Görög katholikus szemle, 1918. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-17 / 11. szám
Ungvár, 1918.március 17. Szerkesztőségi iroda: Ungvár (vár). Kiadóhivatal: Unió Könyvnyomda Részvény-Társaság Ungvár, Széchenyi-tér 10. szám. Hirdetési és előfizetési dijak a kiadóhivatal címére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Főszerkesztő: KAMINSZKY GÉZA. Felelős szerkesztő: DULISKOVICH ELEK. Könyvnyomda és lapkiadótulajdonos az „Unió Könyvnyomda Részvény-Társaság” nevében: KAMINSZKY GÉZA. XIX. évfolyam, 11. szám Előfizetési árak: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyed évre 3 K, Amerikába 14 korona. Egyes szám ára 16 fillér. A lap elfogadása előfizetésre íríttet kötelez. Kiadóhivatali telefonszám 101. Kath. öntudat ébredése. A hazai katholicizmus legnagyobb szervezete, a Kath. Népszövetség múlt vasárnap tartotta meg Budapesten tizedik sagy jubiláns közgyűlését. 1908 elején alakult meg tulajdonképen a Kath. Népszövetség. Akkor, amikor már minden katholikus érezte, hogy a dekrisztianizatio híveivel szemben elveszti a csatát, ha nem készül föl arra a harcra, melynek előkészítésén az ellentábor lázasan és türelmetlenül, de céltudatosan és minden modern eszköz igénybevételével dolgozott. A közgyűlés főtitkári jelentése az alakulás, a 16 éves fejlődés és a virágzás minden mozzanatáról beszámol és amily örvendve látjuk benne az első határkőnél a nagy eredményt, és oly aggódó beismeréssel gondolunk arra, hogy az ellentábor munkájával nem tartunk lépést és hogy még nagyon messze vagyunk attól a határállomástól, ahol nyugodtan mondhatjuk el azt, hogy mindent megtettünk. Tíz év hosszú idő. Hazánk katholikusainak száma, a zsidósággal, a meg nem értő reformátusokkal és a destruktív irányzat híveivel szemben aránytalanul nagy s mégis az egy milliót sem tudtuk eddig elérni a toborzásban. A mai napi sajtó csak egyre utazik: hogy fölébressze az emberben az állatot, melynek csak ösztöne van. Bűnös, gyönyör után vágyó, az érvényesülésért, a létért mindent lábbal tipró ösztöne. S mert látja, hogy ennek útjában van a maga krisztusi tanaival a katholicizmus, másodsorban arra utazik, hogy a megrontott emberi lélekből teljesen kiirtsa a kath. egyház iránti bizalmat. A Világ c. lap, a Galilei Kör, a Tanítók Orsz. Szabadegyesülete nyíltanhirdetik, hogy a kath. vallás az emberi boldogulás útjában van s azért a haladás érdeke az, hogy a sötét kor eme maradványának kiirtásán mindenki közreműködjék. A Pesti Hírlap, ez a legelterjedtebb napilap, egyszerűen keresztényüldözéssel fenyegetőzik a sorok között, ha holmi kath. akció kapna lábra nálunk. Magának követeli az iskolát, magának a nevelést, a tanítást, magának az állam kormányzását, a parlamentet. Aki a keresztény világnézet érvényesítésére, a kath. öntudat fölébresztésére törekszik, azt lehetetlenné kell tenni, mert közveszélyes. És ennél még nagyobb baj az, hogy ezeket az eszméket támogatja nálunk majd minden pénzintézet, kereskedelem és ipar, tehát a pénz, a vagyon. Mi ennek a következménye ? A nép befolyásolható, ingerelhető, ámítható. A töméntelen számban szétdobott sajtótermékek, a minden nagyobb helyen megtartott gyakori népgyűléseken elhangzott beszédek, az elvtársak házalása r megtelítik a gyanútlan néplelket egyházgyűlölettel, forradalmi érzéssel, mely előtt törvény, állam, egyház nem tekintély többé. Mi mentheti meg tehát a néplelket az ámítástól, a megrontástól? Semmi más mint a sajtótermék, az agitálás, az egyház, haza és törvényszeretet fenséges érveivel való meggyőzés. A népet, egyházunkat, világfölfogásunkat csak