Határszéli Ujság, 1915. július-december (8. évfolyam, 27-51. szám)

1915-07-05 / 27. szám

19Í5. Julius 5. határszéli újság. — A bujkálók. Lemberg visszafoglalásá­val a kalandos regények kimeríthetetlen mennyi­sége került napfényre. A mi hőseink, akik orosz fogságba kerültek s a fogságból vagy a fogság elől menekülve, hónapokon keresztül bujdostak, Lemberg visszafoglalásával ismét szabadok lettek. A mi bujdosóinkon kívül azonban más érdekes fajta is napfényre került: az orosz bujkálók se­rege. Nap-nap mellett nagy csapat fogoly szál­lítmány vonul végig vasúti állomásunkon. Itt rendesen hosszabb ideig tartózkodnak a foglyok és egy alkalom adódik egyik-másik fogollyal va­ló ismeretségre. A foglyok általában elnyűtt ru­hában vannak. Feltűnt egy teljesen jól öltözött, rendes ruhába öltözött fogoly. Németül beszélt. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy ő bi­zony még egyetlen egy ütközetben sem vett részt. Hogyan került mégis fogságba? Röviden előadja. Mikor az orosz seregek szeptemberben bevonul­tak Lembergbe, csapatával ő is Lembergbe ke­rült. Ott egyszerűen levetette az orosz uniformist, civilbe öltözött, beállt munkásnak s kiadta magát osztrák állampolgárnak. Tiz hónapon ke­resztül tartózkodott igy Lembergben s ezen idő alatt ilyen módon osztrákositott, illetve polgáro­sított számtalan orosz bajtársával találkozott s ezek egymás közt titokban az összeköttetést és érintkezést fenntartották. Most hogy a magyar seregek Lemberget elfoglalták, s az orosz seregek kivonultak, felöltötték orosz katonai ruhájukat. Jelentkeztek a mi parancsnokságuknál s mint orosz katonák megadták magukat, így lettek foglyokká ütközet, harc nélkül Lembergben kétezer orosz bujkálók. — Városi gyűlés. Ungvár város képvise­lőtestülete folyó évi július hó 6-ik napján dél­után 3 órakor a városháza gyűléstermében rend­kívüli közgyűlést tart. . . Távbeszélő. Ungvár város mindazon távbeszélő előfizetői, kik egyelőre csak a helyi távbeszélő forgalomban részt venni óhajtanak, ebbeli kívánságukat, akár szóval, akár írásban jelentsék be az ungvári 1 sz. posta hivatalnak. — Orosz fogságban. Namislov István 66. gy. ezredbeli altiszt, Namislov Károly lapunk belső munkatársának testvéröccse, május hó 8—10-ei Prut folyó menti erős küzdelemben orosz fogságba esett. — Az ungmegyei Tanítói Otthon fel­ügyelő bizottsága f. hó 1-én tartotta ülését, melyben a múlt évi jelentés tudomásvétele után a jövő 1915—16 tanévre szóló pályázat kihirde­tését mondották ki. A tartásdíjat 50 K-ra emel­ték fel. Egyben drb. 100 K-ás és 80 drb. 50 K-ás segélyre nyit pályázatot. Felvétel iránt julius 25- ig kell folyamodni. —­ Könyv az Ung völgyéből. Pilisi La­josnak, ennek a most föltűnt új magyar írónak a Modern Könyvtárban e napokban megjelent könyvéről íródván e sorok, azért emlékezünk a könyvről olyként, mint amely az Ung völgyéből állít elénk képeket, mert e könyv nagy részében az Ung völgyében lezajlott háború poétikus moz­zanatainak és epizódjainak gyöngyeit fűzte ösz­­sze. Egy melegszívű, a tiszta poézis ihletével megáldott írónak a legszebb érzéseit, a magya­ros írásművészet szinte tökéletes formáit látjuk a könyvben. Nem törekszik Pilisi Lajos, hogy nagy koncepciókat érintsen — a­mire egy-egy novellakeret talán szűk is volna. De amit az ő csodálatosan pompás látni tudásával leír s fel­öltözteti a disztingvált hasonlatok képeivel, az egyszerűség nemességével, szinte üdítőleg hat ránk a háborús írások sokféle, erőszakolt stílusú tömegeiben. Üde, friss hang, amelynek színei sohsem rikítóak, de mindig találóak: lát­juk benne az embert, aki vérezni, meghalni tud a hazáért s akiből egy pillanatra sem tért ki a háború minden fölfordulásában sem az „otthoni“ erkölcs. Nem hinnénk, hogy Pilisi írásai isme­­retlenek volnának azok előtt, akik olvasni szok­tak s éppen azért minden különösebb ajánlást fölöslegesnek tartunk. Ha ajánljuk, az ajánlás azoknak a keveseknek szólhat, akik nem tud­ják, hogy a Pilisi könyvének nagy része Ung­­völgyi háborús novellák, vegyék