Békés, 1873 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-04 / 18. szám

nyelvtan­ és a többi tantárgyakban ügyes­nek látszott. Meglátszott ez osztálya tanít­­ványain is. De meglátszott az is, hogy mindezen tudás mellett osztálya tanonczai a legpajkosabbak voltak. Miért ? Azért, mert­­ e gyenge csemetéket csak tanítot­ta, de nem nevelte. Miután pedig igazán nevelni csak a hitvilágával lehet, ő pedig ettől nem lévén áthatva, tanonczai szivét is csak saját vallástalan szellemével áraszt­­hatá el. — Ám a felekezeti tanoda már ily tanítót nem tűr. Itt a tudás mellett hitbeli meggyőződés is kívántatik. Mind­kettőt egymástól elválaszthatlannak tartja. s Nem pihen nyugodtan egyedül a káté ál­láspontján, hanem ezzel karöltve előmoz­dítja a tudományok minden ágait. — Nem elég azt kürtölni, hogy a tudás minden, ez azon hatalom, mely teremt s emel nagy­­gyá népeket; mert akik azt állítják, hogy az elemi oktatás minden, azok nem isme­rik sem az elemi oktatást, sem a gyerme­ket, sem a népet. Más itt a dolog veleje: a gyermek nem pusztán tudatlan lény, ha­nem egyszersmind a roszra hajlandó s en­gedetlen. Az iskola oszlatja egy kissé a tudatlanságot, de az engedetlenséget s a rosz hajlamokat egyedül a religio szelídíti és javítja meg. (Folytatjuk.) Bártol J. zetlen maradtak, a következő kivonatba ismét fel­veendők mindaddig, míg a pénz el nem szállíttatott. 6. Ezen szabályrendeletnek bármely részében meg nem tartása sürgős fegyelmi eljárás tárgyát képezi. — A csabai felsőbb leány­iskola hely­benhagyott alapszabályait alább egész ter­jedelmében közöljük, figyelmeztetve a me­gye székhelyének polgárait arra, hogy ily alapon nem lehetne-e itt helyben is egy polgári iskolát létesíteni; — mert azt,­­ hogy elemi iskoláinkon kívül egy felsőbb tanintézetre szükségünk van — remény­iem, hogy be fogjuk már egyszer látni. Javaslat: (A I-tól). A megyei tisztviselőknél — a pénztáriakat ide nem értve — befolyó pénzek elszállítására nézve : 1. A megye minden tisztviselője — a pénztári­ak kivételével a hozzájuk érkezett bárminemű pén­zeket 48 óra alatt rendeltetésük szerint elszállítani tartoznak. 2. Azon pénzekre nézve, melyeknek elszállítása hivatalos eljárás befejezésétől feltételeztetik, az el­szállítási határidő (1. p.) az ügy elintézése idejétől számit­tatik. 8. Azon tisztviselők, a­kiknél pénzek rendszerint befolyni szoktak, azokról naplót vezetni tartoznak. 4. A napló következő rovatokkal lesz ellátandó: a) folyó­szám, b) a pénz, ki által fizettetett, c) a pénz rendeltetése, d) a befizetés kelte, e) a pénz hova szállíttatott, f) mely után szállíttatott, g) az elszállítás kelte, h) az átvevő egyén, posta vagy más hivatal el­ismerése, i) észrevételek, ha p. a pénz elszállítására néz­ve akadály forog fenn. 6. A naplót vezető tisztviselők tartoznak gyű­lésenként abból kivonatot bemutatni. A már be­­­mutatott kivonatnak azon tételei, melyek érintő­ • A békés-csabai nőképző társulat alap­szabályai. I. Fejezet. A társulat címe, célja és eszközei. 1. §. A társulat czime: „Nőképző­ társulat működési tere: B.­Csaba. 2. §. A társulat célja: egy négy osztályú, ma­gyar tannyelvű, vallás-különbség nélküli polgári leányiskolát az 1868. XXXVIII. t. c. idevágó sza­kaszaihoz és a helyi viszonyokhoz alkalmazottan felállítani és fentartani. 3. §. A kiadások fedezésére szolgálnak: az ala­pítványok kamatai, az évi tagdíjak, a kegyado­mányok és a tandíj. II. Fejezet. A társulat tagjai. 4. §. A társulat tagjai háromfélék: alapítók, rendesek és rendkívüliek. 5. §. Alapítók azok, kik a társulat részére leg­alább 100 frtot egyszerre befizetnek, illetőleg biz­tosítanak. 6. §. Rendes tagok azok, kik kötelezik magu­kat, hogy egymásra következő 10 éven át, éven­ként legalább 10 frt. tagdíjat fizetnek. 