a nép védheti meg. Szálljunk le a néplélek hullámos vizébe s a fenekén ott találjuk mindenütt a vallás, haza és tekintélyszeretet igaz gyöngyét s ha van jó buvárkészülékünk, napvilágra hozhatjuk azt. Ez a buvárkészülék a Katholikus Népszövetség, melynek célja egységes, erős szervezetbe önvédelem és hitvédelem céljából összehozni a legkülönfélébb és a legkülönbözőbb kultúrfokon álló magyarországi katholikusokat. A készülődés láttára feljajdult az ellentábor, mert nem gondolta, hogy a katholicizmus is le merjen szállni erős szervezettel a néplélek hullámaiba. De éppen ez mutatta meg, hogy a katholikusok öntudatra ébredése megindult. Én ebben nagy része volt annak a szerencsés g©ódolatnak, hogy a Kath. Népszövetségnek bele kell nyúlnia az emberi nyomorúság mélyébe is és a gazdasági érdekeket hathatósan fel kell karolnia. Most pedig számoljunk be az eredményről. A Kath. Népszövetség tíz év alatt 38 millió és 226.431 tagilletményt és röpiratot adott ki s ezzel szemben mi csak 300.000 tagot adtunk a szövetségnek. A mily fölemelő az egyik, oly lesújtó a másik szám. A néplélek hivatott búvárjai a papok és tanítók. A Kath. Népszövetség a maga szerve- A GÖRÖG KATH. SZEMLE TÁRCÁJA. Oli 0006 no . noon dood pood dqqd qqoq dqqd naelljc Felvidékünk templomai. Irta és a „Gyöngyössy Irodalmi Társaság“ március hó 2-iki felolvasó ülésén felolvasta: Hadzsega Bazil dr. kanonok. (Vége.) Saját részemről meg kell jegyeznem, hogy Bercsényi előtt hormonnai Drugeth György gróf 1655. márc. 31-én kert levelében az egyesült ruthén papságnak mindazon mentességet megadott volt, amit a latin klérus élvezett és fölmentette — az egyházaknak tényleg szolgáló papokat — minden személyes urdolgától és a jobbágyi földek után évi 6 írtra — uradóra kötelezte őket.1) Az ungvári 1701. uradalmi urbáriumból kitűnik, hogy az ungi felvidéken voltak templomok — cerkumok — nemcsak a nagyobb falukban, de még a kisebb helyeken is, mint, Szolga, Viska stb. Ezen urbáriumon kivül van még egy okmányunk ez időből, de több adatot ebben sem találunk. Ugyanis az egyesült ruthén papság 1715. évben a Munkácson tartott zsinatból kérelemmel fordult a pápához, hogy megerősítse püspöküket és őket is a már előbb kikötött kiváltságokban. Ezen irat aláírói között van : Ladislaus Dripahovicz Archipresbiter Ungváririenzis cum reliquis archipresbyteris et sacerdotibus, magyarul: Dripakovicz László ungvári főesperes, a többi főesperes és papokkal.* *) Az ungi felvidék papjai és templomairól az első rendszeres kimutatást Olsavszky püspök már említett ▼izita irataiban találjuk. Mária Therézia királynő akaratából ugyanis Olsavszky püspök az 1750., 51. és 54. években bejárta az egész püspökséget faluról-falura és pontonkint részletes jelentést terjesztett föl a látottakról a királynőhöz. Ezen jelentésében Ung vármegyében 88 tisztán ruthén és 73 vegyes faluban és egy városban lelkészkedő pap van — egy-egy falu élén — 57, tem*) L. Hodinka i. m. Okmánytár 176. i. s) U. o. 658. 1. *) Hodinka i. na. Történet 788. tap.plom 84, melyek közül 5 kőtemplom, a többi fa, amelyek közül 10 roskadozó állapotban van. Gyónóképes hivő van 11843. Egyetlen templomnak sincs ingatlan birtoka, három nyilvános bucsuengedéllyel van felruházva. Majd minden templom mellett van kántortanitó, kik kellő meélhetés hiányában részben zsellérkednek, részben a stólajövedelemre vannak utalva s földet árendálnak és ettől urbért fizetnek és megváltják földjeiket. S a megélhetés gondjai miatt nem igen törődnek, de idejök sincs a gyermekek tanítására. E vizita alkalmával Olsavszky rendezte a stóló jövedelmet is akként, hogy a papnak 2 véka rozsot, a kántor-tanítónak egyet fizetnek a sík és termékeny vidéken lakók, a hegyes és terméketlen vidéken lakók egy vékát, illetve a k.