Békés, 1872 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-04-07 / 1. szám

következtében meghalt. — A legény még a veszekedés alatt elszaladt. — Az alakulóban lévő magyar föld­rajzi társulat alakuló közgyűlése april. hó közepén fog megtartatni. — Fölkéretnek min­dazok kiknek kezei közt felhívási iv van, hogy azt minél tágabb körben megismertet­ni s ha aláírók akadnak, a „Természet“ szer­­kesztőségéhez Pestre mielőbb beküldeni szí­veskedjenek , egyébiránt ki a társulat tagja óhajt lenni, ebbeli szándékát a felhívási ív nélkül is közölheti ugyancsak a „Természet” szerkesztőségével. Szarvasi újdonságok (april 2.) Mi­előtt jó ideje nyugvó reporteri tollunkat is­mét mozgásba hoznék, üdvözöljük a „Békést“ mely közéletünknek újból megnyitja hasáb­jait. Reméljük, hogy ezentúl egyidőben ugyan­csak békétien hírbe jött városunkból a „Bé­késnek“ minél több békés jelenséget, és mi­nél kevesebb szarvashibát jelezhetünk. — Örvendetes hírként tudathatjuk első he­lyen is, megyénk közönségével, hogy közkin­­csünk, a szarvasi főgymnasium eddigi, a cél­nak nem egészen megfelelő épülete mielőbb renováltatni fog. A munkálatok május végén indíttatnak meg, s a melléképületeken kívül egy új emelettel fog gyarapodni az iskola­épület. Ez építkezések folytán az idei iskolai év egy hónappal rövidebbre vonatik, azaz májusban ér véget; ez intézkedés alól csupán a 8-ik, érettségi szigorlatot tevő osztály vé­tetik ki, mely a szokott ideig bérhelyiségben leend elhelyezve. : f— Vasutunk már Csak szentesítését várja az országház asztalán, mi azonban aligha vá­lik ténnyé ez ülésszak alatt. Hátránynak ez is hátrány, de hisz „a mi késik, nem múlik.“ Az uj pálya tekintélyes czime „mező-túr—szar­vas­—Orosháza—mezőhegyesi vonal“ leend­­i a tiszai vasút­társaság által építtetik ki. — Átszakadt a föld! Semmi kétség ura­im, hogy egy szép napon majd vizenyős el­lenlábasunk az éjszaki tenger teszi tiszteletét nálunk, még pedig egy szarvasi tanyai kú­ton át, melynek csodás mélysége nem csekély figyelemre méltó. E kútnak ugyanis úgyne­vezett „rovása“ lesülyedt, a tanya­tulajdonos azonban intézkedést tett felhúzására, de mily csodálkozással kelle tapasztalnia, hogy dacá­ra a 8—9 öles kutató póznáknak, nyomára sem akadhatni. Szemtanúk beszélik, hogy egy 15 öles kötélre kötött kődarab sem érte a kút fenekét, — s a viz meg a kút nyílásáig ér, sőt tarthatni, hogy ki is önt. Bizony—bizony nem félhetünk a szomjan hálástól! — Közlekedésünk Túrral a szokott ország­úton legalább egy hétre be lett szüntetve, a mennyiben a túri utat átszelő csatorna­­ rom­­ladozó hídja helyébe uj hid épittetik. A pos­ta-küldeményeket Öcsöd felöl kapjuk. — Szép kilátás. A városunk végén álló őr- vagy mint Szarvason nevezik strázs-halom megragadó kilátással jutalmazza a reá fölfa­­radót. Körös-körül, merre csak ellát a szem az üde zölddel bársonyozott mezőkön és szán­tó-földeken phantastikus csipkézetű tavak ve­rik vissza a tavaszi nap fényes sugarait, úgy hogy csekély képzelemmel az ember a tavas -Svédziában vélheti magát. Nem tudjuk mit mondanak e szép kilátásra az illető földek tulajdonosai ? — Egyébként a­mi a vizet illeti, találha­tunk