Munkás Ujság, 1928 (10. évfolyam, 7-53. szám)
1928-02-12 / 7. szám
Hlrlap-b 1} t-g <ч {Tf 'íMyczvc CIS M V-24._s?. IX. évfoiyam. -■ ‘шшжшнтшжвтлттжж Uthorod (Ungvár) 1928. február 12. ij c^yssiiij V CSF.HciZÍ 'JÁRI KOMMUNISTA PÁRT (a III. Kommunisti It*nacionale szekciója) cig. kárpátaljai kerületének titális lapja. szTrkr. sy. vyc Én és KIADÓHIVATAl.: UZUC- L-í • L). rá kV)CZI V. 18)a. -Ф- ■«■»rí", FIZETÉSI DIJAK: r.«iv üVKK ! ií^évre I : il, Nr.t'Л KI ' л RE 6 Re, iltív нй’.Л •» egyes SZÁM Ár . UCCU árusoknál IS 1 RAFIKOK-l!AN 1 KÓR ('NA « « » szám. ьгаиішхїшсж&хжжівіак * лі*ш*вівмі«чаі» Ki Ній! IKÉf A nemzetközi helyzet Lenin elvtárs jövőbe látó lángelméje szerint valudit és feszült, mert az imperializmus nem birja ki a benső ellentétek állandó őrlését, nem bírja ki a versenyt Európa és Amerika, a nagyhatalmak és hatalm csoportok, a nagy és kis nemzetek, az elnyomó és elnyomott nemzetek közt főként nem bírja megsemmisíteni a Szovjetuniót és az onnan kisugárzó nemzetközi proletárforradalmi szellemet. A háborús veszélyek napról-napra szembetűnőbbek, a fegyverkezés az őrületig fokozódik, a népszövetség nagyképűen hivataloskodik, de háta mögött, vagy magában a népszövetségben fonják a fondorlatokat, működik a titkos diplomácia és már zörögnek a fegyverek. Az imperializmus fő mozgató erői Amerikában az Egyesült Államok, melyek Mexikó és Nikaragua felé nyújtják ki szuronyos csápjaikat, bankáraik pedig egész Európát uzsorás markukban tartják, úgy hogy a burzsoá hatalmak ma Amerika bankárainak hűbéres adófizetői. Az európai koncertben Angliaés Franciaország játszanak az első hegedűn. Anglia reakciós konzervatív kormánya már nem is titkoltan Mussolini útján fenyegeti Franciaországot és érdekcsoportját. Olaszországnak gyarmatra és európai terjeszkedésre van szüksége, Anglia felbérli és pénzeli Mussolinit, kinek a francia gyarmatokra és a francia Riviérára fáj a foga, de szívesen terjeszkedne Albánián keresztül a Balkánon is, de nem venné meg Tirolt sem. Mussolini most Görögországgal és Romániával főz ki új terveket, melyek aggasztják a kis ententet épúgy, mint Franciaországot. Anglia egyébként kész arra is, hogy Németországot támogassa Franciaország ellen, vagy legalább is kijátsza adatként, de arra is vigyáz, hogy Németország ne legyen rá nézve veszedelmesen erős. Mindez a száz és száz gyilkos intrika és alattomos paktum arra irányul, hogy Anglia régi pozícióját megtartsa és a kapitalista államokat Szovjetoroszország ellen mozgósítsa. Ezért segíti a Rothermere-akció Magyarországot is és e rokonszenv felhívás a cseh reakció felé is, hogy sorakozzék fel szintén, mert különben veszélybe jut. Franciaország befolyása alatt tartja Lengyelországot és a kis entente államait, közben görcsösen ragaszkodik a német jóvátételi összegekhez és a Rajna vidék megszállásához. Mindezen államok belső politikai і helyzete azonban zilált, az osztályharc mindenütt élesedik és a világreakció mellett észlelhető a balodali pártok kö-zeli győzelme Franciaországban és ■ úgy, mint Angliában. A lengyel válasz- tások veszett terror mellett folynak és a kommunista párt vad üldözése sem segít, táborunk ott is nő. A gyarmati népek lázonganak már Indiában is, Kínában pedig a legvadabb fehér terror és a tömeges kivégzések sem segítenek, a paraszt és munkás tömegek állandóan felszítják a for-radalom lángját. A fegyverkezés, fegyvercsempészetek, botrányok és burzsoá diktatúrák lázában vergődő világban agyonrágal-mazott, hazugságokkal teleköpött, de a valóságban egyedül nyugodt, fejlődős és egészséges földdarab: a Szovjetunió, mely végezni tud belső és külső ellen-ségeivel és építi a szociális termelési rendet. A kapitalista államok bomlási1 : Landova Stychova kom. képviselő. elvtársnő parlamenti interpelációjában ■ részletesen rámutatott azokra a tűrhetetlen fogházviszonyokra és állapotok- ra, amelyekben részök van a bebörtönzött proletár politikai foglyoknak, akik politikai meggyőződésükkel kapcsolatos ténykedésük miatt garmada számra sínylődnek