Kárpáti Hiradó, 1943. július (20. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
Csütörtök, 1943. Vlll. KÁRPÁTI HÍRADÓ XX. évf., 145. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik: hétfa és finnepet követő nap kivételével minden reggel Kiad!* a KÁRPÁTI HÍRADÓ SAJTÓVÁLLALAT KFT Főszerkesztő : DR. SIMON MENYHÉRT Felelős szerkesztő: SAITOS GYULA Felelős kiadó: DR. SISKA ISTVÁK ! »»ponti szerkesztőség : Ungvár, Kishíd-utca 6. 3. Inakat szerkesztőség : Ungvár, Honvéd-u. 13. Munkácsi szerkesztőség: Munkács, Körösvég-utca 33. Bzerksztő : FEDELES JENŐ Központi szerkesztőség: Ungvár 2—22. Északai szerkesztőség: Ungvár 1—01. Munkácsi szerkesztőség: Munkács 21—61. Központi kiadóhivatal: Ungvár, Kiahid*L. G. az. Fiókkiadóhivatal: Munkács, Körösvég utca 33. Nyomda: Kárpátaljai Tudományos Társaság nyomdái* Felelős vezető: DR. SISKA ISTVÁN Központi kiadóhivatal: Ungvár 2—22. Fiókkiadóhivatal: Munkács 21—él. Nyomda Ungvár 1—01. TELEFON: Előfizetési árak : Egy hónapra 3*20, negyedévre 9*20, félévre 18, egész évre 36 pengő. Egyes szám ára héköznap 12, vasárnap 20 fillér Hirdetések közlési díja az Országos Magyar Sajtókamara által megállapított tarifa szerinti Postatakarékpénztár csekkszámla: 71.838 szám. A munkácsi fűszeres, aki Szent György lovagot faragja márványba Látogatás Munkács autodidakta festő- és szobrászművészénél Munkácsi szerkesztőségünktől, Ortmán Rezső műtermében jártunk. Autodidakta szobrász, aki most készíti Munkács város megrendelésére carrarai márványból — a minisztérium által is felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak tartott gipszmodell alapján — a város védszentjének, Szent Mártonnak féldomborművű lovasszobrát egy mellékalakkal és címerrel. A római katolikus templom főoltárán levő kép ölt ezúttal szoborformát és a dombormű a Munkácsy-ház helyén épült új városi bérpalota homlokzatára kerül. Az eperillatú óvárosrészen járunk, feketére árnyékolt zsindelytetős házak között, ahol mindenki mindenkit ismer és így hamar útbaigazítanak. — A szobrász? Csak ezen az oldalon tessék menni, egy kis üzlete is van, hamar meg tetszik találni. Fűszeres és szobrász Vakolatlan kis skatulya a bolt, amelynek homlokzatán a szobrász neve alatt ez olvasható: Fűszer- és vegyeskereskedő. Kirakatában nemes egyszerűséggel egy csomag VIM és más semmi. Nemkubizmus ez, hanem itt vagy a boltos szegény, vagy a vevőkör nem gazdag, de az is lehet, hogy kölcsönösek a vásárlás és forgalom előfeltételei. A vevők nem háborgatják a mestert, de ha netán mégis akadna vásárló, tudjaaz, hol kell keresni a boltost, az udvarban levő műteremben. Mi is itt találjuk. Mi tagadás, a műterem enyhe túlzásnak tetszik, nincs födele, csak a nagy égboltozat, üvegfalai sincsenek, csak néhány szál korhadt deszka választja el a kapirgáló tyúkoktól, meg a hancúrozó gyerekektől, de akit homlokon csókolt a múzsa, nem törődik ilyen csekélységekkel, máris életet nyert római sisakos lovag, Szent Márton alakja az előtte csengő béna koldussal, de mintha a ványadtarcú mester is valami újkori Tiborcként nőne be saját kompozíciójába. A gipszmodell alján, a ló patái alatt pöttöm gyerek üldögél... — Hány van belőlük? — kérdem. — Öt — mondja a 42 éves szobrászmester és belefúj szakadozott zöldszínű tábori inge alá, mintha akőporral együtt nehéz gondjait is el akarná fújni. Az