ebből bőven a városban is, lévén oly árokhálózatunk, mely a vizet mindaddig meg­tartja ölében, mig csak a szomjas nap föl nem szívja. Valóban gyönyörűség látni, mint fo­lyik vissza a viz az úgynevezett „Halesz“ ta­nya másfél öles árkaiból a városba, holott ez árkok épen a városi főttcza árokvizeinek le­vezetésére ásvák. Azt nem csodáljuk, hogy rendészeti közegeink (a bakter urak) nem fi­gyelték meg e visszás körülményt, holott ez közegészségi tekintetből figyelemre méltó vol­na ám, de azt már valóban nem értjük, hogy városi mérnökünk sem igen lendít a dolgon. Annak idején pedig elvárnók, hogy a hibás lejtőzőt helyre hozatnék. Tehát türelem ! — Dalárdánk ápril 1-én — daczára ezen ominózus napnak — egy kedélyes tánczmu­­latsággal végződött hangversenyt rendezett a „Bárány“ nagytermében. Az oroszlánrész a Benka Gyula tanár úr által kitünően vezetett dalárdát illeti, mely ez alkalommal legújabb műdarabjait mutatá be a közönségnek. Szíve­sek voltak még e hangversenyen közremű­ködni zongorán: Richard Irma, Kontúr Nelli és Kuczkay Ilka kisasszonyok; magán­ének-j szíveskedjék­­kel: Benka Pál és Rottmann Farkas, s vég­­e szavalatokkal: Rohoska Soma és Mihály urak, kiknek élvezetes előadásait élénk tet­szésnyilvánításokkal jutalmazá a szép szám­mal egybegyült közönség. — A hangverseny után rögtönzött tánczvigalom igazi jó kedél­­­lyel hajnalig tartá magát; —szóval mi ilyen ápril elsejét szívesen járunk máskor is. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A békésmegyei gazdasági egylet me­gyénk közönségéhez újjáalakulásának küszö­bén a következő felhívást intézte: A békésmegyei gazdasági egylet 6 év­re mért 2-ik pályáját f. é. május 15-én megfutotta. — Mit tett és mennyit használt feniállásá­nak 12 éve óta, arról évenként megjelent terjedelmes évkönyvei és számos mindenne­mű kiállításai és versenyei, valamint köz­hasznú kertgazdasága tanúságot tesznek. Legyen bár az eredmény szerény, de an­­­nyi dönthetlenül áll, hogy az egylet ezen lefolyt idő alatt ernyedetlenül fáradott kitűzött nemes célja elérésén , megyénk mezőgazdaságának fejlesztésén, anyagi jobblétének előmozdításán.lakosai Nem lehet senki, a­ki ez ifjú egylet­től az életerőt elvitathatná, a ki meleg kebellel ne óhajtaná további fenmaradását és megerősödését, — — —1 ha csak ön­magára követ vetni nem akar! Ki ne tudná napjainkban, hogy az anya­gi jólét forrása a nép szellemi fen­­sőségének­ alapköve szabadságának! — Ki ne tudná, hogy édes hazánk, anyagi jólétének eszközeit kiválólag a mezőgaz­daságból van utalva meríteni! — Látjuk és olvassuk, hogy a nyugoti külföld ben­nünket virágzó mezőgazdaságával messze túlszárnyalt. Ki ne vágynék elérni e ma­gasságot, hogy legyen saját virágzó gaz­dasága és lássa honát boldognak jólété­ben, erősnek szabadságában! — A vessző egyenként eltörik, — közeg­­ben megtörhettem Az egyes katona nem sokra megy, — hadsereggé tömörülve vi­lágot hódit. — A hangya, a méh társa­ságba áll, hogy célját könnyebben elérje; — csak az ember, a mezőgazda ne tud­ná, hogy a közös nehézségek legyőzésére, a közös haladás gyorsítására legcélrave­zetőbb mód, ha társaságba áll s erejét egyesíti?! —­A