a börtönökben s akiknek legnagyobb része kommunista. A politikai foglyok még azon jogokat sem élvezik ma, amelyeket a császári rezsim alatt engedélyeztek részükre. Landova elvtársnő interpellációjában többek között rámutatott a súlyosan tüdőbajos Bartos nevű politikai fogoly esetére, aki a Prága-Pankrác fogházban van bebörtönözve és súlyos betegsége dacára betegápolás és betegtáplálás nélkül szenved. Bartos a fogházigazgató ama felszólítására, hogy panaszát megteheti, a következőket jelentette ki: »Panasz az nem használ semmit. Ha a levesben svábbogarat, gombot vagy і fésű darabot találok, akkor kiköpömés nem eszek többet, de panaszra rám megyek, mert minden panasz fegyelmi büntetést von maga után és egyáltalán nem használ.« Ezért szoktak le a foglyok általában ,a panasztevésről a pankráci fogházban. Számos forradalmár újságíró van Pankrácon bebörtönözve, akik ott mint közönséges bűnösök lesznek kezelve és ezen szégyenteljes rendszer el- Ié len a politikai foglyok a Prága-Pankráci börtönben egy 48 órás tiltakozó éhségsztrájkot csináltak. Ha tehát a politikai foglyok ilyetén módon való tiltakozásra határozták el magukat, akkor legfőbb ideje, hogy a lakosság soraiból ellenőrző bizottságok alakuljanak, akiknek szabad legyen minden előzetes bejelentés nélkül az ellenőrzést gyakorolni. S hogy még a nemzetgyűlési képviselőknek sem szabad előzetes igazságügyminiszteri engedély nélkül a fogházakat megvizsgálni, bizonyítja azt, hogy a fogházak falai között olyan dolgok történnek, amelyeket takarni kell és a kritikát nem bírják el. Rámutatott még a kosicei és egyébb más fogházakban dúló állapotokra és a lejátszódott eseményekre, amelyek csöppet sem vallanak a demokrácia dicsőségére. A politika foglyok jogainak kiharcolása igen fontos és sürgős ügyet képez, mondja Landova elvtársnő, amiért nagy és egységes harcot kell folytatni, úgyszintén a reakciós kivételes törvények megszüntetéséért, a fogházviszonyok megjavításáért, a napi élelmezési pénznek napi 7 koronára való felemeléséért, a csehszlovákiai fogházcellákban és fegyházakban szükséges egészségügyi intézkedések keresztülviteléért, a politikai foglyok jogainak visszaállításáért és a dolgozók ellenőrzésének bevezetéséért valamennyi fogházban és hasonló intézményben. Sose nálunk megy! , a Február elsején a köztársasági földműves pártnak nevezett, nyakunkra ült társaság Ungváron bált rendezett Volt ottan olyan felhajtás, hogy csakúgy ropogott! Jelen volt mindenki, aki a mai hatalmasok közé tartozik, vagy uszályukba kapaszkodik, az alkormányzótól kezdve a stréber hivatalnokig, a földhivatali kijáró ügyvédig. Boldog, jól táplált, fényes arcok, a hatalomtól és szesztől mámoros emberpéldányok. Eljött még a színjátszó bűvész és párt-fregoli Stefán képviselő is lengyel csizmában, Horthy bunkóval és cseh sipkával. Hozott mutatóba néhány hucult is Mármarosból, bizonyítva, hogy már van vagy féltucat ilyen választója is. Harsogott a zene, ropták a táncot kivilágos kivirradatig, sőt még tovább is. Sohasem halunk meg! A reggeli munkába vánszorgó, korgó gyomrú munkások és az éhségtől favágási robotba űzött falusi proletárok másnap reggel bámulhattak a korona előtt, micsoda vadállati üvöltésben nyilvánul meg az agrárintelligencia. Frakkos urak és dámáik rikoltoztak berúgva, mint a disznók, ömlött a pezsgő, ordítottak a berúgott nagyságok és még a rendőrök sem molesztálták őket, hiszen agrár urak és nem valami hontalan, pénztelen rongyos proletárok. Az elpazarolt ezresek és a szeszes üvegek maradványai hangtalanul megélték a ma történetét, a nyomort, éhséget, földuzsorát, legelőhiányt, maradékbirtokot, illetőségi zaklatást, éhbéreket, a nagy kárpátaljai sötétséget, melynek vámszedői napokon át nem tómnodtak ki mámorukból és tán ma is і ordítják, sohasem halunk meg! ! Sohasem? A kerék forog, ma felfelé, holnap lefelé. A nyomor tömegei már belefogódzottak a küllőkbe. І Sohasem? Eszünkbe jut az egyszeri і magyar szolgabiró, aki a zsidó hitköziség azon kérvényére, mely szerint