Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-09-19 / 76. szám

...|7 ^ m­*a "i'ön Békéscsaba, 1920 szeptember 19 1 Vasárnap igész avít Félévre — negyedévre Egy hír papf* 120 — korong 60- - korona 30.— korona 10-— korong Megjelenik hetenként kétszer. Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LÁF ÍM n­üitesítőség és Hadóhiva­tal. II. kerület, Ferenc Jó­*»el-tér (Búzapiac) 20. sa Hogy el telefon : 7. szám. rev 1­­- ii/ti XLVII. évfolyam.)76. szám I í % i ® m­á ' 5 Fáí'tól ti |i rs llMii: ., A­l • S.S» A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér” rovatban egy sor közlési dija : 20 — K Kéziratok nem adatnak vissza. A nemzeti hadsereg. A legázolt, megfáradt és kifosztott dol­gozó magyar társadalom ma már minde­nütt munkához látott. Barnállanak a fekete rögök, az uj őszi vetések nyomán uj ta­vaszi reménységek zöldje sarjad. Az ipar új munkaalkalmat, a kereskedelem az üzlet­ágak tisztes fejlesztését keresi. Vég nélküli megpróbáltatások után higgadóban vannak a felvert emberi indulatok, azon az úton haladunk, melyen igyekszünk a sokat han­goztatott konszolidáció felé. Az egymást megértő, dolgozó magyar társadalom em­berfölötti munkálkodásának ma már látható eredményei vannak és egy halottnak hitt nemzet testében újra megindult az életet jelentő vérkeringés. Ezt a termelő békés munkát, javainkat, megújhodó emberi és nemzeti életünket biztosítani kell s ebben a gondolatban egyesülni kell minden fel­fogásnak. Ha már Csonkamagyarországon megindult az államgépezet s ma már sokan elfoglalták azt a helyet, amit számúk­ra a sors vagy a jószerencse ki­jelölt, akkor gondoskodni kell arról is, hogy a munka eredményének, a dolgozó társadalomnak legyen olyan védőbástyája, amelyen megtörik a társadalmi rendet fel­forgatni ak-ró minden szándék és megla­pul az a kaján irigység, mely ma körül­vesz b­nnün­ket. Ennek a faladatnak áll szolgálatáb­­n a magyar nemzeti hadsereg. Ez a feladat nagy és sulyosan komolr. Mert hisz­­ a mi kezdő munkánk z lába, pihenésünk csendjébe még belesir a he­gye. ken tú­ró­, a Duna déli öléről millió és millió el szakított magyar jels?ava. Erő nélkül ninc­­ emberi élet, erő nélkül nincs államélet. Életünk, nemzeti létünk, gazda­sági javunk biztosítása végett minden ma­gyarnak minden áldozatot meg kell hozni, hogy védjük, szeressük, fejlesszük a mi erőnket, a nemzeti hadsereget. A nemzeti had­ereg a mi beteljesedett vágyunk, a magyar jövendőnek minden reménysége. A nemzeti hadsereg a mi életünk védő­karja, az izom, mely megharcol időknek és fenyegető viharoknak ellenállásával, mely kell, hogy lelkén viselje és magával hozza a politikai és nemzeti remények fel­lángolását, a kitartásra való magyar aka­ratunk megerősítését. H­ába minket sírba temetni, hiába akarnak ben­akarnak mi­reánk követ hengeríteni, hiába pecsételték meg a mi halálunkat a béke fekete pe­csétjével, mert míg ez a hadsereg velünk és mellettünk van, addig kell, hogy ve­lünk legyen a mi nemzeti feltámadásunk biztos tudata. Ezért van szükség minden erőnkre, minden szeretetünkre, hogy ez a maroknyi magyar csapat soha ne lépjen a megalkuvás, vagy a hitevesztettség útjára. Ez a hadsereg kevesekből, de halálra­szánt magyarokból alakult. Azok alkotják a magvát, akik az emberi ösztönnek, a szívbeli érzésnek és gondolatnak ugyan­azonosságával egymás mellé állottak, mert nekik siratni valójuk volt, mert tán az egyiknek apját a vörösöknek nevezett cső­cselék akasztotta fel, vagy a szép leány­testvérét oláh martalócok becstelenítették meg. Közös érzés, közös gondolat terem­tette meg a nemzeti hadsereget, hogy a magyar népet megtisztítsa minden salaktól s őszinte megértéssel kivezesse a csapások útvesztőjéből. Jövendő fejlődésünk fundamentuma nemzeti hadsereg, ahol a mi fiaink közös a eszményekben, közös célokban egyesülve állanak mint egy sziklafal, hogy lemossák gyászát a multnak s uj utat verjenek a nemzet jövendője előtt. Ez a tudat, ez a hivatottság kell hogy á­ltass­i lelkét a mi hadseregünk minden katonájának. Viszont kötelessége a polgári társadalomnak, hogy minden áldozatkészségével fejlessze, támo­gassa ezt a nagy célokra hivatott nemzeti erőt, mert hiszen a dolgozó társadalom jövendő sorsának biztosítását a nemzeti hadsere­g kezébe tette le s katonáink sorsa a mi sorsunk és az ő sorsuk a haza sorsa. Konszolidáció. Azt kérdezhetnénk: — Petőfivel van-e, ki e nevet nem ismeri ? Ez a szó jelentené a benső egybeforrást egymás megbecsülését a megértést, a közös munkát a jövőt. Ezt a szót a mi isten adta magyar népünk soha nem ismerte De mindennap hallja, megtanulta és megértette Dicséretére legyen mondva A háború okozta pusztítások nyomán egy hatalmas gazdasági verseny