Zsidó Néplap, 1930. július (9. évfolyam, 29. szám)
1929-07-19 / 29. szám
Egészségi haskötő, divatfűző, melltartó, gumiharisnya, szuszpenzórium és sérvkötő Orvosi rendelésre! ■ Készen és mérték után | Külföldi Béby J gyermekruha fehér- gH» „ , „OTM ízléses svájci női fehérnemű és re- i nemű és Pyjatna különlegességek I fűző specialistánál, ■BB formnadrágok nagy választékban | _________Hfl UZHOROD, Rákóczi u. 9 fl | Válasz Spielberger Leó szerkesztő úrnak A Zsidó Néplap június 28 iki számában súlyos bírálatban részesítette a királynelmeci zsidó ifjúságot, mert kulturelőadást rendezett zsidó tartalom nélkül. Kénytelen vagyok védelmükre kelni a királyhelmeci zsidó ifjaknak és vádat emelni ön élten, kedves szerkesztő úr, valamint a Többi tollforgató zsidó író ellen, akik az okai, hogy nincsenek zsidó előadások. A mai kulturelőadások legfontosabb számai monológok, dialógok, egyfelvonásosak és kdsebb vígjátékok. Ezen a téren azonban a magyarnyelvű zsidó irodalom nagyon szegényes. Szerény Béla ugyan irt pár aktualitást, Mezes Béla «Kotei Hamaravi» és «Két Vindor» cimű kitűnő darabok meg sem jelentek könyvalakban és 1921 óta, amióta tartármunkát folytatok, mai napig fájdalommal látom, hogy tollforgatóink verset és hóvédát irtak, de a színpadot teljesen elhanyzgalják. Ha Spielberger úr őszintén óhajtja a zsidó kultúra terjesztését, akkor ajánlom, hogy 1. a cikkében említett jiddis nyelvű termékeket fordítsa le magyarra, 2. Írjon eredeti monológokat és egyfelvonásosokat zsidó tartalommal, főképpen asszimiláns ellenes tendenciával. Ha Spielberger úr és a többi zsidó író ilyen irodalmat teremtenek, biztos vagyok benne, hogy még a nem cionista zsidó ifjusági egyesületek is zsidótárgyú szintelőaflásthÖZ fognak ragaszkodni. Maler Henrik Nincs igaza Müller úrnak, Müller Henrik úr szemünkre hányja «vádjaiban», hogy mi, magyarul író zsidó írók nem írunk elég és megfelelő zsidó tárgyú színdarabot, monológot, bár beismeri, hogy például Szerény Béla „irt egy pár aktualitást“ stb. Nos, kedves Müller uram, mi azt, hogy írják és írjunk zsidó színdarabokat és forditsunk jiddisből, már régesrég megtettük. Szerény Bélán és Mezei trélán kívül Szabó Imre, Kacér Illés, Újvári Péter, Giszkalay János, Sass Irén, Ben Ami és szerénységem nem is egy-egy, de sok sok szinaalabot, monológot irtunk és forditottunk, melyeknek nagyrésze könyvalakban is megjelent és a többi kéziratban lévő munkák pedig a Zsidó Néplapban állandóan hirdetve vannak. Nagyon csodálkozom azon, hogy Ön, kedves Müller úr nem tud arról, hogy Szerény Bélának «Visszatérők* és *Új út és tíj cél» ellen, propagandára kiválóan alkalmas darabjain kívül, én „Fekete hegyek* címéh asszimiláció éltén, *Nem hiszem» címen békés propaganda, eFehér tűz» címen cionista propaganda színdarabokat írtam és leforditottam a «BüchsenWirbel» (Perselyláz) nemzeti alap/propaganda darabot kizárólag műkedvelők számára. Kern itt van a baj Müller úr! A baj ott van, hogy a zsidó kulturegyesületek ingyen veszik ki a Színházi Életből a pesti kabarétréfákat és ha nagyritkán bennünket is előadnak, akkor jegyzőkönyvi köszönettel fizetnek meg. Már pedig mi, zsidó írók az írásból élünk (ha már ez a sorsunk!), vagyis jobban mondva, abból szeretnénk élni és sajnos nem olyanok a viszonyok, hogy jegyzőkönyvi köszönetből tantua el magunkat és családunkat, hogy jegyzőkönyvi köszönetekből éljünk és fejlesszük tudásunkat és tehetségünket a zsidó kultúra írekében. Itt van a hiba és nem bennünk! Ha a zsidó kulturegyesületek fizetnének darabjainkért, ne aggódjon Müller úr, sok sok darab íródna, ha az íróasztal számára dolgozni, vagy jegyzőkönyvi köszönetért, nem érdemes és nem szabad. Tegyenek próbát velünk a zsidó kulturegyesületek, vásárolják meg darabjainkat és akkor bizonyára nem lesz vita e kérdés körül. Spielberger Leó. Bulgáriában nincs zsidókérdés és nincs antiszemitizmus Llapcseff, bolgár miniszterelnök nyilatkozata Jacob Landaunak Szófia, julius II Jakob Landau, az ITA igazgatója, balkáni körútja alkalmával Bulgáriában is járt és alkalma volt a bolgár politikai élet személyiségért, a zsidó kérdésről megszólaltatni. Liapcstíf miniszterelnök a bulgáriai zsidók Helyzetéről a következőket jelentette ki Landau előtt: — A bulgáriai zsidók jó hazafiak, akik osztoznak velünk az ország minden örömében és bánatában. A legutóbbi háborúban a zsidók nagy véráldozatot hoztak az országért. A zsidókat mint aktív és dolgos elemet ismertem meg. Bulgáriában a zsidók teljes egyenjogúságnak örvendenek, köztük és a nemzsidó lakosság között igen jó viszony áll