Zsidó Néplap, 1924. február-június (4. évfolyam, 5-26. szám)
1924-02-01 / 5. szám
Az angol munkáskormányról ♦ Ramsay Macdonald munkáskabinetjében számos miniszter van, kik a cionizmus és a zsidó nemzeti otthon iránti szimpátiájuknak több ízben szóban és a sajtóban kifejezést adtak. A miniszterelnök és külügyminiszter mellett, aki palesztinai látogatása után a cionista munkáról a legnagyobb lelkesedés hangján nyilatkozott, a cionizmus igazi barátai: Hendersohn belügyminister, Snowden kincstári kancellár, Lord Parmoor, a titkos tanács elnöke, Noel Buxton föld, mivelésügyi miniszter, Sidney Webb kereskedelemügyi miniszter és last not least Wedgwood miniszter, a Keren Hijeszad áldozatkész és lelkes barátja. A legújabb jelentések szerint Macdonald kabinetjének egy zsidó minisztere is van és pedig Shinwell képviselő, mint bányaminiszter. A Colonial Office főnöke Thomas, aki ugyan nem ismeri úgy a cionista munkát, mint a kabinet többi miniszterei, mindazonáltal kétségtelen, hogy Thomas is alkalmazkodni fog a Labour Party hivatalos programmjához, amely világosan és félreérthetetlen módon meg van szabva. Csak arra a hivatalos felhívásra kell gondolnunk, melyet a Labour Party a választások előtt a zsidó sajtóhoz intézett. «A Labour Party az, egyetlen politikai párt, amely nemzetközi politikájába felvette a zsidó nemzeti otthon létesítését Palesztinában. Sőt a Labour Party a palesztinai újjáépítés gondolatát még a Balfour deklaráció előtt proklamálta. Ezen állásfoglalásáról nem egyszer bizonyítékokat is szolgáltatott és pedig kongresszusi határozatok, vezetőségi kijelentések és bizonyos nyomások által, melyet az angol kormányra gyakorolt.» Az új angol kormány részéről igazságos ügyünk tehát a legmelegebb támogatásra számíthat. Ez az optimizmus azonban egy pillanatra se felejtesse velünk, hogy törekvésünk megvalósítása nemcsak kormányok szimpátiájától, hanem elsősorban olyan realitásoktól függ, melyeket mi teremtettünk. Mert az új angol kormánynak is elsősorban a realitásokkal kell számolni. Mindenesetre azonban biztosan számíthatunk arra, hogy az új angol kormánynál mindig , megértésre fogunk találni igazságos követeléseinkben. * * nem aktuális ez a dolog. Jól meg kell gondolnom, át kell tanulmányoznom------' Grün: Mit, Weisz úr ? i Weisz: Ezt a Palesztina-ügyet. Hova adják a pénzt, kik kezelik, nem lopják-e el a befolyt összegeket... i Schwarcz: Úgy van, nem lopják-e el. Mi kérem kereskedők ,vagyunk, nekünk számítani kell. Legközelebb, ha az urak itt lesznek... Ró?hV: Szóval legközeleb? Schwrc: Igen, legközelebb, ha itt lesznek, foglalkozni fogok a gondolattal, de most már sietnem kell. Ajánlom magam. (A kávéház vagy zsidó kaszinó belsejébe vonul.) If W e is z: Én is ajánlom magam. Volt I szerencsém. Az ügyvédem ott vár reám. * G r a n I (Szomorúan kimennek és kő-Róth szönnek. . (Egy félórával később Weisz és Schwarc I még mindig ott ülnek és olvasnak.) I Schwarc: Érdekes dolog, ez a Grün, F a legújabban boldogítani akarja az embereket. Idehoz egy ismeretlen fiatalembert és gyűjteni jár... Weisz: Egy ismeretlen fiatalemberrel.. . Schwarz: No mit intézett el az ügyvéddel? Weisz: Rendben lesz az ügy! Kedvezően lesz elintézve. Schwartz: Ugye mondtam, nem kell félni, az én lányomnak is akadt most egyszere három kérője is. Az egyikhez már biztosan nem adom, mert cionista. (Tovább ülnek, olvasnak a