Békési Élet, 1966 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 3. szám - Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény

A Festeticsek, Károlyiak, Wenckheimek, Majorok, Kutziánok társaságába tartozott még Wilim János is, a Nagykárolyból Mezőberénybe jött tanító, aki elsőrangú gyümölcsfanemesítő szakember volt. (Lásd: Major Zsófia végrendeletét!) 15. Kollár Klára, Kollár János — Petőfi eperjesi és szarvasi barátjának — unokája volt. Hagyatékában eredeti Petőfi relikviákat is találtak. 16. Kutzián Györgyné, született Major Zsófia eredeti német végrendeletét birtokomban tartom. Kiss Józsefnétől (Mezőberény, Népköztársaság útja 18.) kaptam megőrzés céljából. 17. Szendrey Julianna gyermekkorával foglalkozó irodalmárok néhány zavaró körül­mény miatt nem adhattak hitelt eddig első mezőberényi tartózkodásának. Pl. Bonyhay Mihály nyilatkozata szerint (Mezőberény monográfiája) a leánynevelő intézet 1815—1829-ig mű­ködött volna csak Mezőberényben. Ez téves felfogás, mert ez az idő Benka Ádám mező­berényi paptanár itteni gimnáziumi működésének idejére (az 1829. év egyben halálának időpontjára is) vonatkozik. A leánynevelő intézet továbbra is működött a községben. Mű­ködését Benka Ádámné, született Thomázy Erzsébet nevéhez kell fűznünk, aki pedig a már jól ismert Festetics (Wenh­eim) grófnővel együtt még sokáig foglalkozott a fiatalok nevelé­sével. A zavaró körülményt másodszorra még Benka Ádám sírkőfelirata okozta. Érthetetlen­nek látszott, miképpen kerülhetett Benka Ádám sírkövére Thomázy Erzsébet, azaz Major Zakariás fele­ségének neve. E rejtély is megoldódott, mert származását ismerve, világosan áll előttünk: Major Zacharias még Benka életében meghalt, s Majorné időközben Benkáné lett. Mindezt így a felirat is érthetővé teszi: „Az 1829. febr. 17-én elhalálozott Benka Ádám úrnak állította özvegy Elisab. Thomásy." 18. Haán Lajos: „Békés vármegye hajdana", 94. o. 19. Kiss Józsefné, a ma is élő Salkovits utód, Mezőberény, Népköztársaság útja 18.­20. Szendrey Ignác négyoldalas levele Júliához. (Dr. Mikes Lajos: Szendrey Júlia levelesládájának kincsei, 33. o.) Hajdik Antal: Pihenő

Next