7. §. Rendkívüli tagok azok, kik kötelezik ma­gukat, hogy egymásra következő 10 éven át éven­­kint tetszésük szerint kötelezett, 10 frtnál kisebb tagdíjat fizetnek. 8. §. Akár alapító, akár rendes, akár rendkívü­li tag csak önjogú és becsületes ember lehet, te­kintet nélkül a vallásra, nemre és lakhelyre. 9. §. A tagság a tagdíjról szóló kötelezettség napján kezdődik, megszűnik pedig: a) A kötelezettség leteltével, ha az meg nem nyuttatik, b) felmentés, — és c) kirekesztés által. III. Fejezet: A tagok kötelességei és jogai. 10. §. A tagok kötelesek a társulat célját az alapszabályok által kitűzött határon belül buzgón virágot hintének, és ő oly boldogan ment min­dig tovább-tovább .... midőn egyszer csak ijed­ve nézett maga körül, ijedve vette észre, hogy egymaga van, hogy lépteit senki sem követi már. Útja kietlen pusztaságra változott, hol tüskék és rögök vérték gyönge lábait. És utolérte a ziva­tar...... Feje fölött úgy csattogott az ég, a nagy élő fákat, melyek alá félve menekült egyen­­kint csavarta ki a vihar; az eső-cseppek kanyár­­jával bővülve áztaták .... míg lassankint elcsön­desült minden és felébredt. Keble még úgy pihegett, szive oly hangosan dobogott, lelkét félelem, testét reszketés fogta el. Homlokáról fagyos verejték gyöngyözött, úgy félt, úgy rettegett, és nem tudta mitől. — Istenem, te tudod mit jelentenek e rejté­lyes álmok, s ha még több szenvedésre vagyok érdemes, legyen meg uram a te akaratod! E szavakkal imazsámolyára borult és imádkozott. A nap első sugarai ekkor tűntek föl a láthatá­ron, s a nap első sugarai térdein találták az árva királyleányt, és glóriát vontak feje körül... olyan volt, mint a kereszt alatt térdelő fájdalom ma­donnája. Soha szentebb ima nem szállt az égbe, mint ez ártatlan szívnek bus fohászai. Alig állt föl imazsámolyáról, hol aggódó szive naponként nyugalmat, enyhülést, vigaszt talált, alig ölte föl egyszerű öltönyeit, midőn egy apácza jött, és öröm hangon tudata vele, hogy honából érkezett fényes követség vár reá. Öröm sikor repült el az árva királyleány ajkb­­ól, midőn ajtaján kilépve előtte álltak fényes, gyönyörű nemzeti öltözetben a rég látott hazafiak. Csoda­­, ha az elsőnek, kit meglátott keblére borult, és sirt­ott oly hosszasan, oly édes keser­vesen, ... hisz annyi oka volt rá !... s csoda-e, ha ezt látva a marezona harczfiak, szintén nem tudták, vagy nem akarták visszaparancsolni kö­­nyeit, melyek síráshoz nemi szokott szemeikből oly szaporán peregtek alá.... Az édes-bus üdvözlések után előadá Csák Máté a követség föladatát és kérelmét, s ünnepélyesen meghívta őt a trónra, megjegyezve, hogy szavai, százezrek visszhangja a honiban. De Erzsébet már nem hallá e szavakat; lelkét, elméjét csak az foglalkodtatá, hogy újra meg­­látandja honát, újra rátanc^ja a zöld bérczeket, a szebb színekben pompázó szivárványt, az alföldi puszták délibábját, és mindent, mi gyermek évei­ben oly kedves volt neki; újra letérdelhet ősei és atyja sirlaka előtt, s kisírhatja ott magát, kár­pótlásul annyi szenvedésért.... neki a korona, a királyság eszébe sem jutott. Örömmel adta beleegyezését a hazába visszaté­résre, s a honfiak gyönyörű reményálmaiba ringa­­tá magát. Szegény leány, szegény királynő! mily kegyet­len a sors, hogy ezen reményeket, egyenkint tel­jesülés nélkül ezt irgatá szét szemeid előtt!,... (Folyt, köv.) előmozdítani, s az évi tagdíjat (6 és 7. §.) min­den tanévre előre september hó 30-ig pontosan lefizetni; kivételnek a tanév közben belépett uj tagok, kik első évi tagdíjukat aláírások napjától számított két hónap eltelte alatt tartoznak be­szolgáltatni. 