Határszéli Ujság, 1915. július-december (8. évfolyam, 27-51. szám)
1915-07-05 / 27. szám
19Í5. Julius 5. határszéli újság. — A bujkálók. Lemberg visszafoglalásával a kalandos regények kimeríthetetlen mennyisége került napfényre. A mi hőseink, akik orosz fogságba kerültek s a fogságból vagy a fogság elől menekülve, hónapokon keresztül bujdostak, Lemberg visszafoglalásával ismét szabadok lettek. A mi bujdosóinkon kívül azonban más érdekes fajta is napfényre került: az orosz bujkálók serege. Nap-nap mellett nagy csapat fogoly szállítmány vonul végig vasúti állomásunkon. Itt rendesen hosszabb ideig tartózkodnak a foglyok és egy alkalom adódik egyik-másik fogollyal való ismeretségre. A foglyok általában elnyűtt ruhában vannak. Feltűnt egy teljesen jól öltözött, rendes ruhába öltözött fogoly. Németül beszélt. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy ő bizony még egyetlen egy ütközetben sem vett részt. Hogyan került mégis fogságba? Röviden előadja. Mikor az orosz seregek szeptemberben bevonultak Lembergbe, csapatával ő is Lembergbe került. Ott egyszerűen levetette az orosz uniformist, civilbe öltözött, beállt munkásnak s kiadta magát osztrák állampolgárnak. Tiz hónapon keresztül tartózkodott igy Lembergben s ezen idő alatt ilyen módon osztrákositott, illetve polgárosított számtalan orosz bajtársával találkozott s ezek egymás közt titokban az összeköttetést és érintkezést fenntartották. Most hogy a magyar seregek Lemberget elfoglalták, s az orosz seregek kivonultak, felöltötték orosz katonai ruhájukat. Jelentkeztek a mi parancsnokságuknál s mint orosz katonák megadták magukat, így lettek foglyokká ütközet, harc nélkül Lembergben kétezer orosz bujkálók. — Városi gyűlés. Ungvár város képviselőtestülete folyó évi július hó 6-ik napján délután 3 órakor a városháza gyűléstermében rendkívüli közgyűlést tart. . . Távbeszélő. Ungvár város mindazon távbeszélő előfizetői, kik egyelőre csak a helyi távbeszélő forgalomban részt venni óhajtanak, ebbeli kívánságukat, akár szóval, akár írásban jelentsék be az ungvári 1 sz. posta hivatalnak. — Orosz fogságban. Namislov István 66. gy. ezredbeli altiszt, Namislov Károly lapunk belső munkatársának testvéröccse, május hó 8—10-ei Prut folyó menti erős küzdelemben orosz fogságba esett. — Az ungmegyei Tanítói Otthon felügyelő bizottsága f. hó 1-én tartotta ülését, melyben a múlt évi jelentés tudomásvétele után a jövő 1915—16 tanévre szóló pályázat kihirdetését mondották ki. A tartásdíjat 50 K-ra emelték fel. Egyben drb. 100 K-ás és 80 drb. 50 K-ás segélyre nyit pályázatot. Felvétel iránt julius 25- ig kell folyamodni. — Könyv az Ung völgyéből. Pilisi Lajosnak, ennek a most föltűnt új magyar írónak a Modern Könyvtárban e napokban megjelent könyvéről íródván e sorok, azért emlékezünk a könyvről olyként, mint amely az Ung völgyéből állít elénk képeket, mert e könyv nagy részében az Ung völgyében lezajlott háború poétikus mozzanatainak és epizódjainak gyöngyeit fűzte öszsze. Egy melegszívű, a tiszta poézis ihletével megáldott írónak a legszebb érzéseit, a magyaros írásművészet szinte tökéletes formáit látjuk a könyvben. Nem törekszik Pilisi Lajos, hogy nagy koncepciókat érintsen — amire egy-egy novellakeret talán szűk is volna. De amit az ő csodálatosan pompás látni tudásával leír s felöltözteti a disztingvált hasonlatok képeivel, az egyszerűség nemességével, szinte üdítőleg hat ránk a háborús írások sokféle, erőszakolt stílusú tömegeiben. Üde, friss hang, amelynek színei sohsem rikítóak, de mindig találóak: látjuk benne az embert, aki vérezni, meghalni tud a hazáért s akiből egy pillanatra sem tért ki a háború minden fölfordulásában sem az „otthoni“ erkölcs. Nem hinnénk, hogy Pilisi írásai ismeretlenek volnának azok előtt, akik olvasni szoktak s éppen azért minden különösebb ajánlást fölöslegesnek tartunk. Ha ajánljuk, az ajánlás azoknak a keveseknek szólhat, akik nem