fenn. Nálunk, hál istennek, nincs zsidó, kérdés. Ha néha kisebb incidensek történnek, úgy ezeket idegen elemek provokálják, vagy pedig teljesen jelentéktelenek. A zsidóüldözés ismeretlen fogalom Bulgáriában. A zsidók maguk gondoskodnak kulturális nevelésükről, iskoláikban nemzeti nyelvükön tanítanak és a kormány szubvenciókkal támogatja ezeket az iskolákat. A zsidó iskolák által kiállított bizonyítványoknak államérvényességük van. JÄ.'wiarJLÄaBJL'tÄiwolZk. Habib Uilah a tréfi hús veszedelmes hatásáról Habib Uilah kán, Afganistán jelenlegi királya, olyan hit követője és védelmezője a Tora étkezési parancsainak melyeket a mohamedán hit nagyjában átvett, hogy ebben a tekintetben bátran felveheti a versenyt bármelyik ruszinszkói rabbival is. Habib Uilah király magas díjat tűzött ki Nadir kán trónkövetelő fejére, mert ez nemrégen felszólította, hogy mondjon le az ő javára az afgán trónról. Hogy riválisát végleg lehetetlené tegye Allah nő szolgái közt egy röpiratban leleplezte, hogy Nadir kán Párizsban, ahol Aman Uilah követjeként élt — a szürnyüsége — sonkát és szalonnát evett. »Mohamed parancsolatainak megszegése — írja a röpiratban, melyet repülőgépekről ezerszámra dobtak le — Nádir kán húsát és vérét annyira megfertőzte és megteheti tette, hogy barátaival együtt összeesküvt Aman Unah atyja ellen, akit aztán megöletett. A disznónás, mely Nadir vérében és ereiben szétterjedt további gyalázatosságokra vitték. Aman Unah ellen is intrikán és midőn ez az összeeskűvése kudarcot vallott, Mohamed kifejezett parancsa ellenére a Hitetlenek közzé ment és megtelepedett Parisban, a hitetlenség és erkölcstelenség fertőjében. Nadir kán ama igyekvése, hogy őt a jogos bitorlat megfossza a tróntól és a népét fellázítsa ellene, tehát csak tisztátalan vérének következménye... A súlyos defiktumokra való tekintettel, Nadir kan életének kioltása és vérének ontása a törvény szellemében van, miért is 60000 marka üti a markát annak, aki etvenen és 45000 márka, aki holtan kiszolgáltatja Nádin Két testvére fejére pedig, egyenként 15 15000 markát tűzött ki.« Egy néger hhászid a belzi rebbe udvarában A négerek áttérése a zsidósághoz az utóbbi idekben szinte aggasztó mérveket árt. Egy újabb esetről számolhatunk be, amely — ha valóság uera volna, — bátran mesébe illene. Az esetnek a következő előtörténete van: Londonban él egy Galíciából elszármazott Abraham Windmann nevű zsidó, aki mintegy 30 évvel ezelőtt feladta tehénőrző foglalkozását, és Angliába vándorolt. Ez a csere úgy látszik igen előnyös volt részére, mert ma, ahelyett, hogy teheneket őrizne aWhitechaper egyik legnagyobb pénzmágnása, aki fontjait a nagy börzén legelteti... Főúri berendezésű palotájában, Windmann gyakran álmodozott hazájának széles rónáiról, ahol ifjúságát, Lukasinszki nevű keresztény barátjával együtt, legelésző tehenek és ugrándozó borjuk között töltötte el. Egy ilyen ábrándos órában aztán elhatározta, hogy meghívja magához ifjúkori barátját. A falusi magányában élő Lukasinszki egy napon hatalmas pecsétes levelet kapott, melyben a falu írástudója azt olvasta, hogy Avrámek sok millió társaságában Londonban él és meghívja Lukasinszkit magához, Londonba, a nagy világvárosba. Így jutott el a falusi pásztor Londonba. A szívélyes fogadtatás után, Lukasinszkit úri ruhába öltöztették és megtették ispánnak Windnam vagyona felett. Csakhamar hozzászokott az ottani élethez és megszokta az összes zsidó rituális szokásokat, amit Windraam házában szigorúan megőriztek. Egy kedélyes szombat estén, miután befejezték a „ Hanna vdn“ szépséges énekei, Lukasinszki egy kis bizalmas beszélgetésre □ívta meg miszter Windmannt, akivel igen fontos dolgokat akart közölni. — Abramek — szólalt meg zavarodottan — szeretnék zsidóvá tenni... Néhány hét múltán Windman palotájában «Baszt» ünnepeltek és Wawrzyniec Lukasinszkiből — Izrael Glücksmann lett. Lukasinszki közben megismerkedett egy Mac Glayton nevű négerrá, akinek igen sokat mesélt a gyönyörű zsidó ünnepek és szokásokról. A zsidók társaságában, melyben a néger megfordult, jazztempóban megtanult jidisai és ő benne is felébredt a vágy, hogy zsidóvá legyen. Lukasinszki Qtücksmann azt tanácsolta neki, hogy egy szent galíciai rabbi által vétesse fel magát a zsidó szövetségbe, ami nagy Szerencsét néz majd neki. Es Mac pennyt pennyre gyűjtött, amíg együtt volt a költség Galíciába. Nagy volt a belzi Béthamidrásban, a faluisz és teftimbe burkolt haszidok ijedelme, midőn egyszerre csak megjelent közöttük egy fekete néger és azt kivárná, hogy vezessék a nagy caddik elébe. Ámde a esdik 3.