Bervai Figyelő, 1971 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

Olvasóink bizonyára megfigyelték, a Bervai Figyelő esetenként egy teljes újságoldalon összeállított anyagai aktuális, fontos kérdéskomplexummal foglalkoznak. Úgy véljük, a bővebb, sokoldalúbb információk, vélemények közlésével hatékonyabbá tehetjük üzemi újságunkat. Leg­utóbb az „Ifjúsági fórum” jelentkezett egy oldalon, az új esztendő első számában pedig a finomszerelvénygy­ári sportélet kap egy teljes kolumnát. Jól tudjuk és sok olvasónkkal mi magunk is azt szeretnénk, ha a sportrovat rendszeresen egy újságolda­lon jelenhetne meg, de a gyár életének sok más, je­lentős eseménye is helyet kér a lapban, a havonkénti megjelenés szűk, négy oldal terjedelme korlátokat szab, így sajnos ezentúl is csak esetenként tudunk egy ko­lumnát szentelni egy-egy átfogó témakörnek. Sportolda­lunk után legközelebb márciusi számunkban nőnapi ös­­­szeállítást közlünk. Versenyzőink remek teljesítménye Birkózó Vasas Kupa nemzetközi résztvevőkkel Lakatos András megelőzte a szovjet világbajnok Bakulint A Vasas Szakszervezet testnevelési és sportbizottsá­ga a Bervai Vasas birkózó szakosztályával karöltve ren­dezte meg Egerben a birkó­zó Vasas Kupa 1970. évi versenyeit. Három korcso­portban 270 versenyző lépett szőnyegre, mely a szovjet szakszervezeti válogatott, valamint a lengyel Pafawag egyesület birkózóinak rész­vételével nemzetközivé mi­nősült. A két külföldi csapaton kí­vül tizennégy vasas egyesület vett részt a versenyen, mely két napon keresztül folyt, négy szőnyegen. A Bervai Vasas versenyzői közül Lakatos András nyúj­tott kiváló teljesítményt, aki az 57 kg-os súlycsoportban végzett az első helyen. Tel­jesítményének értékét nagy­ban növeli, hogy megelőzte­­ a világbajnok szovjet Baku­lint.Lakatos az egyesület ne­veltje. Egyike azoknak, akik eddig a legtöbb dicsőséget szereztek a Bervai Vasasnak. Egyenletesen fejlődő, szor­galmas versenyző. Tehetsége­­ már régen ismert, s most ez­­ egy nagyon szép eredmén­­nyel is igazolódott. Mint első éves felnőtt, komoly ver­senyzői erényeket csillogtat­va, szerzett most már nem­zetközileg is nevet magának. Edzői és vezetői, valamint a sportszerető szurkolók remé­lik, hogy mostani első hely csupán egy jelentős állomá­sa lesz versenyzői pályafutá­sának. Meglepően jó ered­ményt ért el továbbá Farkas Imre és Bakondi Lajos is. Farkas a világbajnok Raz­­jancev mögött lett második, míg Bakondi két külföldi versenyzőtársa mögött har­madik. A felnőtt pontver­senyben a Bervai Vasas végzett az első­­ helyen. Az ifjúságiaknál Holló László első, Garai Gábor és Soos László a második he­lyen végzett. A pontverseny­ben harmadikok lettünk. A serdülőknél Oláh Sán­dor, Vacsera Sándor és az országos bajnok, Nagy József lett súlycsoportgyőztes. Sipe­­ki István ezúttal második lett. A harmadik helyen La­katos László és Vigh István révén voltunk érdekelve. Serdülő csapatunk a máso­dik helyen végzett. Az összetett pontversenyt ismét a Vasas SC nyerte. A Bervai Vasas a második he­lyen végzett. Valamennyi versenyzőnk szereplését dicséret illeti. Sportszerűen, képességeiknek megfelelően képviselték egye­sületünket a rangos mezőny­ben. Minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül olyan eredményes verseny­zők nevelődjenek, akik folya­Aki részese volt ennek a kétnapos versenynek, akár csak néző is, megelégedetten távozott. Végeredményben a remek versenyek mellett ez is felér egy győzelemmel. Jó