Békés, 1882 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

r 3§-ik szám Gyula, 1982. szeptember 17-én I« évfolyam Szerkesztőség: Belváros 66-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre..........| frt — kr. Félévre ......... 1 |­50 | Évnegyedre .. .• 1 „ 25 „ Egyes szám­ára 10 kr. » ^ Ja POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. -A- G-‘'50TTXI.A.I SPOET-CLUB HIV^Tük-LOS !CÖZXjÖ3Sr~2"E. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jank­ovics Emil. Főmunkatárs: Oláh G­yörgy.­­ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tára 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; hang lA­pót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Megyei ügyek: Gyula vár­os képviselő testületének 1 évi aug. 26-án tartott közgyűlésében Berkes János tiszti orvosnak lemondásával kapcso­latosan tárgyaltatott az orvosi állásnak a kor igényeinek megfelelően leendő szer­vezése. A tárgyalás során a megye főor­vosa — mint a képviselő testület tagja — ismert ékesszólásával figyelmeztette a kö­zönséget, hogy a város tiszti orvosi állo­mása a régi szervezetében fenn nem állhat, nem csak azért, mert e szervezkedés a kor igényeinek többé meg nem felel, hanem azért is, mert e szervezkedéssel kapcsola­tosan oly dolgok divatoztak, melyek tör­vénybe is ütközők. A főorvos úr meggyőző érvei, szaka­vatott felvilágosításai csodálatos — külö­nösen a képviselőtestület intelligens ele­meire nem hatottak, s igy a városi orvosi állás maradt úgy, mint évtizeden át volt. A képviselő testület határozatával szemben a főorvos ur megyénk alispán­jának előterjesztést tett, melyben kimutatja, hogy Gyulán a védhimlő oltást nem a községi orvos végzi, törvényszéki bonczo­­lásnál nem a községi orvos szerepel és semmi fontosabb, a község területén fel­merülő s így első­sorban csakis a községtől váró közegészségügyi esetekben az intéz­kedések a megyei orvosi személyzet befo­lyása nélkül meg nem történh­etnek. Szó­val kijelentette s bebizonyította előterjesz­tésében, hogy Gyula városának ez ideig szervezett községi orvosi állomása nem volt és ma sincs, s hogy ezen helyzet a közegészségügyi törvény ide vonatkozó intézkedéseivel szemben tovább nem állhat meg. Különösen érdekes az előterjesztésnek az orvosi tiszteletdíjnak 300 frtban tett megállapítására vonatkozó része. Meg­győző erővel mutatja ki erkölcstelen vol­tát a városi képviselő testületben uralomra jutott iránynak, mely szerint az orvos bő­ven nyer kárpótlást a halottkémlési díjak­ból s a prostituált nők díjazásából ,s ezen iránynak szomorú, hogy a képviselő­tes-A tisza-réti fiatalság jótékony czélú táncz­­vigalomra készült. Hogy sikert produkálhassa­nak, már hetek óta lázas izgatottsággal folyt a munka. Hogy mulatságukat szokatlanná te­gyék, emléklapot is adtak ki. A nők szabtak, varrtak, mindegyik el­akarta nyerni Eris almáját. A­hány frakk és attila volt a járásban, mindegyikre került egy­­egy gavallér. A szemes rendezőség a megyei lapokban óriási reclámot csapott báljának. Olyan höl­gyek és férfiak megjelenését helyezték kilá­tásba, kiket talán meg sem hívtak, de kiknek jó­ hangzású neveivel vendéget akartak fogni. A csel sikerült. A bál napja délutánján egymást érték a csengős, bongós szánok. Jöttek a vendégek csapatosan. A járás fiatalsága kirukkolt. A rendezőség