Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-08-01 / 62. szám

2 Testnevelés, mint nemzetvédelem. A borzalmas háború­­ tanulságai és a súlyos béke kötelezettségei a testnevelésnek legfonto­sabb szempontját vetették felszinre és pedig: a nemzetvédelmet A nemzetvédelmi szempontnak előtérbe jutása, kiemelkedése kell, hogy jelle­mezze az uj kor testnevelési rendszerét, mely­nek következtében megszűnik a sport privát passzió, klubérdek, iskolai vagy társadalmi probléma jellege és annál inkább kidomborodik annak elsőrendű nemzeti jelentősége. Köztudo­mású, hogy a ránk erőszakolt békeszerződés ér­telmében elenyészően csekély katonaságot tart­hatunk csupán a belső rend biztosítására , vájjon egy kívülről érkező betörés vagy felsza­badító hadjárat esetén ki fogja jobban megál­lani helyét fegyverrel a kezében, a kávéházban elpuhult, lebujokban lelkileg, testileg elkorcso­szlott léha generáció vagy a rendszeres és észszerű testnevelés útján megedzett egészséges testű és lelkű, erős kezű fiatalság?! Ki tudja, nem lesz e majd hamarosan arra szükség hogy izmos karú, bátor fiaink is részt vegyenek meg csonkított hazánk jogainak kiküldésében s azok gondos megőrzésében ? ! Elsőrendű érdeke tehát az országnak egy egészséges, erős új generáció nevelése, mely képes legyen ezeréves jogaink­nak — ha kell fegyverrel is — érvényt szerezni! A kormány felismerve főleg az iskolán kí­vüli testnevelés fontosságát, a sportélet leghiva­tottabb tényezőivel hatalmas, mélyreható terve­zetet készíttetett E szerint a testnevelés minden ágának általános meghonosítására és helyes irányban való intenzív fejlesztésére megyénként a n Vármegyei ifjúsági testnevelési bizottságok létesítését rendelte el Ezek a testneveléshez értő, szervező képes­séggel bíró sportbarátokból alakulnak a kormány­­­biztos főispán elnöklete alatt Ezek kezében van a központi irányítás és a megyénkinti tovább szervezés. A megyei bizottságok alakítják meg a városok, községek és szerves tanyakörzetek ifjúsági testnevelési bizottságát, melyek ismét a maguk hatáskörében megszervezik a saját vá­rosi, községi és tanyai ifjúsági testedző egyesü­letüket. Ezen ifjúsági testedző egyletek különö­­sen három főirányban fejtenek ki működést, úgymint: 1. ismeretterjesztő 2 testnevelő és 3. vigalmi téren Természetesen egyletek megalakítása pénzbe fog kerülni, mert hiszen megfelelő sporttelep, vagy játéktér, valamint felszerelések nélkül mit sem kezdhetünk, ez pedig ma mind pénzbe kerül A társadalomnak tehát nem szabad vissza­­riadnia kisebb nagyobb áldozatoktól. A saját és a haza érdekében kérjük tehát a társadalom minden rétegét, hogy akár önkéntes adomá­nyozás (vármegyeházára küldendő az összeg), akár gyűjtés útján (később meghatározandó idő­ben) tőle telhetőleg támogassa ezen nemes akciót A testnevelés fent vázolt újjászervezése ér­dekében nemrég alakult Békés vármegye ifj. testnevelési bizottságának tagjai : Zilahi Kiss Jenő kormánybiztos főispán elnöklete alatt: dr. Zöldy János várm tiszti főorvos, Mikler Sándor tanfelügyelő, Bachó Gyula százados, fi. Tóth József főgimn tom­atanár gimn. tanár, a GyAC titkára Hirmann József fő Reméljük, hogy ezen bizottság szivén fogja hordani Békésvármegye testnevelési ügyét s megoldja végre valahára sportéletünk régóta vajúdó nehéz problémáit A Turul Biztosító R. T. békésmegyei főügynöksége fix fizető is magas jitalk mellett keres minimum ugy helyben, mint egész Békésmegye valamint Arad megye és Bihar vár­megye meg nem szállott területére. Akár személyesen, akár írásbeli ajánlatok Bé­késcsaba, Ferenc József tér 8. sz alá intézendők. Kartellen kivül ! Külön gyárbiztositási osztály­­ 8 £ KÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1920 augusztus 1 . osztrák vagyond­ézsma. Az osztrák képviselőház két napi tárgyalás után törvényerőre emelte a nagy vagyonadóról szóló javaslatot. A vagyonadóval