őstehetségről — hogy ezt a lejáratott, elkoptatott kifejezést se hagyjuk figyelmen kívül — azt tartják, hogy sehol sem tanul, hanem csak úgy magából virágoztatja ki csodálatos művészetét. Maga csinálta formákban, magacsinálta eszközökkel hozza ki és bizonyítja a természetben élő örök szépet, az örök titkot, amelyből az Isten-hit, a művészet fakad. Ottman Rezső sem tanulta senkitől a szobrászatot, jött az magától sorban, mint a gyerekáldás. Előbb — vagy húsz évvel ezelőtt — rajzolgatott, azután festegetett és egyszer csak azon vette észre magát — ekkor Nyirő József még nem írta meg híres regényét, a „Jézusfaragó ember“-t —, hogy fába farag, Jézust faragja ki. — Kezdeti munka — mondja és megmutatja a színes szobrot, amely földszagú, szegényes szobájának gyémántos, tündöklő éke. De van a szobácskában még egy másik alkotás is, ami megragadja figyelmünket, Horthy kormányzó hatalmas gipszdeformált mellszobra, amit a városnak ajánlott föl azzal, hogy márványba faragja, de tervét nem részesítették kellő figyelemben. Nagyszerű a hősi emlékműpályázatra szánt kicsiny gipszmodellje, amely esetleges módosítással megérdemelné a kivitelezést. A Jézusfaragó ember művei között okuláréja mögött borostás arca földerül, amikor megtudja, mi járatban vagyunk. Bekötözött ujjai közt véső, kezébenkalapács, háta mögül erőteljesen bontakozik ki a fehér carrarai márványtömbből a BERCSÉNYI-MOZGÓ ______MOVAR VII/1-én, csütörtökön 4, 5/16 és 1 ,8 óraba csak egy napig. EGY KIS TÉVEDÉS Az „Elnökné“ című világhírű francia regény filmváltozata. Főszereplői: Elvira Popescu, Henry Garat, André Lefaur. Szigorúan csak 16 éven felüliek részére. Péntektől Heinrich George világfilmje: A NAGY PER. Tanulmányút Budapesten és az istállóban Gyorsan dolgozik, az anyag engedelmessé válik keze alatt, agyagba formál, gipszbe önt, kiéget, primitív eszközökkel, de hibátlanul: egy kassai szobrászművésznő nemrég csodálta meg „technikáját“. A most készülő domborműre tereljük a szót. — Kollár Gyula budapesti tervezőmérnök is megnézte — mondja Ottmán Rezső —, azt kérdezte tőlem, amikor látta a gipszöntvényt, a hirtelen megtorpanó lovat, hogy kitől tanultam szobrászatot, alaktant. Vastagh Györgytől? Japán sápadt arcán nevetőráncok futkároznak. — Tanulni?... Hát igen, most nyílott először alkalmam a szobrászatot közelebbről megismerni Budapesten. Nemrégiben ott jártam és akkor közelről láttam, tanulmányoztam a terek és utcák szobrait, egyébként csak a modellektől sajátítottam el az alaktant. Hetekig is" \ - tállókban tanulmányoztam egy-egy lovat, hogy az én márványlovam is élővé váljék vésőm alatt. A mellékalak, ez itt — mutat a béna figurára —, egy szomszédom, ő ült modellt. Megtudjuk, hogy első nagyobb munkája a Magyarkomjátiban 1926- ban fölavatott „Krisztus katonája“ című hősi emlékmű volt, de számos síremléket és egyéb szobrászati munkát is készített. Tekeverseny az „atyamester“ gipszfejével Az udvar hátsó részében van egy kis műhelye, itt rajzol — most egy ikon terveit készíti —, itt festeget, itt vannak kompozíciói és a tönkrement gipszmodellek is itt gyülekeznek: tanulmányfejek, állatszobrocskák megrepedezve, összetöredezve, gyermekei olcsó játékszereiként. Saját portréja is itt hányódik a földön, a pajkos gyerekek letörték gipszorrát tekézés közben, mint ahogy munkakedvének szárnyát is le akarta