békésmegyei gazdasági egylet, meglévőn győződve a felől, hogy további fenállásának szükségét mindenki mélyen érezi és őszintén óhajtja, 1871. december 11-én tartott közgyűléséből felhívja me­gyénk minden értelmes polgárát hogy a f. évi május 15-én uj 6 évre megalakulandó egyletbe belépjen! s végre aláírási ivek s velük hason célú és erejű levelezési lapok bocsáttatnak ki alá­írás és taggyű­jtés végett. Tagja lehet az egyletnek Békésmegye és magyar hazánk minden becsületes polgára. A tagság háromféle : 1. Alapitó tag, legalább 100 frt tő­kével, melyet vagy egyszer mindenkorra lefizet, vagy annak 5-ös kamatját év ele­jén beküldi; 2. Rendes tag, évenkénti 5 frt befize­tésnek 6 évre való kötelezésével; 3. Rendes tag, évenkénti 2 frt befize­téssel, szintén 6 évig. Mind a három rendű tagok egyenlő jo­gokkal bírnak s együtt képezik a me­gyei egyletet. Azonkívül egy-egy köz­ségben lakó tagok, önválasztotta elnökkel, községi gazdasági kört képeznek, mely­nek a központi igazgató választmány fe­lét, a reá eső arányban, megválasztani, gyülésezni és kiállításokat tartani joga van s ez utóbbiakban a központ által anyagilag és erkölcsileg gyámolittatik. Az egylet, a t. urat, hazafias buzgal­mára számítván, tisztelettel felhívja, hogy a felhíváshoz mellékelt levelezési lapon, mint az aláírás gyűjtésére és beküldésére legcélszerűbbnek talált alkalmon, saját magát aláírva az egyletbe belépni és minél több, magát sajátkezűleg beíran­dó tagot gyűjteni, s eként az egylet újjáalakítását és gyarapodását elősegíteni­­ szíveskedjék. Az aláírt levelezési lap, a gyűjtés be­fejezte után, legkésőbben f. é. május 1-ig, egyszerűen postára teendő. Kelt B.-Csabán mártius 1-én 1872. Egyleti közgyűlés megbízásából : Báró Wenckheim László egyleti elnök. Thaisz Gyula egyleti alelnök, Mokry Sámuel egyleti titkár.­­ A „Ilon“ figyelmezteti olvasóit, hogy ápril 1-én túl olyan váltók, me­lyekre a bélyeg ragasztva van, nem fogadtatnak el; szükséges nyomtatott bélyegü váltókat használni, minek el­mulasztása sok zavart és váltóavatolást fog okozni. A Magyar farmtársulat czimü, önse­gély alapján nyugvó társulat alakítását vet­ték czélba Barabás János, Fromm Antal, Ko­­dolányi Antal, Kohányi János, Potocki Dezső, Rudnyánszki Béla és Ullrich Vilmos. A ki­bocsátott felhívás szerint a társulat czélja len­ne 100—1500 hold terjedelmű bérleteket köz­vetíteni, és a bérjáradék nem fizethetéséből eredő hátrányok ellen mind a bérbeadókat, mind a bérlőket biztosítani. A társulat alap­tőkéjét 10,000 db. 100 frtos alapítványra osztott, egy millió forint képezné. Az aláírási ívek jan. 1-éig Kodolányi Antalnak czímezve Kolozsvárra küldendők. — A kecskeméti iparműkiállítás ren­dezősége kibocsátotta felhívását és az előraj­zot. E szerint a kiállítás augusztus 31-ikén nyílik meg és September 8-káig tart. Helyi­sége a református főiskola és tévé. A kiállí­tás tárgyai: minden a kézmű- és gyáripar körébe tartozó művek, gyártmányok, tárgyak és eszközök, művészeti tárgyak, ipar és gaz­daságot tárgyazó munkák, rajzok, épületter­vek stb., ipartermékek (liszt, len, kender, szesz stb.), föld- és ásványtermékek, kerté­szeti és borászati eszközök, gazdas­szonyi