyt le a legkedélyesebben. Azon este a gyulai ifjúság által egy jótékony czélu tánczvigalom rendeztetett Ő fenségének tiszteletére, melyet az egész tisztikar kíséretében megtisztelt és melyre 20 frtot ajándékozott; a tánczterem a „Korona“ vendéglőben izletteljes disszel volt elrendezve, és a fáradozók, kik azt oly rögtönözve létrehozták valóban elismerést érdemelnek; a gyulai hölgyekből többen hiányoztak ugyan, de azért a hölgy koszorú igen díszes volt; ő fensége ott egész 11 óráig mulatott, a tánczvigalom azoban egész reggelig tartott A város ö fenségének tiszteletére ki volt világítva. Másnap azaz 28-án reggel 7 órakor az altisztképző iskolában vizsgát tartott, melynek eredményével annyira meg volt elégedve, hogy 14 tanonczot részint altiszti, részint őrvezetői jelvényekkel kitüntetett.