szemben az egész osztrák polgári sajtó a legélesebben szembe helyezkedett Hetek óta telve vannak a lapok az új adó romboló hatásáról szóló cikkekkel. El­­mondják hogy az adójavaslatok tárgyalása és előkészítése a legnagyobb titokban, a nyilvános­ság kizárásával, az érdekeltségek meghallgatása nélkül történt Annál kívánatosabbnak tartották volna az ipari és kereskedelmi érdekeltségek előzetes meghallgatását mert az osztrák nemzet­gyűlésben nem sok a közgazdasági és pénzügyi szakember. Az osztrák lapok azzal vádolják a nemzet­gyűlést hogy az adójavaslatok letárgyalásánál a gazdasági szempontok kizárásával pártpolitikai szempontoktól vezettette magát és csak a bekö­vetkezendő választásokra van tekintettel A bi­zottságban hosszas vita folyt annak a napnak a dátumszerű megállapításáról, amelyre vonat­kozólag az adó alá eső vagyon állaga megálla­pítandó Az érdekeltségek 1919 július 30 át akar­ták ily napal a törvénybe felvenni azzal az in­dokolással, hogy akkor még az osztrák korona nem állott oly alacsonyan, mint ma A pénzügyi bizottság ezzel szemben 1920 junius 30 át álla­pította meg. Igen súlyos helyzetbe kerültek ez által azok a részvénytársaságok, amelyek a vi­szonyok következtében 1920 első felében alap­tőkéjüket emelni voltak kénytelenek A javaslat szerint a vagyon összeszámításánál a közös ház­tartásban élő házastársak 30,000 koronán aluli vagyona adózatlan­­ marad. Ez az összeg 50 000 koronára emelkedik ha a házastársak életkora 00 éven felül van További 15,000 koronával emelkedik az adó alá nem eső vagyon minden gyermek után. Az ipari vállalatok berendezése a vagyoni leltárban a beszerzési áron vétetik fel A városi házbirtok értéke annak hozadéka sze­rint állapíttatik meg A bécsi tőzsdén jegyzett értékpapírok értékét a pénzügyi államtitkár fogja megállapítani Különbséget tett a pénzügyi bi­zottság folyósítható és befektetett vagyon között, amikor kimondotta, hogy az adó járadékszerűen csak akkor fizethető, ha a vagyonnak legalább 40 °/p-a be van fektetve. A folyósítható vagyon adója három évi részletben fizetendő. Ha a vagyon több mint 40% a van be­fektetve, a kivetett összeg 20% a 3 éven fizetendő, a hátralévő 80­­0 járadékszerűen belül tör­leszthető Részvénytársaságok sohasem fizethetik az adót járadékszerű­en Ezek. ha készpénz kész­letük a kivetett adó befizetésére nem elég, vagy alaptőkéjüket kénytelenek felemelni, vagy az ál­lam részére ingyen részvényeket kötelesek átadni Az 1518 i osztrák államkölcsön 97 koronás kur­zuson a nostifikált hadikölcsönök pedig a kibo­csájtási kurzuson felhasználhatók a vagyonadó fizetésénél és pedig államkölcsönnel az adónak egy negyedét, hadikölcsönnel pedig az adónak a felét szabad fizetni. Hadikölcsönnel azonban csak azok fizethetnek akik az adót nem járadék szerűen törlesztik A bécsi sajtó a törvényjavaslat kommentá­lásául elmondja, hogy a vagyonadó tönkreteszi a középosztályt A hivatalnok osztály ma csak úgy tud megélni ha ingóságait a piacra viszi Ha m­ost az állam a kis emberek vagyonának egy részét elveszi, ezek az éhhalálnak vannak kitéve Kiszámítják, hogy egy ember, akinek 150 000 korona vagyona és 50 000 korona évi jövedelme van. vagyonának kamatát jövedelmé­hez adva, tehát körülbelül 51,000 korona áll évente rendelkezésére az új adó következtében évente 15 609 koronát, tehát jövedelmének 27 %-át kénytelen az államnak átengedni Párhu­zamot vonnak a német vagyonadó és az osztrák vagyonadó között Az előbbit több mint egy hónapig tárgyalták, az utóbbit két napig Meg­állapítják, hogy Ausztriában a józan belátás fö­lött ma már csak elvakult jelszavak dominálnak * Az itt ismertetett osztrák vagyondézsma törvénnyel kapcsolatban megemlékezünk még arról a nagy parlamenti botrányról, mely Bécs­ben lejátszódott Az osztrák képviselőházban ugyanis tettleg inzultálták Friedmann képviselőt, akiről kitudódott, hogy a vagyonadó törvény