zsidó kávéházban, vagy zsidó kaszinóban. Idő ötórai •tea.) ZSIDÓ NÉPLAP Az Agudah Palesztina politikája A Zsidó Néplap egyik legutóbbi számában egyik munkatársunk fenti cím alatt hosszabb cikket írt, melyben megállapította, hogy az Agudah Palesztina munkája kizárólag a cionista eredmények lekicsinylésében, gáncsomkodásában és az arab oppozíció felfújásában jutott kifejezésre. Munkatársunk ezen megállapítását annak idején kissé túlzásnak minősítettük, ám ha a szlovenszkói Agudah hivatalos lapját figyeljük, csakhamar látnunk kell, hogy ez bizony így van. E lap minden második cikke a cionizmus becsmérlésével, a cionista munka lekicsinylésével és minden harmadik cikke az arab oppozíció méltatásával és feketére festésével foglalkozik. A «Neue Freie Presse» jan 17-iki számában az arab kérdésről egy meglehetős optimizmussal írt cikk jelent meg. A «Jüdische Presse» ezt nem bírja megemészteni és ezért elárulja, hogy e cikk írója egy cionista. „Erec Izrael“ című rovatában szinte állandósította az arabokkal való mumusgatását, így e rovatban legutóbb is a következő címekkel találkozunk: „Arab jelentések, Hussein királynak kalifává való kikiáltásáról.“ Egy másik: „Hussein király transjordániai látogatásának célja; Palesztina bevonása az arab szövetségbe“. És igy tovább. Az átkokkal való fenyegetődzés ugyan nem a mi módszerünk, de az Agudah ezen ijesztgetése és riasztgatása feltűnően a ..maasze mraaglim"-hoz hasonlít. Azok a gyáva kémek sem látták a föld előnyeit, csak az óriásokat, a mumusokat; beszámolójukban csak erről tudtak beszélni. De ez talán nem is a hivatalos Agudah álláspontja, hanem csak a szlovenszkói Agudah vezérek dafke-politikája, akik komolytalan voltuknál fogva Palesztinával is játékot űznek. Bizonyára így is lesz már nem is az a víz,ami egykor volt, most Rutenberg lóerőket présel ki belőle. — és mégis, mégis Ugyanúgy van mint régen, az ország a régi, telve ígérettel, Baal is a régi, ezer oltáron körültáncolva, a sivatag tele van sáskákkal és Palesztina lelkes prófétákkal, kik Messiás eljövetelét hirdetik. Vájjon tényleg eljön? És aztán? Az új autó után hamar elérjük a Golgothát. Vájjon eljön? És Ahasvér ? Nem áll-e ismét Messiás útjába, hogy hosszúszakállasan «hithetségével» megakadályozza útjában ? * Lehajoltam a Jordán gázló gyorsan tovarohanó vize fölé és egy maroknyival mentettem belőle, hogy forró homlokomat kissé lehűtsem. A zörgőcsontú, öreg galíciai fuvaros jutott eszembe, szemében Ahasvér átkával, a saját országában is megalázva — és egy tűz és szellemből való hatalmas folyamról álmodtam, amely ezen szörnyűséges tekintetet egyszer lemossa az emberi arcról . . . Gázló a Jordánon. Irta: Richard A. Berman (Höllngel). n. A jeruzsálemi Allenby-szállótól, a lunchs a fekete kávétól nem egészen két órányira van az a hely, ahol a keresztények prófétája, keresztelő Jochanan, a sáskaevő, a Jordánban megkeresztelkedett. Megázva és fázva keltünk útra Jeruzsálemből. A tavaszi esőzések utolsó napja volt s Jeruzsálem majdnem 800 méter magasságnyira fekszik a Földközi tenger színétől. Másfél óra múlva pedig néhány száz méternyire a tenger szike alatt voltunk s körülbelül Középafrika klímájában. Jeruzsálemnek körülbelül flórenci vegetációja van, míg a jerichói oázisé a Jordán-depresszióban Ceylon vegetációjával hasonló. E gázlótól — mihelyt a jordánmenti út ki lesz építve — néhány negyedóra