ké­szítmények, divatczikkek és női munkák stb. Jutalmakra 278 darab arany van kitűzve, de lesznek érem és oklevélből álló kitünte­tések is, továbbá magán­díjakra eddig 59 da­b arany és 6 ezüst huszas gyűlt be. A ki­állítandó tárgyak július 20-káig je­lentendők be az „iparműkiállítás rendező bizottságnál“, beküldendők pedig ugyanezen czim­ alatt a kiállítás helyiségére augusztus 8—20-ig. Az tartama alatt egy napi közlöny is fog megje­lenni 1 frt. előfizetési dij mellett. A rendező bizottság elnöke Katona Zsigmond, jegyzője ifj. Nagy Lajos. Kívánatra szívesen szolgál a bizottság programmokkal. Hetivásári tudósítás, Gyula april 5. 1872. A hosszabb idő óta tartó jobb idők hetivásárunkat is népesebbé teszi. Gabonanemüekben a behozatal kevés, mi kétségtelen jele annak, hogy gazdáink készlete fogyta felé közeledik. Tisztácska bú­zát 11 frton, kenyérnek való jobb búzát 10, 10 frt 50 kron házaknál vásárolnak egyesek saját szükségletükre és a kenyérsütögető as­­­szonyok. — Árpa 5.30 kr., tengeri 7.50 kr. —8 frtig köblönként. A szénának kocsija 10 frt, szénnek kocsija 10— 11 frt, zsákja 70 kr. tüzi-tölgyfa öle 12 frt, egy borona 4 frt, pár­ja az egy éves sertésnek 22 frt, sütni való malacz 3 frt. — A piaczon levő összes sze­kérszám mintegy 200-ra rúghatott. Beküldetett. Szt.­Andrásról a követke­ző sorok felvételére kérettünk fel: Felhivás a népnevelés barátaihoz! Mindazoknak, kik a néppel közvetlen érint­kezésben állanak erkölcsi, s honfiúi köte­­lességök, hogy a sötét századokból fenma­­radt babonaságot, mely népünk alsó rétegé­ben oly nagy mértékben van elterjedve, ki­irtani igyekezzenek. Nem lehet tagadnunk, hogy a babonaság a 19. század második felében is megvan, és számtalan esetben arczpirulással kell tapasz­talnunk ama ferde gondolkozás­módokat, me­lyek mély gyökeret vertek a nép nagy tö­megének lelkében. — Ugyanazért, minden a nép felvilágosítását szivén hordozó honpol­gárnak erkölcsi kötelessége, hogy tőle kitel­hető eszközök által igyekezzék odahatni, hogy eme félszeg gondolkozásmódok mennél na­gyobb mérvben kiirtassanak. Ily czélból adtam én ki nem rég: „Pár­beszéd a nép közt levő babonaságok kiirtására“ czimü dolgozatomat, melynek megirásánál szem előtt tartottam, hogy nép­hez lévén irva, népszerű nyelven adassék elő; remélvén, hogy ez által a népmivelődés ügyének hasznos szolgálatot teendek. Ugyanazért tisztelettel hivom fel népta­nító társaimat s más nemes keblű honfiakat, hogy emlitett dolgozatomat pártolni s a nép közt terjeszteni szíveskedjenek. E kis mü igen czélszerü szorgalmas a gyermekek ju­talmazására s azért figyelmébe ajánlom az egyházi elöljáróságnak, s a szorgalmas gyer­mekeket jutalmazni szerető polgároknak. Ara egy példánynak 10 kr. Nagyobb megrendelésnél 8 példányra 1 tisz­telet példánynyal kedveskedem. Teljes számú példányokkal szintén szol­gálhatok: „Népszerű költemények“ czi­mü dolgozatomból is. — Egy példány ára 80 kr. A megrendelés utánvét mellett legczélsze­­rübben eszközölhető. Zih Károly. békés-szent-andrási tanító. Ismerve a. t. szerzőnek e munkácskáját, készségesen ajánljuk olvasni szerető közön­ségünk figyelmébe, kisérve azon óhajtásunk­tól, vajha ily dolgozatok minél számosabban megjelenve népünk fejéből vernék ki a pony­vairodalom bűvös-bájos csömörét. l-ső számú játszma. Skót eset. Világos: Sötét: Világos Sötét: Z­á­r­y. Cser­esny­és.záry. Cseresny­és. 1-e2—e4 e7—e5 10.Hf3--gö d4—d31 2.Hg1—f3 Hb8—c6 11.Ve2--hó Vd8--dó 3.d2—d4 e5—d4: i) 4.Ffl—c4 Ff8—c5 13.Fcl--e3 Fc6-e3: *) 5.c2—c3! Hg8—f8! 