temetőjük kapujára rá akarták vésni: »Feltámadunk«, akövetkező határozatot hozta: elutasítom. Indokolás: még csak az kellene! Sohasem halunk meg? Még csak az kellene' «а амаатмш • о жм ттгкятшт а Kommunista interpelláció a tűrhetetlen csehszlovákiai börtönviszonyok miatt. Agrárbál Ungváron. — і tüneteivel szemben a fiatalos erő: ■proletárállamszövetség és rövidesen: ajmult a kapitalizmus, a ma és a jövő, a a dolgozók társadalmi rendje. Garázdálkodnak az adóvégrehajtók! A dolgozó népet fojtogatják, a gazdagokkal szemben kíméletesek. !! A télutó és a tavasz a legnehezebb évszaka a szegény földműves proletárinak. Nincs munkája, nincs keresete, nincs már kenyere és burgonyája sem, amije termett, eladta felébte és amije van, amit meg nem ehet — azt felírják a falvakban kíméletlenül fellépő adóvégrehajtók és ellicitálják az utolsó párnát, az igavonó barmot, a takarmányt, a bútort, az egész szegénységet. ,, Senki nem ismeri ki magát a rengeteg sok adófajban és maguk az adóhiivatalok sem adnak biztos felvilágosítást. A végrehajtó kikapja az aktákat és könyörtelenül fenyeget, holott gyakran nem tűnik ki nála, hogy az adózó nem tartozik azzal, amit tőle követelnek. Íme egy példa a sok esetből: Hetes János dobronyi földműves megkapta az ungvári adóhivataltól a 12 ex 28. számú árverési hirdetményt, mely szerint 034 K. és 26 f. hátralékos egyenes és ártéri adótartozása ügyében lefoglalták ökrét és február 8-án már el is árverezik. Az öreg földműves, kinek ruhája csupa folt és egész külseje bizonyítja, hogy egész életében küzködött és nélkülözött, bejön hozzánk és panaszolja, hogy nem tartozhatik ennyivel,hiszen nyugtái vannak. Elmegy vele e lap szerkesztője az adóhivatalba, hol kitűnik, hogy a vagyonadóra 345 K. 30 f. túlfizetése van. Ezt ráíratjuk az árverési hirdetményére. Ártéri adókönyve is bizonyítja,hogy 1927-ben több, mint 100 K.-t sem fizetett. Erre ráírja az árverési hirdetményre Fedorkó tisztviselő csehül, hogy pane Kuchar (így hívják a végrehajtót) vonjon le 100 K.-t a tartozásból. Elmegyünk erre az adóhivatali fő- s nőkhöz és bizonyítjuk, hogy Hete elvtárs még 50 K.-vel sem tartozhatik,szüntesse be tehát az árverést. A főhivatalnok úr kijelenti, hogy neki mindegy, mit mondott Kugler, a főpénzügyigazgató a kis adózók kíméléséről, neki ki parancsa van és amig Hete elvtárs і az utolsó fillért ki nem fizeti, nem függeszti fel az árverést. Tehát 50 K.-ért : elárverezteti az ökröt. Ez mégis sok volt, fellármáztuk a hivatalt és végül Dubovy,főpénzügyigazgatói helyettes felfüggesztette az árve rést, amit ismét ráírattunk a hirdetményre, hogy lássa azt a legmagasabb végrehajtó úr is. Kérdjük most: miért nem árvereznek oly szorgalmasan a gazdagoknál, kiknek sok ezer korona adóhátralékuk van és eltagadták jövedelmüket? Azért, mert a burzsoázia az úr és segít magán. Az adókat a munkások és földművesek keserves nyomorúságos szerzeményéből hasítják le kíméletlenül. Felhívunk minden sejtet és minden falusi csoportot, írja össze, kiket akarnak adóért elárverezni és mennyit fizettek adóra a legutolsó évben. Ha beküldik az adatokat, akciót indítunk érdekükben. І Anglia ellen Mell! Blind аг Паї Mid щігіМг, Bombay, február 3. Az indiai alkotmány reformjának előkészítésére kiküldött bizottság tegnap megérkezett Bombayba. Többszáz tünető verődött össze Saukabali vezetésével. A tüntetők harsány »Le az angol imperializmussal!« kiáltással fogadták a bizottságot. Délelőtt 10 órakor 3000 ember részvételével munkásgyűlés volt, amelyre a tüntetők vörös jelekkel ellátott fekete zászlókkal vonultak fel. A kereskedelmi életre kimondott sztrájk nem járt teljes sikerrel, az üzletek fele nyitva volt. A villamos- és az autóforgalom is normális. Idáig nem került sor nagyobb rendzavarásra. • ——mmm «* датаамиа&гзв ев -гаті • Utcai harcok Matti, London, február 3. Tegnap este a sztrájkbizottság határozatának következtében Kalkuttában már súlyos utcai harcokra került a sor a rendőrség és a tüntetők között, amelyek véres kimenetelűek voltak.