született itt meg, amelyről itt békeidőben nem is álmodtunk, nincs ennek a vármegyének ej^y parányi helye, amely ne lenne a termelés szolgálatában Hozzá­tehetjük hogy a mi népünket bizonyos keres­kedelmi szellem hatotta át és a legkisebb ter­melési cikk, amit eddig figyelembe se vettek, ma piaci áru A gazdasági javak forgalomba hozatala nem egyéb mint egy nagy kérdés megoldása meg­értette a termelők tömege hogy mi a legfőbb szükség: az ő speciális munkálkodásának részé­ről biztosítani mindenki számára a kenyeret. Nagy baj nincs is, akinek isten adott segit a másikon. Minden hivatalos rancs nélkül a falu és város rendelkezés és ha népe megyen konszolidáció utján, mert munkaalkalmat keres , és dolgozik De mit szóljunk azokhoz, akik bár kevés kivétellel nem hivatottak, de vezérszerepet vál­laltak és ezt a szerepkört vindikálják is maguk­nak ? Mit szóljunk a nemzetgyűlési képviselők munkálkodásához ? Ismét eltelt egy hét és csak szavak, szavak, szavak, hozzá még az egymás meg nem értésének szócsatája. Mindennapos a személyeskedés, gyűlölködés, leleplezés, amely­nek látható eredménye aztán a tekintélyek, mi­niszteri állások, hivatalok lejáratása Ahol igéket kellene hirdetni, ott fenyegetésekkel némítják el egymást Es elhangzanak olyan beszédek ame­lyek hangoztatják a gazdasági defetizmust, mely mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a kon­szolidáció kérdését szolgálja Nagyon szomorú nagyon leverő jelenség ez, hogy éppen a tör­vényhozás kupolás csarnokában nincsen­­ kon­szolidáció. Rőfös és konfektó szakmában teljesen jártas és a tót nyelvet per­fektül beszélő két komoly segédet keres a Kékcsillag áruház Békéscsaba. Cl i Táviratok. 71 numerus clausus tárgyalása, Budapest, szept. 18 A mai nemzetgyűlést Rakovszki István 1211 órakor nyitotta meg, el­sőnek szólt a javaslathoz Ruppert nemzetgyű­lési képviselő demokratikus értelemben, a ja­vaslat ellen Az elnökség részéről indítvány té­tetett az üléseknek 1 órával leendő meghos­­szabbítása végett miután a nemzetgyűlési kép­viselők a 10 órakor kezdődő ülésre nem járnak be pontosan. A numerus clasus vitájában szó­lásra iratkoztak fel Eötvös József, gróf Csáki Albin dr. Wlassits, Berzevicy, gróf Apponyi Albert, akik valamennyien a Haller István ja­vaslatával szemben foglalnak állást, ugy, hogy igy a kultuszvita mintegy 10 nappal elhúzódik. Jugoszlávia uj alkotmánytervezete. Belgrád, szept. 18. Jugoszlávia az új alkot­mánytervezet szerint 429 képviselőt választ. Eb­ből esik Szerbiára 157 Montenegróra 8, Hor­vátországra 95, Bácska Baranya 25, Bánát 20, Dalmácia 121 a szlovénekre 40, Bosznia Hercego­vinára 73 képviselő. M­­egalakult a Falu-Szövetség. Budapest, szept 18. A Falu-Szövetség,­­ amelynek célja nemcsak Magyarország, de világ gazdasági erejének egyesítése, megalakult a olyformán hogy ebbe más termelési ágakat, így az ipart is bevonták A Falu­szövetség el­nöke Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István, alelnökei sokorópátkai Szabó István, Bottlik József és Wéber Gyula ügyvezető igazgató Meskó Zoltán. Polgári bíróság eljárása a Tisza ügyben, Budapest, szept. 18. A gróf Tisza Ist­ván gyilkosainak bűnügyében a hadbíró­ság ítélete után most már­ a polgári bíró­ság is­­ megkezdte működését. Margalits Ede vizsgálóbíró most már nap-nap után tartja a tanúkihallgatásokat, ugy hogy a polgári biróság a tárgyalást nem sok idő múlva megkezdheti. Csetjek garázdálkodása a Sátoraljaújhely, felvidéken. szept 18. A cseh megszál­lás óta az egész magyar Felvidék egy nagy te­metőhöz hasonlít A csehek a lakossággal szem­ben a legbarbárabb módon viselkednek, elrek­virálják a gazdák jószágait, lefoglalják és elve­­szik a terményeket ugy hogy a lakosság a leg­­nagyobb inség előtt áll. Egész Verecke környékén véres lázadás tört ki, gróf Schönborn birtokát teljesen kifosztották a csehek és az összes gyára­kat leszerelték. Rigóczky perújítása, Budapest, szept. 18 A Klub kávéház előtt elkövetett zavargások egyik szereplője, Rigóczky György, akit a statáriális bíróság 12 évi fegy­házra ítélt, perújításért folyamodott Felfolyamo­dásában tagadja, hogy Verebély bankigazgatót ő szúrta volna le. Illy László bűnügyében a jövő héten dönt a katonai bíróság. 71 agg lengyel zsákmány, Bécs, szept. 18. Lembergből jelentik, hogy a lengyeleknek az orosz hadseregen nyert győ­zelme nagy hadizsákmányt is eredményezett. A­­ lengyelek kezére jutott hadizsákmányt most olvasták össze, e szerint a lengyelek kezére ju­tott 100 000 darab lőfegyver, 1100 gépfegyver, 200 nehéz ágyú. A lengyelek és litvánok között a béketárgyalás állandóan folyik s minden való­­szinüség arra vall, hogy a két szomszéd állam között a béke sikerülni fog.

Next