1) E három pár kezdőlépéstől nyerte a megnyitás el­nevezését. 2) Fc4—b5 jobbnak tartatik. 3) E vezérlépés az egész következő, elsánczolás előtt indított rohammal együtt korai s igy nem jó. 4) Igen helyes számitás. Sötét feláldozza mindkét bástyáját, hogy ellenállhatlan rohamot nyerjen. *1 Ezen állandó rovat alatt érdekes feladványokat és játszmákat fogunk közölni. Azonkívül minden, a hazai és külföldi sakkvilágban előforduló érde­kes!) mozzanatot megemlítünk. Sakkrovatunk ér­dekét emelni fogja azon körülmény, hogy annak vezetője több, még eddig sehol nem közölt s ho­ni jelesb játékosok között váltott játszma birto­kában lévén, az­ok szebbjeit itt fogja nyilvános­ságra hozni. A tábla és bábok jelezése ugyan­azon módon történik, mint ezt a magyarhoni gyakorlat átalánosan elfogadta. T. i. a sakktáb­la mind a 64 koczkája külön-külön egy-egy be­tű- és számmal jelöltetik. A vízirányos vonalak számokkal (1 -től 8-ig), a függélyesek betűkkel (A, B, C, D, E, F, G, H.) A tábla alsó részén (az első és második sorban) a világos (fehér), a felső részen (a 7-ik és 8-ik sorban) a sötét (fe­kete) tábor bábjai foglalnak helyet. Ezen szabá­lyok szerint a fönti ábrán a vil. király b6., a sö­tét király d5., a vil. vezér 16., a sőt. vezér h2. sat. koczkákon állanak. A lépések pedig úgy je­­leztetnek, hogy a mozduló báb neve (p. o. K . király) után kitétetik azon koczka neve, a mely­­ről s azé, a melyre lép. (Lásd az itt közlött játszmát.) A szokott rövidítések magyarázata: K = király; V . vezér (királyné); B = bástya; f*­­ futár; H = gyalog (paraszt); 0—0 = huszár (lovag); gy.= elsánczolás (roc­i­­rozás) a rövid-, 0—0—0 = elsánczolás a hos­­szuszárnyra; : ütés; t sakk; ff kettős sakk; H ütés sakk-kal; sakkmat; 1 a szép (vagy a legjobb); ? a gyenge (vagy nem a legjobb) hú­zások után tétetik. **) Minden feladvány megfejtését megjelenésétől szá­mított 4 hét múlva fogjuk — a megfejtők ne­veivel együtt — közölni Időnkint pedig díjfel­­adványokat is fogunk hozni, melyeknek megfejtői között nyereménytárgyak lesznek kisorsolandók­. (Megjegyezvén, hogy nyereménytárgyak csupán oly megfejtőket illetnek, kik a „Békés“-nek leg­alább is félévi folyamára előfizettek.) Dy feladványul kitűzzük mindjárt ez első feladványt, melynek megfejtői között Márki I.: „A sakkjáték tankönyve“ czimü munkájának egy csinos kötésű példánya fog kisorsoltatni s a nye­rő részére bérmentesen megküldetni. Beküldési határidő: 1. évi május 1-seje. 14.Vh7--g8fKe8—d7 6.e4—e5 d7—dó ló.Vg8--a8: Fe8--d2tt 7.e5—f6:») dó—c4: 16.Kel--d2: Veö-e2f 8.Vdl—e2f1) Fc8—e6 17.Kd2-—cl Ve2--c2$ 9.f6-g7: Bh8—g8 (Fest,1862.apri27.) 12Vhö--h7:Vdó-—eóf Sakkjáték. *) l­ső számú feladvány. — Díjfeladvány. — Márki Istvántól (Gyulán.) A B C DEFGH Világos lép és második házasra­matot mond.**)

Next