lótott-futott s fejét vesztve; tebeb qualificalt tagjainak nagy része is hódolt.) Kimutatja előterjesztésében a főorvos úr, hogy Békés megyének legkisebb, leg­szegényebb községében is jobb fizetése van az orvosnak, mint Gyulán, a megye szék­városában, s végül kéri az alispánt a köz­­egészségügy érdekében jelentésének a me­gyei közgyűlés elé leendő terjesztésére. A holnap tartandó megyei közgyűlés­nek feladata leene tehát e felette fontos ügyben határozni, s mi reméljük, hogy Gyula város szabályrendeletének a köz­ségi orvosi állomás betöltésére vonatkozó intézkedése hatályon kívül helyeztetik, s az orvosi fizetés a halottkémlésért ez ideig szedett díj eltörlése mellett , az álláshoz méltóan fog megállapittatni. Érdekes tárgya lesz a megyei köz­gyűlésnek a jaminai szőllősöknek kérvénye külön községgé leendő átalakítás iránt. Ezen ügyben az állandó választmány, tekintettel azon körülményre, hogy Jamina közvetlen Csaba mellett feküdvén, idő kér­dése, hogy Csabával összeolvadjon, s te­kintettel arra, hogy csekély adójánál fogva helyesen administrálni képes aligha lesz, s tekintettel arra, hogy a jövőbeni fejlő­désére az értelmiség hiánya miatt remé­nye sem lehet, s tekintettel végre arra, hogy rendőrségét a követelményekhez ké­pest nem tudván szervezni a megbélyeg­zett egyeseknek tartózkodási helyévé, s így Csabára nézve veszélyessé válnék , a többször nevezett Jaminának külön köz­séggé leendő átalakítását nem javasolja. Érdekes, hogy a jaminaiak közsé­güket ügyvédjük, Literáti Ödön neve után Literati falvának akarják elkeresztelni. Puszta-Szent-Tornya községnek Sza­­bad-Szent-Tornya községgel leendő egye­sülése tárgyában benyújtott kérvénye alaki hiányok miatt visszautasittatott. Gyula városának 1883-ik évi költség­­vetése s egyes tisztviselői fizetésének fel­emelése — jóváhagyatni véleményeztetett; a községek költségei és számadásai szin­tén átvizsgáltatván, nagyobb részt észre­vétel nélkül helybenhagyandóknak véle­ményeztettek, pótolá a még pótolandókat. A termet felvik­­szolták s Terpsichere temploma készen állott a hódolatok bemutatására. A község egyetlen nürinbergi kereskedése valóságos ostromnak volt kitéve s a nagykeresetre nem számított kalmár kétségbeesetten tördelő kezeit,­ kesz­tyűi, szivarjai elfogytak. A község hivatalos borbélya Kubacsek már csak­nem kifutta tüdejét a szaladgálásban. Ide borotválni, amoda hajnyizni, a tekintetes írnok úrhoz pláne hajfodoritani kellett futnia. A futárok egymást érték s minden izenet át­vételekor csak úgy borzadt jó Kubacsek az izenetek eshetőleges beváltásától. Nem tudott eleget tenni a nagy keresletnek. A község valóságos hadilábon állott. Mindenütt sürgés, forgás, készülődés volt észlelhető. Délután magam is ellátogattam a táncz­­teremhez, meggyőződést szerzendő a díszítésről. Meg voltam lepetve. Hisz ez valóságos kép kiállítás és virággyüjtemény volt. A­hány Michel Angelo, Rafael, l­eonardo da Vinci Correggio, a hamis Tizián utánzóit kép csak díszítő Tiszarét intelligentiájának termeit, az mind ide került.­­A­lispsin­i jelen­tés. Olvastatott Békésmegye közigazgatási bi­zottságának 1882. sept. 4-én tartott ülésében. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatás­körömhöz tartozó közigazgatási­­­­ ágak folyó évi augusztus havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez alapján van szerencsém tisztelettel következőkben­­ előterjeszteni. I. Közegészségügy| Közegészségügyi tekintetben a megye álla­pota teljesen kielégítő; amennyiben a halálozási esetek aránya a rendes viszonyoknak megfelel. K.-Ladány községben a vörheny egyes esetei még most is jelentkeznek ugyan, de azok járványos jelleggel nem bírnak. A hasznos házi állatok között ragályos és járványos kórok szintén nem uralkodnak. Szarvadon elhelyezett huszár század ló állomá­­­nyában felmerült hurutos betegség idő közben teljesen megszűnt. Csorvás községben a m. kir. belü­gyminister ur által egy gyógyszertár felállí­tása engedélyeztetvén, annak személyes joga .Já­nosi okl. gyógyszerésznek, mint első felkérőnek adományozta lett. II. Közbiztonság. A személy­biztonság egy esetben jön meg­zavarva, ugyan­is Jarcsik István gyomai lakos, fia Jarcsik Sándor és ennek neje K. Kovács Er­zsébet által megfojtatott s azután általuk fel­akasztatott. A tettesek a törvény kezeiben vannak. A vagyon­biztonság ellen 16 lopási eset merült fel, melyből kideríttetett 12, nyom­oztatik 4 eset. A kiderített régibb keletű lopási esetek száma 10. A lopási esetek által e hóban is a békési járás nyugalma lett leginkább megzavarva, a­mennyiben 4 esetben 9 ló tolvajoltatott el rész­ben kézrekerített, részben eddig sikertelenül nyo­mozott tettesek által. III. Közutak. Hidak. Védtöltések. Habár a lefolyt hóban előfordult gyakori és nagyobb mérvű esőzések az utakat megrongálták, azok állapota jelentékeny panaszra okot nem szol­gáltathat, mert az útkaparók a rongálások hely­reállítása körül elég sikerrel­­ áradoztak. Egyébiránt a csabai határban lévő megyei utakat múlt hó 22- és 23-án személyesen meg­tekintvén, különösen az útkaparók működését szemügyre vévén, ez alkalommal tapaszt­a­lom, hogy az útkaparók működése a szolgálati sza­bályzatnak nem felel meg mindenben, mit leg­inkább annak lehet tulajdonítani, hogy teendőik­be még most sincsenek kellőképen beoktatva. De meggyőződtem továbbá arról is, hogy különösen megelégedetten szemléléül a díszítést , mert úgy a képek elrendezésében, mint a vi­rágok grupirozásában jó ízlés nyilvánult. Valaki válamra tette kezét s megszólított. — Nos pesti uram, meg van-e velünk elégedve ? előtt !— Valóban rendező úr, meghajlok ízlése — Na tudja, mi is voltunk ám pestiek valamikor, pesti jogászkoromba tudja... na de nem beszélek, nehogy dicsekvőnek tartson. — Rendező úr, az érdem mindenkor meg­érdemli az elismerést! — Hm, köszönöm, köszönöm, reményiem estére lesz szerencsénk ? — Sajnálom, de — — — — Semmi de, csak jöjjön el, tudja-e hogy itt lesznek Csongor ő nagyságaiék is ? De itt ám, nekem megígérte maga Meliánia. . . — E családot még nem ösmerem, s nem tudom ki lehet e szép név viselője. — Nem tudja ? Szerencsétlen ember ! Tehát tudja meg, hogy Melánia Csongorék szem­efénye­­ s a megye legszebb leánya. Ha van önnek némi fogalma az isteni szépség az idén kiépített útszakasz, például a csaba­­szarvasi vonal oly nagy mérvben megrongáltatott , hogy a mely keréknyomok betöltésére tekintve az egy útkaparóra bízott útvonal hosszúságát, egy útkaparó munkaereje nem elegendő. Ezeknél fogva felhívtam a járási szolga­­bírót, hogy a járásabeli útfelügyelőt az útkaparók beoktatására utasítsa, továbbá ugyanazt hatal­mazza fel arra, hogyha