-tanitónak V a véka rozsot vagy kétannyi zabot tartoznak fizetni. A siólát illetőleg pedig megállapított a papnak fizetni a nagy temetéstől’51 krt, a kicsitől pedig 24 krt, az esketéstől 51 krt, a keresztelés és avatástól 18 krt, misedijas 18 krt, a temetési prédikációtól 50 krt. Végül a ruthén nép nagy csapásának mondja a pálinkafőzést, melyet zsidó üzérek visznek a nép közé.1) Felvidékünk ruthén templomairól ez a legrégibb pozitív adat. Végeredményül azt állapíthatjuk meg, minden 12 falunak saját temploma volt, rendszerint fából, a hivek által építve s az idő folyamán nagyobbitva. Mint vallásos nép mihelyt valahol letelepedtek, valami szép dombon vagy feltűnőbb magaslaton, esetleg lejtőn, faluja határában szerény imaházat emelt, ezt később a hivek szaporodtával sajátságos ruthén stílusban nagyobb flotta, tornáccal látta el, díszítette s hol harangra tettek szert, zsindellyel vagy tölgyfaékekkel fedett toronnyal látták el.2) Az Olsavszky püspök által kimutatott ily templomokból egy pár még a legutóbbi időkig állott, illetve áll. Ilyen fatemplomok: Uzsok (1745.), Csontos (Kosztrina) 1761. Kőtemplomok: Ungvár-Cehornya, Eőr 1690. Bercsényifalva 1719. évben. _ __ * * * Újabb és érdemleges mozzanat állott be felvidékünk templomait illetőleg a nagynevű Bacsinszky András püspök alatt, kit közönségesen a kánonszerüleg 1771. évben fölállított munkácsi egyházmegye első püspökének tekintenek. Ez azonban téves, mivel az első püspök Bradács János volt 1767 — 1772., míg Bacsinszky a második (1772—1809.). Bacsinszky püspök mindjárt megválasztása után Mária Therézia b. e. királynőnk rendeletére 1773. évben a Wien (Bécs)-ben tartott görög katholikus püspökök zsinatán résztvett s ott a görög katholikus egyházmegyék sorsát érdemlegesen letárgyalták s ekkor megállapítást nyert a papság, lelkészek, templomok szegénysége, nyomorult anyagi viszonai, hogy továbbá igen sok lelkészetnél nincsen lelkészlak, nincsen földállomány kihasítva s e mellett terhekkel sujtatnak és igen sok méltatlansággal illettetnek, dacára papi állásuk kiváltságainak, melyeket már I. Lipót, I. József, III. Károly király megerősítettek a kath. egyház és hazai magyar törvényeink alapján. Ezek alapján kérik a királynőt, hogy ezen állapotokon segítsen, a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Az együttes kérelemnek megfelelt az eredmény, mivel a görög katholikus parókiák összeírását és rendezését a királynő tényleg elrendelte és az 1774. évben kezdetét is vette a nagy munka, illetve a kincstári parókiákat illetőleg 1777. évben.) Ennek tárgyalása azonban jelenleg nem képezi foglalkozásunk tárgyát. Elég megemlítenünk. Sokkal inkább ide tartozik azon körülmény, hogy ezen parókiarendezésből kifolyólag az ungvári kincstári uradalom, amelyben az ungi felvidék öszszes parókiái elterültek, a lelkészetek rendezésére a munkácsi püspökkel külön egyezséget kötött. Ezen egyességek megkötésére Ungban s egyúttal Máramarosban gróf Festetich Pál a felséges udvari kamara alelnöke küldetett ki. Aki, hogy a kincstári mármarosi és ungi uradalmakban levő lelkészetek javadalmazását kellően megoldhassa, a kincstári javakat bejárja személyesen, azután 1777. Rhonaszékről keltezett levelében fölkéri Bscsinszky !) 1777. évi 5545. sz. Kegy. kir. Helytartósági rendelet. *) Ungvári püsp. levéltár, Vieit-Canon. 21*) Lehoczky Tivadar, A beregmegyei gör. szerz. lelkészek története 4. 1.