Bereg, 1880. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-13 / 2. szám

VI-ik évfolyam. 2. szám. Beregszász, 1880. január 13. TÁRSADALMI és MEGYEI ÉRDEKE HETILAP. A MEGYEI KIR. TANFELÜGYEL­ŐSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Szerkesztőség: Hová a lap szellemi részét illető közlemények kük­dendők: Beregszászban, Árok-utcza 43. sz. Kiadóhivatal: Hová az előfizetési és hirdetési díjak s reclamitiók intézendők: Nagy Lajos és Sallay Gyula könyvnyomdája. A kéziratok nem adatnak vissza. ELŐFIZETÉSI a ISSO-ik évi hatodik évfolyamára. Lapunk a jelen új­év beálltával hatodik évfolyamát kezdte meg. A letűnt 5 év alatt beláthatta megyénk közönsége, hogy egy ily közművelődési közegre tanügy, ipar, kereskedelem előmozdítása s általában a tár­sadalmi közszellem felébresztése, fentartása s lehetőleg előbbrevitele szempontjából nél­külözhetetlen szüksége van. Nem akarunk jelenleg e tárgyról, mely­ről már annyit és annyiszor beszéltünk, hosszasan értekezni, csupán egyszerűen bá­torkodunk kérni a megyei olvasóközönség szíves szellemi és anyagi támogatását ez új­ évben is. Lapunk jelenleg már helyben nyoma­­tik és expediál­tátik ,,Nagy Lajos és társa Sallay Gyula­ könyvnyomdájában, mely czég a lap kiadását is magára vállalta s a pontosságért kezeskedik. Az előfizetési árak az eddigiek: Egész évre .......................1 frt. Félévre ............................2 frt. Negyedévre.......................1 frt. ELŐFIZETÉSI DÍJÁRI Egész évre............................................. 4 frt. Félévre ................................................2 frt. Negyed évre....................... 1 írt. Egyes szája 10 kr. Ny­il­ttér á­r­a 20 kr. Kérjük az előfizetési összegnek mielőbb leendő beküldését a lap kiadóhivatalához czimezve, nehogy a szétküldésnél akadály álljon elő. Gyűjtőknek 10 előfizető után egy tisz­­­teletpéldányt küldünk Felkérjük a megye köztörvényhatósági, lelkészi és tanítói hiva­talait gyűjtések eszközlésére. Beregszász, IKSO. január 5. Kóródy Sándor, Janka Sándor, főmunkatárs, felelős szerkesztő, lap tulajdonostársak. Sallay Gyula, Nagy Lajos, kiadótulajdonostársak. Egy pár szó Bereg megye házi iparáról- A házi ipar ügye országszerte hódítá­sokat tesz. — A házi ipar nem uj dolog; meg volt ez hazánk egyes közegeiben em­ber­emlékezet óta; különböző produktumok házi iparszerű előállításával megyénknek is minden községe dicsekedhetik.­­ Az a kéz­zelfogható haszon, mely a házi ipar által termelt különböző készítményekből pár ga­­rasocskát hoz a konyhára, mindinkább megkedvelteti ez ügyet hazánkban. Megyénk székvárosában a kormány anyagi segítségével, a város és az értelmi­ség áldozatkészségével felállíttatott a kosár­fonó tanműhely, s a polgári nőnövelde mellett a varró iskola. HIRDETÉSI DÍJAK: minden 50 szónál kisebb hirdetésnél 50 kr, 100 szóig 1 frt stb. aránylag. Nagyobb terjedelmű hirdetésnél i6o/on levonatik. Bélyegdíj: minden egyszeri hirdetésnél 30 kr. Hirdetések s a nyilt térbe szánt közlemények kész­pénzfizetés mellett fogadtatnak el. Közben legyen mondva az anyagilag virágzó, gazdag Munkács város képviselő­testülete még a múlt évi költségvetés tár­gyalása alkalmával elejtette egy „műmetszeti tanoda“ felállításának ügyét, s a­mily nagy volt a buzgalom a miniszteri biztos Mun­kácson járta alkalmával, oly kevés lett­ akkor, midőn tettre került volna a dolog. Szalma­tűz hirtelen lobban, gyorsan alszik! Megyénk egyes községeiben a házi iparnak különböző nemei gyakoroltatnak , s egyes iparág meglehetős jövedelmet biz­tosit az azzal foglalkozóknak. Legterjedtebb a kendernek durvább­­szerű­ feldolgozása, mely e megye minden községében honos.