meg ezek is, értékes emlék lesz a­ legszűkebb hazáról, a leg­szűkebb haza földjén zajlott eseményekről. A könyv címe egyébként „A Kárpáti harcokból“. A Modern könyvtár adta ki és minden könyvke­reskedésben 80 fillérért megvehető. A termények maximális ára. A kormány az idei búza, rozs, kétszeres árpa és zab maxi­mális árait vidékenként megállapíttotta. Ehez ké­pest Ungvármegye területén a maximális árak következőleg szabályoztattak: A búza legmaga­sabb ára mmázsánként (100 kgr.) július 10- jú­lius 21-ig 40 k. 50 fill. július 22-től julius 31-ig 39 kor. 50 fill, augusztus 1-től aug. 10-ig 38 kor. 50 fill, aug 11-től 21-ig 37 kor. 50 fill, az aug. 21-ike utáni időben 36 K. 50 fill. A rozs legmagasabb ára 100 kg.-ként jul. 10—21-ig 31 kor. 50 fill, jul. 22—31-ig 30 kor. 50 fill, au­gusztus 1-je utáni időben 29 kor. 50 fill. — Az árpa legmagasabb ára jul. 10-től kezdve 29 kor. 50 fill. — A zab ára jul. 10-től kezdve * 28 kor. A kétszeresért követelhető legmagasabb ár julius 19-től kezdve . A kétszerest alkotó keverékben levő búzamennyiség legmagasabb árának összege. Aki az ezen rendelet szerint megállapított árak­nál magasabb áron elad vagy vesz, az kihágást köve el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­­tettetik meg. * — A posta. A felhalmozott munka a postát úgy látszik némileg idegessé tette, a ke­zelő tisztviselőket. A közönség méltányolja a megnövekedett munkával járó elfoglaltságot. De méltányos volna, ha például az utalványra írni nem szabad, hogy tudassák a közönséggel. És ha már nem közlik, tessék ott posta értékcikke­ket tartani, hogy ne kelljen a tisztviselőknek áprilist járatni. Sok baj van az aprópénzzel is. Soha sem tudnak visszaadni. Ha nincs aprópénz, legalább bélyeg legyen hogy ne kelljen váltás miatt két­szer háromszor megjárni az emeletet. Anomália továbbá,hogy a sajtóhadiszállás délelőtti jelenté­seit, melyek 5—6 óra között érkeznek be a vá­rosba, a legtöbb esetben a reggeli órában kéz­besítik, a­mikor a közönség már az Estből ér­tesült a tartalmáról. A közönség megérdemel annyi előzékenységet, hogy a harctéri esemé­nyekről azonnal szerezzen értesülést. — Gépkezelő tanfolyam. Az érdekelt gazdaközönségnek lehetőleg széles körben való tájékoztatása végett közöljük, hogy a kereskede­lemügyi miniszter a folyó évi cséplési munkála­tok megkönnyítése, illetve ezen munkákat végző cséplőgépeket hajtó gázmotorok (szívógáz, ben­zin, nyersolajmotorok) kezeléséhez szükséges szakerők képzése érdekében a földművelésügyi miniszterrel egyetértőleg elrendelte, miszerint a budapesti m. kir. technológiai iparmúzeumnál, a szegedi állami felsőipariskolánál, a győri, maros­vásárhelyi és nagyváradi állami fa és fémipari, a miskolczi, pozsonyi és pécsi állami fémipari szakiskolánál, 48 elméleti és 24 gyakorlati tan­órával, négy hétre terjedő motortanfolyam ren­­deztessék, melyre nemcsak polgári jelentkezők, hanem a kórházakban utókezelés alatt álló és lábadozó, kellő előképzettségű rokkant katonák is felvétessenek. Nevezett intézetek arra is uta­­síttattak, hogy a tanfolyamokra az érdekelt gaz­daközönség figyelmét megfelelő módon hívják fel és a rokkant katonáknak a tanfolyamokon való résztvehetése érdekében lépjenek érintkezésbe az illetékes kórházparancsnokságokkal. — A kolera. Magyarország területén jú­nius 14-től 20-ig — nem számítva a debreceni fogolytáborban­ történt megbetegedéseket — 190 újabb megbetegedés és 125 haláleset fordult elő. Ung megye a következő számokkal szerepel: Ungvárott 6 megbetegedés, 1 halálesettel, — Ószemerén 16 megbetegedés, 6 halál, — Patak­­ujfalun 5 megbetegedés, 2 halál, — Viharoson 1­­megbetegedés, 1 halál, — Unghután 2 megbe­tegedés. Ebből a polgári lakosságra esik Patak­­ujfalun 5 betegség, 2 halál, — Viharoson 1 be­tegség, 1 halál, — Unghután 1 megbetegedés,— a katonaság között Ungváron. 