miatt több pénzügyi vezető emberrel azzal a ké­réssel fordult a Bécsben székelő ántánt jóváté­teli bizottsághoz, akadályozza meg a törvény végrehajtását, minthogy az veszélyezteti az án­tant pénzügyi érdekeit és kétségessé teszi azt, hogy Ausztria hadisarc kötelezettségének eleget tehessen. Az ántánt bizottság kijelentette, hogy nincs joga Ausztria belügyeibe beleavatkozni, de módot fog rá találni, hogy követeléseit biz­tosítsa. Friedmann képviselő ellen hazadrulás vádja miatt eljárást indítottak Ellentétek. Ellentétek forgószele ragadja embert a bölcsőtől a sírig. Emeli magával az vagy leveri s nehéz a küzdés, amelyhez a nevelés ad érzé­keny iránytűt Az ember halandó s halhatatlanságra vá­gyódik. Az ember születésénél fogva érzéki s gondolkodásában s életszabályzó törekvésében az érzék felettit kutatja Az ember fokozatosan több több szabadságra korlátolt­i törekszik. Az ember önző s érzi, hogy az önzetlen sze­retet munkájában lehet s kell megdicsőülnie Ezen ellentétek egyeztetése, életünkben a legnehezebb feladat. kiegyenlítése Minden emberi alkotásunkban ezen ellen­tétek nyomaira találunk. Már a történet előtti időben fokozatosan társulhatott az ember, mert a közös védekezés érdeke az önzőt is arra kényszeríti, hogy jóakarattal s szeretettel se­gítsen embertársán, számítva annak viszont se­gítségére És amint a hógörgeteg néhány hó­pehely megmozdulásából hatalmas tömeggé alakul, úgy kezdetleges társas összeköttetésből néptörzsek, népcsoportok s nemzetek alakultak, kik a közös tapasztalat s együtt átélt multak emlékeiből alkották meg szervezetüket a kez­detleges családi élettől föl az alkotmányos ál­lami alakulatig A tévelygő balhiedelem teremté meg­­ a bálványokat, melyeket rettegve imádtak a mű­veletlenek, még nem higgadt és tisztult az együttélők köztudata s emelkedett a szellemi Isten s a szerető Atya eszméjéig. Ilyen ellentéteket mutatott a népek s nem­zetek iskolázása s a családi élet kialakulása a legdurvább többnejűségből az egynejűségig. Ma az ellentétek forgószele kavarog társa­dalmi s állami életünkben Fajgyűlölet, osztály­gyűlölet, vallásgyűlölet foglalja el helyét a tü­­­relmes szeretetnek, mely társadalmi fejlődésünk­nek szerencsés betetőzését jelentené. És­ ez ellen a­téteknek még nagyobb zűrzavarát mutatja a nemzetirtó nagy háború után állami életünk Az alkotmányos királyság helyét — hála Istennek csak rövid időre — a söpredék uralma foglalta el. Az arisztokraták örökségébe a szo­­ciáldemokraták települtek meg. A nemzeti egy­ség célgondolata elhomályosult s nemzetiségi rajongók késleltetik, sőt kockáztatják szerencsés fejődésünket Hazánk összlakosságának érdekei fölé az osztálygyülölet emelkedett, mely az ér­telmiséget megalázni, sőt megsemmisíteni tö­rekszik A pénzimádás furfangos ravaszsága és telhetetlen kapzsisága agyontapossa a becsüle­tes szegénység minden törekvését. És a vég­ nélküli ellentétek zűrzavara vérmérgező fertőz­tetésével megrontja társadalmi és állami éle­tünknek jólétét és egészségét s eddig nem igen akadt oly Gondviselésszerű kiválóság, ki e nagy ellentéteket kiegyenlíteni elég erős, ügyes és bátor volna A kínos várakozás idejét éljük. Csodákban ma nem hiszünk De történeti multunk ismerete legközelebb átélt háborús éveink szomorú ta­pasztalata, magyar nemzetünk életképességében vetett hitünk arra hangolnak, hogy ez ellentétek forgó szelét romboló hatása dacára oly elmúló csapásnak tekintsük, mely után a hazaszeretet érzelme egyesíti nemzetünk erőit s elvezet ben­nünket a béké s jólét virágzó mezejére s telje­sedni fog rajtunk a nagy Széchenyi •Magyarország nem volt, hanem lesz!" jóslata : Benka Gyula. Köszönetnyilvánitás. Fogadják mindazok őszinte köszöne­temet, akik a Wedhetet en jó férjem: Márkus Miksa temetésén megjelentek és nagy bána­tomban részvétükkel felkerestek. Csaba Erzsébethely, 1020 julius 30. özv. Márkus Miksáné.

Next