dolgozó, jó sportoló Jó tanuló, jó sportoló Bizonyára sokan ismerik a címben megjelölt mozgal­makat, hiszen sok egyesü­letben régen bevált ösztön­ző módszer. Ebben az év­ben a sportkör elnöksége is meghirdeti ezt a mozgal­mat sportolóink számára. Természetesen valamennyi­en részt vehetnek benne, akik a Bervai Vasas igazolt versenyzői. Az értékelésre és az ezzel járó díjak át­adására az 1971. év végi közgyűlésen kerül sor. matosan méltón képviselik egyesületünk színeit a birkó­zószőnyegen és az élet bár­mely területén. Külön kell szólni a rende­zésről. Ilyen vagy ehhez ha­sonló verseny Egerben még nem volt. A verseny lebo­­nyolításában résztvevő veze­tők és rendezők méltók vol­tak a verseny színvonalához. A múlt évben a sakk Mint ismeretes, sakkozóink a múlt éviben is megnyerték a megyei csapatbajnokságot, és így jogot nyertek az OB II-be jutásért kiírt osztályo­zóm indulni. Sajnos, a múlt évben sem kísérte szerencse a csapat szereplését a Békéscsabán megrendezett versenysoro­zaton, melyen öt megye baj­nokcsapata vett­­ részt. Mégis el kell mondani, hogy ver­senyzőink igen sokat fejlőd­tek az elmúlt egy év alatt. A fejlődés lemérhető a szám­szerű eredményeken is. Míg 1969-ben súlyos, 8—10 pon­tos vereséggel a tarsolyuk­ban jöttek haza az osztályo­­zóról, most ugyanazon csa­patok ellen már csak 1—2 pont hátránnyal veszítettek, bár némi szerencsével fordí­tott is lehetett volna az ered­mény. Főleg a rutintalanság volt az, ami miatt nyert játszmákat rontottak néha vesztésre, de ellenfeleiket is meglepte az a nagy küzdeni akarás, mellyel felvették a harcot II., III., IV. osztályú versenyzőink a mesterjelöl­tek, csillagos I. osztályúak ellen, nem kis eredménnyel. Még IV. osztályú játékosunk is nyert I. osztályi minősítés­­ű ellen, nem sikerült OB II. A fejlődés főleg azért volt szembetűnő, mint azt a ver­seny vezetője, az országos sakkszövetség képviselője is­­ kiemelte, erkölcsi sikerként elismerve, mert úgy erősö­dött a csapat, hogy játéko­saink egyénileg fejlődtek, szemben ellenfeleinkkel, akik jó játékerejű, magas minősí­tésű versenyzőket igazoltak. Azt, hogy sakkozóinkban megvan a képeség komo­lyabb eredmények elérésére, néhány évközbeni egyéni és csapateredmény is sejteti. Jól szerepeltek versenyző­ink a Mátra Kupa egyéni villámversenyen, a megyei egyéni bajnokságon, a Ma­­róczi országos villámcsapat­versenyen, utóbbiban III. helyezést szereztek. További fejlődés várható sakkozóinktól az elkövetkező időkben, ehhez azonban szükség lenne minél több egyéni versenyen, minősítő versenyeken indulniuk, hi­szen a sakk végeredmény­ben egyéni sport, még ha csapatversenyeket is rendez­nek. A szakosztály szűk anyagi lehetőségei azonban korlátozzák ezt. Sakkozóink remélik, hogy a jövő évi költségvetésük bőkezűbb lesz, s akkor ők sem maradnak adósak a még jobb egyéni és csapat­­eredményekkel, s nagyobb sikerrel veszik az OB II. osztályozót is. 2. 1971. január hó A Bervai Vasas Sportkör 1970. évi számadása Az MTI Országos Tanácsa által kötelezően előírt sport­köri közgyűlés a kultúrház nagytermében ünnepi külső­ségek mellett lett megtartva. A közgyűlésen részt vettek az egyesület elnökségének tagjai, a vállalat gazdasági és tömegszervezeti vezetői, valamint a sportolók és pár­toló tagok. Greskovits Béla sportköri elnök üdvözlő sza­vait követően Kuroweil Ist­ván elnökhelyettes számolt be az egyesület elmúlt évi tevékenységéről. Az előadó bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Bervai