törni a közöny és megnem értés. De úgy látszik Ortmán Rezsőt kemény fából faragták, küzd a sorsa ellen, mert az örök naivitás és alkotó erő fűzi/ sarkalja magasabb célok felé. Festészettel is foglalkozik. Télen az egyik rezidencia kápolnáját festette ki bizánci stílusban, élénkszínű, de meleg temperával. Az angyalfejek között ot vannak gyermekei, a püspökök 3zt édesapja, szomszédai. „Adjanak lehetéget“... — Valaki azt mosta — fűzi tovább Ottmán Rezső- hogy ne is próbálkozzam szobrától továbbtanulni, mert egyénigemnek lenne ártalmára. Lehet, e hogyan is mozdulhatnék innen Körülnéz szegértége birodalmán, ahol a védszeek is hallgatagok. A gyerekek az udvaron vígan hancúroznak. A dicsőben is van egy csöppség. Hiszen ha van kultúrpalota, benne jól fölszereltágas műterem, ahol a tehetséges munkácsiak a Munkácsyak és Fadrusz Jánosok nyomdokain haladiznának ecsettel, vésővel ,a kezükbe, szent reménynyel és lángolattel a szívükben. — Dolgozni, ők dolgozni szeretnék — mondja búcsúzáskor Ottman Rezső. Adjak rá lehetőséget, hogy megmutatassam, mit tudok, hogyan széphetném meg Munkácson akár a béket, a házakat, de legalább is a tarkókat... Csöndben beesződik a kapu. Esteledik. Sóhajoké zárnak be az öreg utca házakkal, de gyúlnak a csillagok is, ami soha ki nem alvó lámpácskát. Fedeles Jenő Az ágy alatt rejtőzött és az ablakon keresztül menekült a máramarosszigeti H a sígya-üzetvezető vakmerő betörője Máramarosszigetről jelentik: Balázs István, a Hangya szövetkezet máramarosszigeti fiókjának üzletvezetője a múlt éjjel két óra tájban arra ébredt, hogy szobájában valaki motoszkál. Felkattantotta a villanyt és annak világánál látta, hogy egy napszámos kinézésű, idegen férfi mászik kifelé az ágy alól és gyorsan talpra áll. Az éjszakai vendég erre felkapta a földről Balázsnak egy pár félcipőjét, az éjjeli szekrényről a zsebbeli levéltárcáját, az ablakhoz futott, annak két belső szárnyát gyorsan kinyitotta, a külső üvegtáblákat és a kifeszített dróthálót kitörte, kiugrott az udvarra és elmenekült. Balázs István is kifutott az udvarra, ahol az ablak alatt megtalálta a cipőjét, amelyet a betörő eldobott, a sötétség miatt azonban nem tudta üldözőbe venni a tettest. A levéltárcát, amelyben Balázs nem tartott pénzt, a betörő az utcán szintén eldobta, mindössze két kenyérjegyet vitt magával a tárca számára értéktelen tartalmából. Reggel Balázs István jelentést tett a rendőrségen és meglehetősen pontos személyleírást is adott éjszakai látogatójáról. Eszerint a betörő 30—40 év körüli, mintegy 165 cm magasságú, sovány, napszámos kinézésű, borotvált arcú ember volt, előre keskenyülő vékony arccal. Kpott, piszkos, sötétszürke ruha vol rajta, fején sötétszínű micisapka s az utána maradt vérnyomok tanúság szerint az ablakon való kiugrás a kalmával kezén, vagy arcán megsérül A betörő nyiván azt hitte, hogy az üzletvezető éjsakára hazaviszi az üzletből a Hangy pénzét és azért bújt el még este, Balás hazatérte előtt az ágy alatt, hogy azt megkaparítsa. A rendőrség erélyes nyomozást indított, hogy kézrekerítse a vakmerő betörőt, aki filött, ha elfogják, rögtönítélő bíróság fog ítélkezni. Dr. Rátz Kálmán: A PÁNSZLAVIZMUS Összefoglaló anulmány a pánszlávizmussal összefüggő kérdésekről. Mindenkinekismernie kell! Kapható minden könykereskedésben. A könnyű páncéltörő állást változtat