tudják, hogy a Pilisi könyvének nagy része Ungvölgyi háborús novellák, vegyék meg ezek is, értékes emlék lesz a legszűkebb hazáról, a legszűkebb haza földjén zajlott eseményekről. A könyv címe egyébként „A Kárpáti harcokból“. A Modern könyvtár adta ki és minden könyvkereskedésben 80 fillérért megvehető. A termények maximális ára. A kormány az idei búza, rozs, kétszeres árpa és zab maximális árait vidékenként megállapíttotta. Ehez képest Ungvármegye területén a maximális árak következőleg szabályoztattak: A búza legmagasabb ára mmázsánként (100 kgr.) július 10- július 21-ig 40 k. 50 fill. július 22-től julius 31-ig 39 kor. 50 fill, augusztus 1-től aug. 10-ig 38 kor. 50 fill, aug 11-től 21-ig 37 kor. 50 fill, az aug. 21-ike utáni időben 36 K. 50 fill. A rozs legmagasabb ára 100 kg.-ként jul. 10—21-ig 31 kor. 50 fill, jul. 22—31-ig 30 kor. 50 fill, augusztus 1-je utáni időben 29 kor. 50 fill. — Az árpa legmagasabb ára jul. 10-től kezdve 29 kor. 50 fill. — A zab ára jul. 10-től kezdve * 28 kor. A kétszeresért követelhető legmagasabb ár julius 19-től kezdve . A kétszerest alkotó keverékben levő búzamennyiség legmagasabb árának összege. Aki az ezen rendelet szerint megállapított áraknál magasabb áron elad vagy vesz, az kihágást köve el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik meg. * — A posta. A felhalmozott munka a postát úgy látszik némileg idegessé tette, a kezelő tisztviselőket. A közönség méltányolja a megnövekedett munkával járó elfoglaltságot. De méltányos volna, ha például az utalványra írni nem szabad, hogy tudassák a közönséggel. És ha már nem közlik, tessék ott posta értékcikkeket tartani, hogy ne kelljen a tisztviselőknek áprilist járatni. Sok baj van az aprópénzzel is. Soha sem tudnak visszaadni. Ha nincs aprópénz, legalább bélyeg legyen hogy ne kelljen váltás miatt kétszer háromszor megjárni az emeletet. Anomália továbbá,hogy a sajtóhadiszállás délelőtti jelentéseit, melyek 5—6 óra között érkeznek be a városba, a legtöbb esetben a reggeli órában kézbesítik, amikor a közönség már az Estből értesült a tartalmáról. A közönség megérdemel annyi előzékenységet, hogy a harctéri eseményekről azonnal szerezzen értesülést. — Gépkezelő tanfolyam. Az érdekelt gazdaközönségnek lehetőleg széles körben való tájékoztatása végett közöljük, hogy a kereskedelemügyi miniszter a folyó évi cséplési munkálatok megkönnyítése, illetve ezen munkákat végző cséplőgépeket hajtó gázmotorok (szívógáz, benzin, nyersolajmotorok) kezeléséhez szükséges szakerők képzése érdekében a földművelésügyi miniszterrel egyetértőleg elrendelte, miszerint a budapesti m. kir. technológiai iparmúzeumnál, a szegedi állami felsőipariskolánál, a győri, marosvásárhelyi és nagyváradi állami fa és fémipari, a miskolczi, pozsonyi és pécsi állami fémipari szakiskolánál, 48 elméleti és 24 gyakorlati tanórával, négy hétre terjedő motortanfolyam rendeztessék, melyre nemcsak polgári jelentkezők, hanem a kórházakban utókezelés alatt álló és lábadozó, kellő előképzettségű rokkant katonák is felvétessenek. Nevezett intézetek arra is utasíttattak, hogy a tanfolyamokra az érdekelt gazdaközönség figyelmét megfelelő módon hívják fel és a rokkant katonáknak a tanfolyamokon való résztvehetése érdekében lépjenek érintkezésbe az illetékes kórházparancsnokságokkal. — A kolera. Magyarország területén június 14-től 20-ig — nem számítva a debreceni fogolytáborban történt megbetegedéseket — 190 újabb megbetegedés és 125 haláleset fordult elő. Ung megye a következő számokkal szerepel: Ungvárott 6 megbetegedés, 1 halálesettel, — Ószemerén 16 megbetegedés, 6 halál, — Patakujfalun 5 megbetegedés, 2 halál, — Viharoson 1megbetegedés, 1 halál, — Unghután 2 megbetegedés. Ebből a polgári lakosságra esik Patakujfalun 5 betegség, 2 halál, — Viharoson 1 betegség, 1 halál, — Unghután 1 megbetegedés,— a katonaság között Ungváron. 