Békés, 1921 (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-04-20 / 32. szám
Lik. évfolyam 33. szám. Szerda Gyula, 1931. április 30. Előfizetési árak: Egész évre Fél évre 120 K - 1 60 K - f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona.BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobai János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Uj kormány. Mindig kellemetlen érzés fog el bennünket, valahányszor azt kell hallanunk, hogy az egyik kormány megbukott és jön helyébe a másik. Elmegy egynéhány kegyelmes uj penzióba és jön egynéhány uj kegyelmes ur. Igen érdekes lehet, megfigyelni a régieket, miként vonulnak el a hatalom polcáról, és érdekes lehet végigélvezni az újakat, munkával menthetjük csak meg. Ha minduntalan akadnak kormánybuktató bajnokok, ám akadjanak igazán kormányozni akaró miniszterek is, akik akkor is tudjanak és akarjanak dolgozni, amikor nem csak tapsolják, de kritizálják is őket. Reméljük, az új kormány végre ilyen miniszterekből áll. Talán ezek a látványok ingerlik a parlamenteket, hogy olyan sűrűn csinálnak kormányválságokat. Igazán erre kell gondolnunk, mert más, komoly okot a miniszterek csereberélésére igazán nem tudunk. Kormányoznak néhány hónapig, azután, anélkül, hogy valami különös jót csinálhattak volna, ott kell hagyniuk a helyüket. Ez a szokás olyan furcsa óvatosságra szoktatja a minisztereket, hogy valami nagyobb szabású jót sem igen mernek csinálni, mert mindig tartani kell attól, hogy a szeszélyes parlament a jót is rossznak találja és akkor azután meg kell válni a bársonyszéktől. Így hát aztán csak örökös apró-cseprő foldozgatás folyik, de új gúnya sohase kerül a nemzetre, az államgépezet pedig hasonlít a kormányatört tengeri hajóhoz, melynek gépei zugnak, zakatolnak, csavarjai eszeveszetten forognak, de maga a hajó semmiféle irányban sem halad határozottan előre, hanem szánalmas játéka a hullámok erejének. Szánakozhatunk-e azon, hogy a jeles miniszter, kibukott a kabinetből ? Minek ? Hiszen úgy sem hagyták dolgozni és semmi nagyszabásúba bele nem foghatott volna. Örvendjünk-e azon, hogy a jeles, a kiváló politikus, helyet kapott a kabinetben. Oh, minő naivság volna. Hiszen mire hozzákezdhetne valami komoly, jelentős munkához, már nem lesz miniszter. Nos hát, tisztelt uraim, ez nem nemzetmentő, nem országépítő, nem komoly munka. Sem azoktól, akiknek olyan nagy élvezetet szerez a bársonyszékek felborítgatása, sem azoktól, akik olyan hamar kiugranak belőle. Mert a hazát nem kormánybuktatásokkal, nem lemondásokkal és tárcavállalásokkal, hanem a kritikának bátran a szemébe néző, elszánt, messzire irányzott, megfontolt és a zsörtölődökre mit sem adó, céltudatos H I Bfi K. Esemény. Vasárnap ebéd után kellemes vendégünk érkezett. Megjött az óhajtva várt eső, mely minden királykérdésn, kormányváltozáson felülemelkedő legnagyobb esemény erejével hatott. Az eső kevés volt, a föld csak 4—5 centiméterig ázott át, de így is nagy áldása volt az Istennek és habár még mindig az északi és keleti magas légnyomás uralkodik, remélhetjük az eső folytatását. Az esőt megelőző szélvihar károkat is tett. Megbontotta a magas épületek cseréptetőzetét, bedöntött kerítéseket és kicsavart termőfákat, de emberéletben veszteséget nem okozott. Szombaton is közlekednek a vonatok. Többszöri megígérés és