11. §. Egy társulati év September első napjától a következő évi augusztus utolsó napjáig terjed. 12. §. Közgyűlésen az alapí­tó és rendes tagnak tanácskozási és szavazási joga van, ezenkívül vá­lasztó és választható. 13. §. Közgyűlésen a rendkívüli tagnak csak tanácskozási joga van. 14. §. Minden tagnak jogában áll az iskolaszék­hez írásban indítványt beadni, s annak a közgyű­lés elé való terjesztését követelni. 15. §. Az alapító és rendes tagnak, különös te­kintettel tagsága éveinek számára, joga van meg­kívánni, hogy egy gyermeke a társulat iskolájá­ban ingyen tanittassék, vagy legalább tandíja mér­sékeltessék. IV. Fejezet: A társulat ügykezelése. 16. §. Az ügykezelés történik: a) A közgyűlés által, b) az iskolaszék által. A) A közgyűlés. 17. §. A rendes közgyűlés minden évben a nyá­ri szünnapok alatt, július vagy augusztusban tar­­tatik meg, az iskolaszék által megszabott és előre kihirdetett napon és tárgysorozat szerint. Az is­kolaszék vagy 10 nem rendkívüli tag kívánságára rendkívüli közgyűlés is tartathatik. 18. §. A közgyűlés tárgyai: a) Az elnök évi jelentése; b) az évi számadások felülvizsgálása; c) az évi költségvetés megállapítása; d) a tandíjnak fölemelése; e) az indítványok megvizsgálása s elintézése; f) az iskolaszék megválasztása; g) a tanító megválasztása vagy elmozdítása; h) a tagságtól való felmentés vagy kirekesztés ; i) az alapszabályok módosítása, mi is a kor­mánynak a közgyűlés után azonnal bejelentendő. (Vége köv.) Levelezés: Békés-Szent-András april 21. 1873. Midőn a közjó iránt lelkesülni tudó egyes jóte­vő maecenásokat van szerencsénk az olvasó kö­zönségnek felmutatni; tesszük ezt azért, hogy ez által részint a jótevő iránti kötelességünket lerój­­juk, részint azért, hogy a követésre méltó pél­dát mások látván, a közjó iránt lelkesülni példát vegyenek. Mint az óra kerekei egy és ugyanazon czélra vannak előállítva, úgy a társadalomnak minden egyes tagja, mintegy hivatva van emberi rendel­tetésénél fogva a közjó előmozdítására, de még­is hányán vannak, kik hideg részvétlen rangok­­viseletével önmagoknak élve, felednek minden köz­jót s azt közreműködésük által nem hogy elősegíteni, de inkább hátráltatni iparkodnak. És éppen azért nem lehet, hogy nyilvánosságra ne hozzunk egyes jóltevő maecenásokat, kik nem csak önmaguknak élnek, de igyekeznek áldozatkészségeik által a közjót is előmozdítani. Községünkben alakult, s jelenidőben már szi­lárd alapra fektetet­t népkör“-ünk időnként sze­rencsés lehet a nép felvilágosodását előmozdítani törekvő áldozatkész polgárokat felmutatni, ime a közjó iránti nemes buzgalmának igen szép jelét adta Teleki Bálint közlakostársunk, midőn folyó hó 19 én a népkör iránti nemes értelmében 14 frt 25 kr. ajándékozott egyletünknek. Valóban e szép tette megérdemli a nyilvánosság­ra hozást már csak azért is, hogy községünk te­­hetősb polgárai ezt látván, annál inkább felbuz­duljanak, habár nem is az ily áldozattételre, de legalább a népkörbe való beállásra, hogy ez által szellemi tehetségek fejlesztését növelni iparkodjanak. Fogadja általam e szép cselekményéért a nép­kör hálaköszönetét. Zih Károly, K.-Tarcsa ápril végén, Tisztelt Szerkesztő url A „Békés” 17-ik szá­mában Körös-Tarcsa községére vonatkozólag egy a mily valótlan, ép oly sértő körülmény foglal­tatik. Az állíttatván ugyan­is nevezett község elöljárósága felől, hogy ez ft szomszéd Mező-Be­­rény község hetivásári helypénz szedési jogának eltiltása végett folyamodik , ez által úgy lett az feltüntetve az olvasó közönség előtt, mint a mely a jognak és kötelességnek még fogalmával sem bír. Nem kérdezzük, hogy micsoda forrásból me­rítette a tisztelt szerkesztőség e valótlan közle­ményt, s mi okból tarthatta ez elferdített tudósí­tást oly