Békésmegyei Közlöny, 1881. január-december (8. évfolyam, 1-156. szám)
1881-09-11 / 110. szám
B.-Csaba, 1881. Vili. évfolyam, 110. szám. Vasárnap, szeptember hó 11-én. BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjeleniti hétenl^ént háromszor: vasárnap, l.ed.dL. (féliven) ,s csütörtökön, helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Kaasenstein és Vogler ezégrées, Prága, Budapesten, Németszág és a Svájcz minden fővárosaiban. ELŐFIZETÉSI DÍJ Főszerkesztő : GARZO G üLA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számu ház,hová anyagi részét illető minden közleményt a lap szellemi és zimezni kérünk. Kéziratok nem. adatnak, vissza. Egyes szán ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér '-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál, 5 kros postautalvánnyal. Körlevél a békésmegyei gazdasági egylet valamennyi tagjához. A szarvasmarhának tenyésztése mezőgazdaságunkra nézve sok tekintetben igen hasznos. 1. Olcsó vonóerőt szolgáltat gazdaságunk belső vezetésére, sőt gyakran külső fuvarozásra is. 2. Kényszeríti a gazdát, hogy takarmányt termeljen és igy üdvös megszorítását idézvén elő a szemtermésnek, a föld termőerejének kímélésére vezet. 3. Trágyája által a földet javítja. 4. Tejével bő és fontos élelmi czikket szolgáltat. 5. Mustraállatjainak sovány, vagy hízott állapotban eladása által tetemes jövedelmet nyújt. E hasznok összesége felette kívánatossá teszi, hogy a szarvasmarha megyénkben lehetőleg nagy, az eddiginél mindenesetre nagyobb mérvben fizessék. Több marhát kell tartanunk, mint eddig tartottunk, mert a takarmánytermeléssel megkímélt és a trágyával megjavított föld nagyobb termést fog adni, mint eddig adott és a megszaporodott mirha tejével bővebb táplálékot, több mustraállatnak eladásra kerülése által nagyobb jövedelmet fog szolgáltatni. A fellebbi hasznoknak elsejét, t. i. a föld termőerejének gyarapítását, akármelyik marhafajnak tenyésztése által elérhetjük. Ámde a gazdának, midőn a tenyésztendő szarvasmarhának fajtáját megválasztja, még a következő három haszonra is kell tekintenie, hogy t. i. szarvasmarhája. 1. mínél nagyobb vonóerővel bírjon, 2. minél több tejet szolgáltasson, és 3. ha mustraállatnak, akár soványan, akár hizlalva eladja, érte mennél több pénzt kapjon. E három utóbbi haszon kell, hogy határozza meg, melyik faj marhát tenyéssszük. A melyik faj mind a három hasznot a legnagyobb mértékben egyesíti, az megyénk legtökéletesebb faj, azt kell választanunk. számára a| Melyik ezen faj ? Gazdasági egyletünk kutatja és e czélból 9 évre megállapitott programmal évenként rendszeres állatkiállitást fog tartani, milyeken a külön fajokat gondosan meg fogja figyeltetni és összehasonlittatni, hogy azon fajt, melyről azt találja, hogy a fellebbi 3 hasznot legjobban egyesíti, azontúl a gazdaközönségnek tenyésztésre ajánlja. Lássuk e 3 hasznot egyenként közelebbről, hogy fontosságuk még inkább kivilágoljék : 1. Vonóerő. Megyénkben jelenleg mintegy 12000 ökör van, amely igát húz. Az ökörigát helyettesítheti ugyan a lóiga, aminthogy ez utóbbi az előbbinek rovására folyton szaporodik is, sőt a művelt külföldön azt végkép le is szorította ; mindazonáltal az ököriga nálunk habár apadó mértékben, de még soká fog használtatni és e tekintetben általános a vélemény, hogy minden szarvasmarhája közt a legjobb vonóerőt a tiszta magyar faj szolgáltatja. Nincs azonban kizárva a lehetőség, hogy a kísérlet és tapasztalás valamlyik külföldi fajban, vagy annak a magyarral való keresztezésében hasonló jó vonóerőt fog felfedezni. A magyar fajban azonban a jó vonóerő az egyedüli jó tulajdon, mert azt mind tej, mind hús tekintetében a külföldi fajok messze túlszárnyalják. 2. Tej: Megvénübm jelenleg mintegy 2,000 tehén fejezik. Tapasztalás szerint, jól táplálva, ad egy magyar tehén évente 800 liter tejet, 20,000 tehén tehát ad 16 millió litert, egy külföldi (schweiczi, hollandi, angol) 2000 liter tejet, 20,000 tehén tehát ad 40 millió litert, a különbség 24 millió liter, vagyis, ha megyénk lakosai a magyar faj helyett külföldi teheneket tenyésztenének, évenként 24 millió literrel többet fejnének, aminek értéke 8 krlaval 1.920,000 frt. 3. Hús. Megyénkben jelenleg mintegy 50,000 d. különféle korú és nemű szarvasmarha létezik. Tapasztalás szerint a külföldi marhafaj,, minden kort és nemét összevéve, átlag 1 mmval nehezebb. Ha tehát a fellebbi 50,000 darabunk nem magyar, hanem külföldi fajú volna (pl. a legnehezebb és leghizékonyabb shorthorni), akkor ma 50,000 mmval több husunk volna állatjainkban, mint van jelenleg, és 1 mm. hús árát csak 30 frtra téve, állatjainkban hús tekintetében, 1.500.000 frttal nagyobb vagyonnal bírnánk, mint