­­ A felvidék lakói, kü­lönösen a Munkács körül fekvő orosz és magyar községek lakói, a vásznat fehéri­­tetlen állapotban, rősönként árulgatják a munkácsi piaczon, sőt a vászon fehérítve — mint ruhanemű is — kerül itt árusítás alá. Kendők, zsákok orosz asszonyoknál rendesen kaphatók. A Tiszahát módosabb lakóinál hol a talaj is alkalmasabb a ken­dertermelésre, a szövés nagyobb mértékben otthonos mint a felvidéken, de e népnél már azt tapasztaljuk, hogy a fényűzés ütött tanyát s a gazdasszonyok a téli napok munkájával elkészített vásznat fele értékben becserélik az úgynevezett csipkéstótoknál, alig pár hónapig tartó durva gyolcscsal. — Vannak azonban módosabb családok, hol a házilag készült vászon 100 — 200 méteré­vel van összehalmozva. j^ELHIVÁS % J^YRAI ÁLOKK. I. Tövises rózsa Czégértek egy utcza-szögleten libegett. Ott láttalak egyszer az utcza ajtóba, És e naptól fogva nem látott engemet Soha senkise más vendég­fogadóba, Ti nálatok lettem mindennapos vendég, Lekötve szépséged varázsa, bűbája ... Elgondoltam: hej­­ ha leszakíthatnálak Utszéli csapszéknek kinyílott rózsája! Bezzeg büszke is volt a „tátelejében“ Az úri vendégre!... Mindig két réz hajolt Ha hozta a pincze legis legjobb borát, -- A mi voltaképpen: maszlagos f­re volt. S egyedül csakis a nagy tisztelet miatt Fogott fizetéskor duplán a krétája... Bántam is én! csakhogy téged láthattalak Utszéli csapszéknek kinyílott rózsája! Hányszor látott az est, — elfedezvén árnya — Titkon besuhanni a kis benyitóba. Te már vártál reám... Csókhoz is jutottam Alkalom adtával, bár csak hébe-hóba. Mert menyhö-legény volt a „tuti“ s résen állt... Sohasem csukódott le a szempillája, , Fennvirasztott velünk... Féltett kissé téged Utszéli csapszéknek kinyílott rózsája! — Csalfa pillangóként — te tudtad a módját: Hogyan kell a legényt lépre csalogatni, Biztatni a remény csen­gő aranyával, Hanem a fizetést egyre halogatni.... így tartott a játék. Én egyre reméltem, Hogy czélom elérem végre, valahára.... S hozzátok vándorolt minden fizetésem Utszéli csapszéknek kinyílott rózsája! Csak mulattam egyre... Mig egy napon azután Hivatalomból is szépen kicseppentema. Persze, hogy ezután másképpen fogadott Emberséges atyád, ha hozzátok mentem. Kiegyenesedett dereka mint a nád. Fanyalgó mosolytól elszokott a szája,... Hanem azért duplán fogott a kvéta ak Útszéli csapszéknek kinyílott rózsája! Soká semn mulattam egyszer! s hogy kevés a Pénzem, vettem észre csak a számadáskor. Se baj! szóltam vigan felszedelőzködve, Ezt a kis tartozást megfizetem máskor. S indulni akartam, de te utam álltad, Szóltál: ily fizetés minálunk nem járja! És sajátkezüleg le­húztad a rokkom, Utszéli csapszéknek tövises rózsája", II. Modern szerelem. Elmondtam a kis leánynak Akadozva, észhagyottan: Hogy ki eddig érzéketlen Ke valók, tűz vagyok mostan . . . Hogy szivemnek minden egyes Dobbanását csak ő birja, S ha ő nem lesz, csak a sir lesz Vérző szivem balzsamirja .. . Hogy egy fotó mosolyáért Éltemet is oda adnám, S egy csókjáért becsületem Sárbadobnám, eltapodnám. S tudj isten! még mit beszéltem. Szavaimra mit se mondott; Csak egyszerre — óh boldogság! — Reszkető karomba omlott. . . Ráborult a kebelemre Mint virág borul a habra ... „Hát eljössz-e feleségül Hozzám?“ kérdém szivdobogva. S mit felelt ő ? úgy szeretlek Hogy érted tán meg is halok . . . De — megbocsáss! — nőd nem leszek, Mivel nincsen hivatalod! Szunyoghy Sándor.

Next