6 megbetegedés 2 halál, — a hadifoglyok között Ószemerén 16 megbetegedés, 6 haláleset. — Megkéselt lengyel ifjú. Krupovszky Szaniszló 18­ éves asztalos múlt év augusztusá­ban Drohobycból menekült Ungvárra. Itt Mar­­kovszky alkapitánynál otthont és munkát talált. Julius 1-én katonának vették be. Az ügyes és eleinte igyekvő lengyel rossz társaságba kevere­dett. F. hó 3-án éjjel a Kossuth-téren belekötött egy ismeretlenbe, valószínűleg kocsisba. A tré­fából szóváltás, majd verekedés lett. A felbőszült kocsis dühbe gurult és a szerencsétlen Krupsz­­kyt bicskájával úgy torkon szúrta, hogy alig fél órai szenvedés után elvérzett. Az ismeretlen gyil­kos elmenekült. A gyilkosságnak tanúja is volt, Krupszky egy barátja, akit a gyilkos úgy fejbe vágott, hogy elájult. Erélyes nyomozás megindult. — A cséplési eredmények kötelező be­jelentése. A m. kir. minisztérium a háború ese­tére szóló kivételes intézkedésekről alkotott tör­vényes rendelkezések alapján elrendelte : Mind­azok, akik bármiféle cséplőgéppel a maguk vagy más részére az 1915. évi termésből búzát,­ ro­zsot, kétszerest, árpát vagy zabot csépelnek, kötelesek az általuk végzett cséplésekről közsé­­genként és gabonanemenként pontos feljegyzése­ket vezetni és az általuk csépelt búza, rozs, két­szeres, árpa és zabmennyiségeket a cséplés he­lyének községi elöljáróságánál (városokban a polgármesternél) bejelenteni. A bejelentést meg­tenni elsősorban a cséplőgép birtokosa és ha a cséplőgép bérben van adva, a bérlő köteles. Ha a birtokos vagy a bérlő a cséplőgépet nem maga kezeli, a gép kezelője a bejelentésre kötelezett. Az ugyanegy községben végzett cséplések ered­ményét a bejelentésre kötelezett köteles hetenkint és pedig minden vasárnap — ha pedig a csép­­lést az illető községben hétköznap befejezte, a befejezést követő napon a községi elöljáróság­nál bejelenteni. A bejelentéseket a községi elöl­járóságoknál kapható, egy hétre (vasárnap szom­bat) szóló bejelentőlapokon kell megtenni. A köz­ségi elöljáróságok kötelesek egy héten belül a községük területén állandóan lakó cséplőgéptu­lajdonosok, cséplőgép bérlők és cséplőgép ke­zelők névjegyzékét a m. kir. központi statisztikai hivatalnak (Budapest, II., Heltai Ferencz­ utca 5-7 sz.) megküldeni._________­­ _____ A községi elöljáróságok kötelesek a m. kir. központi statisztikai hivatal által e célra meg­küldött bejelentőlapokat a bejelentésre kötelezet­tek között haladéktalanul szétosztani, azokat a bejelentési kötelezettségre kioktatni, a bejelentő lapok pontos beszolgáltását ellenőrizni és szor­galmazni, a bejelentőlapok beszolgáltatását pe­dig a bejelentővel szemben a a bejelentőlap szelvényén elismerni. A községi elöljáróságok a m. kir. központi statisztikai hivatal felszólítására kötelesek a hivatalt tájékoztatni arra nézve, hogy területükön kézi erővel hajtott cséplőgéppel vagy kézzel, vagy nyomtatással mekkora terület termé­se csépeltetett. A bejelentő lapokat a községi elöljáróságok fegyelmi felelőség terhe alatt szi­gorúan bizalmas iratokként kötelesek kezelni és az előző hétről beszolgáltatott bejelentőlapokat zárt borítékban, hétfő reggel a m. kir. központi statisztikai hivatal címére postára adni. A közsé­gi elöljáróság (városokban a polgármester) azt, hogy a (város) területén a cséplés befejeztett, a m. kir. központi statisztikai hivatalnak külön is bejelenteni köteles. A m. kir. központi statiszti­kai hivatal igazolt megbízottai a bejelentett ada­tok helyességének megállapítása végett a beje­lentésre kötelezetteknek az 1 §. szerint vezetett feljegyzéseit és a bejelentő lapokat a helyszínen megvizsgálhatják. Aki a jelen rendeletben meg­szabott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti vagy egyébként megszegi, vagy hatósági ellenőr­zését meghiúsítja, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik ki­hágást követ el és két hónapig terjedhető elzá­rással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel­ büntetendő. Itt említjük meg, hogy Ungvár város pol­gármestere ezen min. rendelet értelmében hirdet­ményt bocsájtott ki, melyben elrendeli, hogy mindenki, aki akár a maga, akár a más részére az 1915 évi termésből csépel, köteles a cséplés 3. oldal.

Next