biztos helyről származottnak, hogy annak alapján egy testületet bátran a gúny világításába állíthasson: de felhíva érezzük magunkat s köte­lességünknek érezzük ama közleményt helyreiga­zítani, s az illustratiót valódi értékére szállítani. Alólírt elöljáróság Mező-Berény község hetivá­sári helypénz szedési jogának eltiltásáért nem folyamodott, hanem részint maga tapasztalván, ré­szint több helybeli panaszosok által figyelmeztetve lévén, hogy a legutóbbi mező­berényi országos vásár alkalmával az illető vásári haszonbérlő, né­mely vásári haszonbérlők példája szerint, az eddi­gi felsőbb rendeletekkel ellenkezőleg illetéktelen dijjakat szedet vagy szedettet, s nem csak jogosan az árusokat, hanem illetéktelenül megadóztatta az egyes házakhoz beszállott vendégeket is: e vissza­élések megszüntetése czéljából folyamodott a köz­ségi képviseleti gyűlés utasítása szerint, még pe­dig nem egyedül Mező-Berényre, hanem általában minden városi joggal bíró oly kebelbeni községre vonatkozólag, mely e visszaéléseket folyvást el­tűri. — Kénytelenek vagyunk ezek szerint a „Bé­kés* 17-ik számában foglalt Körös-Tarcsa közsé­gére vonatkozó közleményt vagy tudatlanságból, vagy meggondolatlan élczelési viszketegből, vagy egyenesen részakarat sugalmából származottnak nyilvánítani. Körös-Tarcsa község elöljárói: — A fentebbi kissé nagyon is érzékenykedő le­vélre azon megjegyzésünk van, hogy a sérelmes (?) hírt egyik újdondászunktól vettük ; most e le­vél következtében utánna jártunk a dolognak és olvastak nemcsak a t. község folyamodványát, de a békési t. szolgabiróság véleményét is ez ügyben, a folyamodvány kétségbe vonja Mező-Berénynek helypénzszedési jogát, holott az annak meg van adva, mi heti vagy országos vásárt helypénzsze­dési jog nélkül nem is tudunk jelenben képzelni, minden község igyekszik jövedelmét saját érde­kében — mennyire lehet — fokozni; ha e körül visszaélések történtek, ezt első sorban maga Be­­rény lett volna hivatva orvosolni, és hisszük hogy orvosolta volna is, — noha vásári alkalommal ne­héz megkülönböztetni, a vásárost a közönséges utazótól, mert hisz vásárra, mindenki többnyire vagy eladni, vagy venni megy, és így egészen helyén látjuk, hogy a helypénzt fizesse is; külön­ben e tekintetben kétségtelenül intézkedni fog me­gyei közgyűlésünk; bárhogy dűljön el az ügy, Tárcsáé kétségtelen azon érdem, hogy az ügyben félszobáit. (A szerk.) — Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvény­széknél 1873. év május hó 5-ik és következő nap­jain tárgyalandó polgári pereknek. j Előadó Nyikora Mihály b­iró. 4928. Szabó György s társának .Szabó Mihály ellen 1500 frt. osztályrész kiadatása iránti pere. 7589. Cséfai Flórának özv. Veres János ellen 540 öl nádas visszabocsátása és elvont hasznok iránti pere. 7892. Rostás Istvánné sz. Mogyorossi Annának, id. Mogyoróssi János s érdektársai ellen 818 frt 28 kr. örökség és ingóságok kiadatása iránti pere. Előadó: Huszka Mihály b­iró. 7893. Lövy Zsigmondnak Gyula városa ellen 7705. frt. kár megtérítése és jár. iránti pere. 7896. Melis Mihálynak Tóth József ellen tulaj­donjog megítélése iránti pere. 7975. Oprics Ferencznek Képíró Lajos és neje ellen ingatlanok tulajdona iránti pere. 7076. Csarnai J. Jánonak Csarnai A. János ellen tulajdonjog megítélése iránti pere. 8249. Sz. Molnár Anna és Máriának Méhes La­jos kirendelt gondnok ellen eltűnt Sz. Molnár Pé­ter holtnak nyilvánítása iránti pere. Újdonságok. — Évnegyedes megye-bizottmányi gyűlé­sünk holnap veendi kezdetét. — Az alispán­ kör­levélben foglalt számos tárgyak elintézése valószí­nűleg két hetet fog igénybe venni. — A Városi 100 képviselő választása mai napra lévén, kitűzve, az eredményt csak jövő szá-

Next