bírunk jelenleg. Látni való, hogy a faj megválasztása igen fontos. Hogy e tekintetben minél előbb tisztába jöjjünk, el kell vinnünk sikerült marháinkat a ma 9 évre megállapított rendszeres állatkiállításokra, el kell pedig vinnünk nemcsak a tiszta magyar fajút, hanem a kinek van, és már soknak van, a külföldi fajtákat és azoknak a magyarral történt keresztezését is, hogy a gazdaközönség azokat megismerhesse és egymással összehasonlíthassa. A magyar gazdában, dicséret a kivételeknek, hellyel közel még sok ázsiai közöny van: restelünk megmozdulni, kérkedésnek vesszük a kiállítást. Le kell vetkőznünk e közönyt és álszemérmet, mely haladásunknak, gyarapodásunknak egyik egymással nemes versenyre kelnünk, főhátráltatója és mert ezzel a magunk hasznát és a közjót mozdítjuk elő ! Közölve volt már a 9 évre megállapitott állatkiállitásainknak rendszere, mely szerint már az idén, október 2. és 3-án Orosházán az első rendszeres állatkiállitás meg fog tartatni. Állítson ki mindenki, akinek arra való jószága van és minden gazda nemcsak élvezetes, de tanulságos dolognak is tartja ezen kiállítást megtekinteni. Végül még arra kérjük egyletünknek tagjait, hogy rendszeres állatkiállitásainknak közölt pro- A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁiMÁJA. « Mariska napra.» Ude, kristály habjaival csermely locsolja földjét, — jegenyék állnak őrt ajtajánál, — gesztenyesorok hüsitik utait, .... fülemile dal, rózsaillat teszi bódítóvá levegőjét a kertnek, melynek virágai ma oly szép ünnepet ülnek. Nagy ünnepet. — Királynéjok „a fehér rózsa" névünnepe van ma, — s a kis birodalom minden lakója s ösmerője siet lábaihoz rakni hódolatát a bájos királynénak. A harmat volt az első. Megelőzte a napsugarat üditőleg borulva a rózsa hókeblére s aztán ott tündöklött, mint megannyi odatüzött gyémántdarab. Mikor a nap sugarai a rózsaszín hajnallal egyszerre keresve fel öt. • . . . magaranyozták, dicsfénnyel övezik szép fejét, — a jázminbokorban pedig felébredt a fülemile is, és remek dalt zeng fülébe szerelemről .... boldogságról Mikor elhallgat, . . . méhecskék jönnek, zúgva, dongva csendes öröm és elégedettségről — mig a pillangók tarka serge egymást kergetve repdesnek felé. . . meg-megpihenve édes késre föltárult keblén. . . . besziva részegítő, édes himporát. . . . hogy aztán mámorosan tovább vigyék. . . . virágról-virágra, a királyné csókját. Az ünnepi zajra, a meleg napsugárra aztán felébrednek édes álmaikból a kert virágai, —s hósolata kifejezésére ünnepi ruhát ölt mindenik. A jázmin hófehér ruhája, hitvány sárga disszel, . . , az ibolya halvány kékje, azaz fénynyel ékeskedik. — A liliom szirmain oly átlátszó a lepil. ... a árvácskán olyan bíborvörös. — És közvetlen környezetében a rózsák oly szinpompát adnak, mintha királyné volna mindenikük. Aztán jött a szellő. ... az édes, lanyha tavaszi zefír, .. . végig leng a virágok kelyhén, s aztán megállott ott a királyné csodaszép kelyhén hogy reá lehelte bóditó illatjukat igy tolmácsolva hódolatjukat. Minden, de minden hódol neki — mindenki siet boldoggá tenni öt névünnpén. A napsugár, a harmat, — a madárdal, virágillat, színpompa és szephir és a szép királynő édes-édes kábulatban fogadja, . . . kéjmámorban ringatva hókelyhét. * * * Rózsa vagy te is! . . . . virágok királynéja, — miért, hogy én nem lehűtek harmat, hogy kebledre borulnék, — nem lehetek szellő, hogy körül lebeghetném göndör fürtidet , — miért hogy nem repkedhetek ajkadra mézédes csókért, tarka pillangóként, nem csókolhatom fel könyeidet égő napsugárként, nem dalolhatom el érzelmimet a fülemtlével, miért hogy csak azt rebeghetem feléd gyönge emberi szóval : „Légy boldog! — Áldjon meg az Isten!" „Én." II.onkoly a búzában. Elbeszélés, írta: Vaca íio Emil. (Folytatás.) „Itt van pénz, megfizetem fáradságát" mondá türelmetlenül. „Igen de. —" „Nem ért németül?" A vastag, közönséges korcsmáros újra bámult, a sötét büszke arezon, s az elhasznált selyem ruhán, fiú?" „Igen" s elvette a pénzdarabot. „De mit mondjon a „Saro Krisztián grófot kérje, szíveskedjék ide fáradni." A korcsmáros udvariasabb lett. Kezdte érteni a dolgot. „De hát neve — kihez fáradjon ide a gróf ur" ? „Egy asszonyhoz" válaszolt a nő, haragos tekintettel, érti ?" A kapu alatt várt, míg a fiút elmenni látta. A havazás megszűnt. A kastély körvonalai ide látszottak. Odafen már vacsoráltak. IV. Az étteremben beszélgetett a társaság, midőn az inas lépett be, jelentve, hogy egy falubeli fia van itt. A társalgás azonnal megszűnt. Mert ilyenkor az esemény volt, ha valaki megjelent a faluból. „Falubeli gyerek kérdi a gróf. „Mit akar, kit keres?" „A korcsmáros fia és oly vakmerő a grófnő után kérdezősködni.*