visszavonás után most ismét hivatalosan közli a vasút, hogy a szombati napon felfüggesztett vasúti közlekedés ismét be van vezetve a forgalomba és e héten szombaton már Gyuláról is indulnak vonatok a rendes menetrendi időben. Ezzel kapcsolatban szóvá tesszük, hogy nem lehetne-e azt kieszközölni, hogy a Budapestről jelenleg Békéscsabáig közlekedő szerelvények egyike Gyuláig, sőt Sarkadig folytatólag és kiindulólag közlekedjék ? Ezzel legalább két nagyobb helység és a kötegyáni átkelőforgalom is közvetlen összeköttetést nyerne, miután most a szerencsétlen demarkációs vonal miatt a magyar részi érdekeltség teljesen a gyula—sarkadi részre terelődött át. A szombaton utazni szándékozóknak azonban — még most is — azt ajánljuk, hogy előzőleg érdeklődjenek az állomásnál. Amely vonatok eddig csak a hét bizonyos napjain közlekedtek, például a gyoma—kúti vonal, ott a menetrend nem változik. Iskolai kényszerszünet. A gyula-belvárosi róm. kath. elemi és az ajtósfalvi áll. elemi iskolák a nagymértékben fellépett hörghurut és ennek kíséretében jelentkező kanyarójárvány miatt április 18-tól kezdődőleg 21 napra, május 4-ig bezárattak. Az elmulasztott tanidő a tanév végén lesz pótolva. A nemzetrontó sajtó ellen. Vasárnap délután tartotta a városháza nagytermében a Szociális Misszió Társulat gyulai szervezete nagy tiltakozó gyűlését az erkölcs- és nemzetrontó sajtó újabb életrekelése ellen. A gyűlésen gróf Almásy Dénesné, mint a Szociális Misszió gyulai szervezetének elnöke prezideált. A termet szinültig megtöltötte a társadalom minden rétegéből való férfi- és hölgyközönség, élükön gróf Almásy Dénessel és Woracziszky Antalné grófnéval. Az elnöki megnyitó beszéd után dr. Megyesy Ágoston ismertette a sajtó egy részének évtizedek óta tartó nemzetrontó munkáját, különösen reámutatott arra a pusztító munkára, melyet ez a sajtó a hábom folyamán végzett a magyarság erkölcsi és lelki világában. Cikkek felolvasásával bizonyította be, hogy ugyanaz a sajtó, mely 1918-ban könnyelműen felidézettnek mondotta a háborút és megkövezendőnek talált mindenkit, akit annak felidézésében részesnek állított, ugyanaz a sajtó 1914-ben elkerülhetetlennek és halaszthatatlannak, reánk nézve élet-halál kérdésének mondotta a háborút. Meggyőzően bizonyította be, hogy ez a sajtó a háború okozta nyomorúságot, csüggedést és lelki fásultságot olyan célok elérésére igyekezett kihasználni, melyek a magyar nemzet igazi érdekeivel homlokegyenest ellenkeznek és amelyek után való törekvésnek szükségképen a háború elvesztését, a forradalmakat és az ország feldarabolását kellett eredményezniök. Felhívta jelen voltakat, hogy csak olyan lapot olvassanak, melynek tiszta nemzeti és keresztény irányáról lelkük mélyén meg vannak győződve. Az előadást a gyűlés közönsége lelkesen megtapsolta és az előadó indítványára táviratot küldött az ország kormányzójához, a belügyminiszterhez és városunk képviselőjéhez, melyekben a Társulat a destruktív sajtó hatalmának megtörésére alkalmas törvények alkotását kéri és sürgeti. A gyűlés az elnöknő lelkes éltetésével ért véget. el ¥ xi nyugalmazott kir. táblabiró, Sál János , az orosházi járásbíróságnak 24 éven át volt vezető járásbirója, a Ferencz Józsefrend tiszti keresztjének és a Vöröskereszt díszjelvényének tulajdonosa, a vármegye törvényhatóságának tagja Orosházán életének 