valamely útszakasz hely­rehozása, az azon alkalmazott útkaparó erejét felülmúlná, az ily útszakaszon lévő útkaparó mellé, a többi kevésbé elfoglalt útkaparók közül segítséget alkalmazhasson. Ezen utóbbi intézke­dés szerintem oly szükséges és czélszerű, hogy annak alkalmazását a megye többi járásaira is kiterjesztendőnek vélem. A hidak közül a békési nagy csatorna híd lebontása elrendeltetvén, s a múlt hó 29-én fo­ganatba vétetvén, az átkelés az említett időpont­tól kezdve tényleg már a komp által közvetít­­tetik. Újabban a békési elöljárók szóbelileg azon panaszt emelvén előttem, hogy a békési nagy csatornán működő kotrógép még most nem a rég, elbontott híd helyén, hanem a híd és komp kö­zötti téren dolgozik, minek következtében a komp használhatóságát lényegesen akadályozza: a kir. folyammérnökséget ezen nehézség megszüntetése iránt m­gkerestem, honnan kedvező választ nyer­tem. A 33-ik számú átmetszésen létező hid egyik szakasza szintén elbontatván, a közlekedés e miatt nehézségekkel jár. A tek. megyei törvényhatósági bizottság f. évi 2 bgy. sz. a. hozott határozata által a me­gyebeli összes községek elöljárói köteleztettek, miszerint az iránti nyilatkozataikat, hogy a köz­ségi utczák szabályozását mennyi idő alatt haj­landók és képesek keresztülvinni, folyó évi szep­­tember hó 1-ig velem közöljék. Az eddig beérkezett nyilatkozatok alapján a) Öcsöd községet utasítottam, hogy a községi belvizek levezetése ügyének a megyei rendeletek szellemében való elintézése végett, az 1881. évi 52-ik tcz. értelmében, Horváth Gyula töltés-épí­tési kormánybiztoshoz forduljon. b) Gyoma köz­ség a jelzett munkálat végrehajtására három évi határidő engedélyezését kérelmezvén, tekintve, hogy a kérelem támogatására felhozott ama kö­rülmény, miszerint a községnek mérnöke ni­ncs, alapos indokul el nem fogadható. Gyoma község képviselőtestületét a már tör­­vényhatóságilag is jóváhagyott szabályozási ter­vezet mielőbbi végrehajtásáért felelőssé tettem, c) ugyanazon körülmény késleltetvén az endrődi utczákon összegyűlt belvizek levezetését is .* az ottani községi elöljáróságot szintén utasítottam, miszerint e részben a törvényhatósági bizottság fennebb hivatkozott határozatához alkalmazkod­iránt, ha élvezetet talál a remek tánczban, s ha bámulni akar egy angyalnak ártatlanság­gal párosult műveltségén, akkor jöjjön el. Rendező úr, ön nagyon bele­merült Me­lánia szépségének festésébe. Hogy eddig nem ösmerem annak oka csak az, hogy nem rég óta vagyok Tiszaréten s minden időmet ta­nítványaimnak szentelem. De hogy a festett élvezeteket nem hagyom a kézzül, ígérem. Itt a kezem,kisiklani kezem Elváltunk. Hazatértem tanítványaimhoz, de a leczkeadás sehogy sem ment­­ő, mindég csak ő, Melánia volt eszemben ... Milyen szép név, milyen nemes, milyen tökéletes lehet ennek viselője... Fény, pompa veszi körül; hányan fognak kezéért csengeni; mint fogják egyetlen pillanatait ellesni ez este .... Elmentem a bálba. A zene már szólt, elandalitón gyönyö­rűn , a párok öröm ittasan repültek el előttem. Szemeikben annyi öröm, mosolyukban oly sok boldogság volt. Majd elhagyták a körtánczot, a főrendező csárdást parancsolt. Nagy hatal­massága tudatában becsteljesen sasírozott egy ép most jött tánczosnö elé s mikor felkérte, rám nézett s valamit mondott tánczosnőjének.

Next