6 megbetegedés 2 halál, — a hadifoglyok között Ószemerén 16 megbetegedés, 6 haláleset. — Megkéselt lengyel ifjú. Krupovszky Szaniszló 18 éves asztalos múlt év augusztusában Drohobycból menekült Ungvárra. Itt Markovszky alkapitánynál otthont és munkát talált. Julius 1-én katonának vették be. Az ügyes és eleinte igyekvő lengyel rossz társaságba keveredett. F. hó 3-án éjjel a Kossuth-téren belekötött egy ismeretlenbe, valószínűleg kocsisba. A tréfából szóváltás, majd verekedés lett. A felbőszült kocsis dühbe gurult és a szerencsétlen Krupszkyt bicskájával úgy torkon szúrta, hogy alig fél órai szenvedés után elvérzett. Az ismeretlen gyilkos elmenekült. A gyilkosságnak tanúja is volt, Krupszky egy barátja, akit a gyilkos úgy fejbe vágott, hogy elájult. Erélyes nyomozás megindult. — A cséplési eredmények kötelező bejelentése. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján elrendelte : Mindazok, akik bármiféle cséplőgéppel a maguk vagy más részére az 1915. évi termésből búzát, rozsot, kétszerest, árpát vagy zabot csépelnek, kötelesek az általuk végzett cséplésekről községenként és gabonanemenként pontos feljegyzéseket vezetni és az általuk csépelt búza, rozs, kétszeres, árpa és zabmennyiségeket a cséplés helyének községi elöljáróságánál (városokban a polgármesternél) bejelenteni. A bejelentést megtenni elsősorban a cséplőgép birtokosa és ha a cséplőgép bérben van adva, a bérlő köteles. Ha a birtokos vagy a bérlő a cséplőgépet nem maga kezeli, a gép kezelője a bejelentésre kötelezett. Az ugyanegy községben végzett cséplések eredményét a bejelentésre kötelezett köteles hetenkint és pedig minden vasárnap — ha pedig a cséplést az illető községben hétköznap befejezte, a befejezést követő napon a községi elöljáróságnál bejelenteni. A bejelentéseket a községi elöljáróságoknál kapható, egy hétre (vasárnap szombat) szóló bejelentőlapokon kell megtenni. A községi elöljáróságok kötelesek egy héten belül a községük területén állandóan lakó cséplőgéptulajdonosok, cséplőgép bérlők és cséplőgép kezelők névjegyzékét a m. kir. központi statisztikai hivatalnak (Budapest, II., Heltai Ferencz utca 5-7 sz.) megküldeni._________ _____ A községi elöljáróságok kötelesek a m. kir. központi statisztikai hivatal által e célra megküldött bejelentőlapokat a bejelentésre kötelezettek között haladéktalanul szétosztani, azokat a bejelentési kötelezettségre kioktatni, a bejelentő lapok pontos beszolgáltását ellenőrizni és szorgalmazni, a bejelentőlapok beszolgáltatását pedig a bejelentővel szemben a a bejelentőlap szelvényén elismerni. A községi elöljáróságok a m. kir. központi statisztikai hivatal felszólítására kötelesek a hivatalt tájékoztatni arra nézve, hogy területükön kézi erővel hajtott cséplőgéppel vagy kézzel, vagy nyomtatással mekkora terület termése csépeltetett. A bejelentő lapokat a községi elöljáróságok fegyelmi felelőség terhe alatt szigorúan bizalmas iratokként kötelesek kezelni és az előző hétről beszolgáltatott bejelentőlapokat zárt borítékban, hétfő reggel a m. kir. központi statisztikai hivatal címére postára adni. A községi elöljáróság (városokban a polgármester) azt, hogy a (város) területén a cséplés befejeztett, a m. kir. központi statisztikai hivatalnak külön is bejelenteni köteles. A m. kir. központi statisztikai hivatal igazolt megbízottai a bejelentett adatok helyességének megállapítása végett a bejelentésre kötelezetteknek az 1 §. szerint vezetett feljegyzéseit és a bejelentő lapokat a helyszínen megvizsgálhatják. Aki a jelen rendeletben megszabott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti vagy egyébként megszegi, vagy hatósági ellenőrzését meghiúsítja, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Itt említjük meg, hogy Ungvár város polgármestere ezen min. rendelet értelmében hirdetményt bocsájtott ki, melyben elrendeli, hogy mindenki, aki akár a maga, akár a más részére az 1915 évi termésből csépel, köteles a cséplés 3. oldal.