69-ik évében hosszas betegség után április 14-én elhunyt. Puritán jellem, általános szeretetben és köztiszteletben, nagy tekintélyben álló ember volt, aki a közéletben csendesen, feltűnés nélkül, tudásával, szívével és lelke egész erejével haláláig munkálkodott. Éles ítélőképesség, pártatlan igazságszeretet, lelkiismeretes, szorgalmas munka jellemezte bírói működését. Gyulán született, a szétágazó gyulai Sál család azon ágából, melyből Sál Ferenc a költő és Nagyváradnak hírneves jeles polgármestere, Sál Károly kúriai bíró, dr. Gyulai József jelenlegi kulturminiszteri osztálytanácsos emelkedtek ki, akik szülőhelyüknek nagy becsületet szereztek. Világi elnöke volt az orosházi kath. egyházközségnek, igazgatója az Orosházi Takarékpénztárnak, elnöke az ottani kenyér- és tésztagyárnak. Nagy érdemet és elismerést szerzett a háború alatt Orosházán az ő kezdeményezésére felállított mintaszerű katonai kórház korrekt vezetésével, amiért legmagasabb helyről is kitüntetést nyert. Szigvérig, testestől-lelkestől színmagyar, határozott keresztény világnézetű, polgári és társadalmi erényekkel ékeskedő, nagyon értékes ember volt, elhunyt a veszteség a közéletre. Özvegye, egy fia és kis unokája gyászolják elhunytát. Áldás és béke hamvaidra derék földink, rokonunk és jó barátunk! Halálozások: Ialpasi Kabdebó Kálmánné sz. Czárán Johanna, egyik előkelő aradmegyei birtokos család tagja, aki utóbbi években Gyulára költözött, április hó 17-én életének 89-ik évében Gyulán elhunyt és temetése április 19-én volt a Szentháromság temetőben. Halálát fia Kabdebó István és neje Török Anna, széleskörben kiterjedő rokonsággal gyászolják. — Wittmann János gyulai gazdálkodó, a gyulai gazdatársadalom egyik kiváló tagja, városi képviselő, életének 50-ik évében, rövid szenvedés után meghalt. Halála veszteség a gyulai derék gazdák sorában,, kiknek az elhunyt egyik igen helyes gondolkozású, jó modorú, köztiszteletben és becsülésben álló polgára volt. Neje, szerető gyermekei és unokái nagyszámú rokonsággal gyászolják. — Braun Vilmos gyulai bőrkereskedő polgártársunkat fájdalmas csapás sújtotta nejének Szántó Herminának április 16-án bekövetkezett elhunytéval. A vidám kedélyű és jótékonyságáról ismert nő kedvelt tagja volt a gyulai társaséletnek, melytől csak utóbbi években beállott betegsége miatt vonult vissza. Temetése április 18-án volt nagy részvét mellett. A gyulai »Erkel Ferenc Sakk-kör« igazgató tanácsa folyó hó 23-án délután 5 órakor, a kör helyiségében ülést tart, melyre a tanács tagjait ez után is meghívja az elnökség. Hangverseny: A Szociális Misszió Társulat május 7-én nagyobb szabású hangversenyt rendez, melyen előkelő budapesti művészek és művésznők fognak fellépni. Ez az estély méltóan fog sorakozni a Társulat által már számtalanszor rendezett kedves és magas színvonalú jótékonycélú szórakozások sorozatához és az ezidei tavasznak a legértékesebb mulatsága lesz. A műsor összeállítása most folyik, azt közeli számaink egyikében közölni fogjuk. A szarkák és a varjak elszaporodása elleni védekezésre hívja fel a földmivelési miniszter a gazdák figyelmét. Minthogy azonban lőfegyver nincs, egészen bizonyos, hogy a felhívás és a megígért méregadagolás nem fog az óhajtott sikerrel járni és a varjak és a szarkák ezentúl is vígan fognak szaporodni. iMipunk mai «aána 2 óllal.