alatt elérhető lesz Rutenberg Pinkász hydroelektrikus erőműve. *s E háromszoros szent helyen láttam egy angol családot, amint hangos kiabálással csónakázott, több szíriai zarándokot, a szent folyóban megfürödni, egy félig spanyol, félig francia zsidót, aki egy kis konyakos üveg tartalmát előbb kiivott, majd megtöltötte azt jordánvizzel, hogy haza vigye Franciaországba egy szomszédos keresztény családnak, amely azt a házi oltárra teszi a többi szent ereklyemellé. De akinek nincsen üvege, az vásárolhat a görög fogadósnál, aki a Jordánvizzel való kereskedésre elég jól be van rendezve. Különben ez a legcsúnyább a szent országban, hogy mindennel kufárkodnak, még a sír-templom előcsarnokában is, két lépésnyire annak a sírjától, aki a kufárkodókat kikergette a templomból. Sok mindent láttam ezen a helyen, ami idegenszerűnek és titokzatosnak tűnik. Láttam azt a gázlót, amelyen át Jósua a zsidóságot Kánaánba vezette egykor. Egykor ? M is jönnek hosszú vándorlástól, téves bolgártól, rengeteg egyiptomi rabszolgtól és idegen bálványimádástól Pal:' Sok minden történt azóta a jordá' Kérelem a nemesszívű emberbarátokhoz Ruszinszkó területén a háború kétezer zsidó gyermeket juttatott siralmas árvaságra, akiknek nyomorúságos helyzetén csak a társadalom együttes megmozdulása segíthet. A legnagyobb válságon az amerikai emberbarátok bőkezűsége segítette át a háború legártatlanabb áldozatainak egy részét. tr. „American Joint Distribution Comitee“ jóvoltából 600 árvagyermek 19 hónap alatt mintegy három millióorona segélyben részesült, amellyel a hadiárvák élelmezése, ruházása, nevelése, oktatása és gyógykezelése biztosítva volt. Ez az Amerikából kiindult és megszervezett jótékony akció vidékünk társadalmát eddig nagyrészben mentesítette az anyagi áldozatoktól, de nem szüntette meg társadalmunknak saját árváival szemben fennálló anyagi kötelességeit. Nekünk fel kell nevelnünk az árva gyermekeket és lehetővé kell tennünk azt, hogy hasznos munkával megtalálják helyüket a társadalomban. A társadalom már tudatára ébredt a legemberibb kötelességének, amikor 1923. évben megalakította a „Podkarpatska Rusi Zsidó Árvagyámpntó Egyesület“-et, amely feladatának tekinti az Amerikából megindult mozgalom állandósítását. Az „American Joint Distribution Commitee“ működését nemsokára megszünteti, azért össze kell fogni Ruszinszkó nemesen érző társadalmának, hogy a hadiárvákról továbbra is gondoskodjék. Az egyesülethez Amerikából érkező segítség fokozatosan csökken és azelőtt a kérdés előtt állunk, mi lesz hadiárváink sorsa, ha ez a segítség végkép kimarad? A felelet csak ez lehet. Nekünk magunknak kell megteremtenünk azt az alapot, amely a akció folytatását biztosítja. Pótolnunk kell az elmaradt külföldi segítséget és fel kell építenünk a zsidó árvaházat, ahol az apátián s anyátlan gyermekek otthont találhatnak. Olyan szent kötelesség ez, mely alól nem vonhatja ki magát érző ember. Pénzre és ismét pénzre van szükség, mert az ínség már az ajtón kopogtat . Hat zsidó szenátus Franciaországban. A legutóbb megtartott francia választásoknál hat zsidót választottak be a szenátusba. 3. oldal. A legjobb habzó bírák, likőrspecialitások, habzó likőrök cognac, rum stb. és saját páliszkafőzdéjében előállított szilvorium, borovicska s borpárlat kapható I 1 MIHNIKUKÖR- ÉS HABZÓGUMNIVSV BŐRGYÁR KORL. FEL. PRÍVOZ - MORAVIA. Magyar levelezés «_10