Vasas fejlődése töretlenül felfelé ívelő volt és az előző évek eredményeit is megha­ladta. Az eredmények érté­két növeli, hogy azokat első­sorban saját nevelésű spor­tolóink érték el. Az olimpiai sportágak értékelése alapján országos szinten az ötvenhar­­madik, megyei szinten pedig a második helyen végeztek a bervai sportolók. A sportkör legeredménye­sebb kollektívája a birkózó­szakosztály. A Kun testvé­rek áldozatos munkája nyo­mán egyre-másra jelennek meg az újabb tehetségek a birkózószőnyegen. Ezt a­­ mun­kát segíti a szakosztály sportiskolája is. Valamennyi vezető azon dolgozik, hogy minél több versenyzőt nevel­jenek a magyar birkózósport számára. Legnevesebb ver­senyzőjük Lakatos András országos junior bajnok, vá­logatott kerettag. A közelmúlt felfedezettjei közé tartozik Sipeki István és Nagy József országos ser­dülőbajnok, valamint Vigh István, Baranyi József, Godó György és Oláh Sándor. Az úttörők közül Soós Ferenc, Pallagi János, Nagy István az, akiktől már a közeljövő­ben várhatunk jó eredmé­nyeket. A fentieken kívül Soós László, Garai Gábor és Tóth András már 1970-ben is igazolta tehetségét, mivel aranyjelvényes ifjúsági ver­senyzőik lettek. A felnőttek az NB II-ben szerepeltek és mindkét fogásnemben a kö­zépmezőnyben foglaltak he­lyet. Az elmúlt évben Egerbe látogatott a Magyar Birkózó Szövetség vezetősége, s mint elmondották, itt kívánják kialakítani a vidéki birkózó­sport legnagyobb bázisét, hi­szen a feltételek nagyon ked­vezőek. A tájékozódási futó szak­osztály 1969-ben került fel az OB I-be és az elért ered­mények alapján sikerült megőrizni ezt a helyet az elmúlt évben is. Kozák Ida, Kozák Éva, Bálint László, Németi György aranyjelvé­nyes ifjúsági versenyzők let­tek és utóbbi kivételével tag­jai a magyar ifjúsági válo­gatott keretnek. Az év során tizenöt jelentősebb verse­nyen vettek részt és számos jó helyezéssel bizonyították tehetségüket e fiatal sport­ágban. A labdarúgó szakosztályról szóló tájékoztató számos olyan negatív adattal szol­gált, melyet Labdarúgótükör című írásunkban már az ér­deklődők tudtára adtunk. Labdarúgó szakosztályunk­nak vannak azonban büszke­ségei, amit örömmel üdvöz­lünk és szívesen közöljük is. A jó eredmények ellenére meglevő hiányosságokat, fe­gyelmezetlenséget sürgősen meg kell szüntetni és ennek érdekében a legsúlyosabb fe­gyelmi eszközöktől sem ri­adnak vissza a vezetők. A sportszerűtlenül viselkedők­­kel szemben fegyelmi fele­lősségre vonást k­ell alkal­mazni. Szakmai vonatkozás­ban a beszámoló leszögezi, hogy nem szabad idegenked­ni a tehetséges, saját nevelé­sű fiatalok szerepeltetésétől. A következő bajnoki évben a célok megvalósítása érde­kében több lesz az ellenőr­zés mind szakmailag, mind erkölcsileg. A sakkszakosztály ismét csak megyei szinten tudott elfogadható eredményt elér­ni. A csapatbajnokság meg­nyerése után ezúttal sem si­került az előrelépés. A be­számoló megállapítása sze­rint az egyéni versenyeken értek el említésre méltó ered­ményeket. Rauch Ferenc és Kállósi János II. o. minősí­tést szerzett, míg az ifjúsági Soós Margit megnyerte a megyei felnőtt bajnokságot és elindult az országos baj­nokság elődöntőjében is. A természetjáró szakosz­tály tevékenysége az elmúlt évben ismét lendületbe jött. Néhány régi tagjának kez­deményezésére sikerült egy negyven fős, aktív társasá­got szervezni. Túrákat, ki­rándulásokat rendeztek a KISZ-tagok és szocialista brigádok számára. Úgy gon­doljuk, ez a szakosztály kü­lönösen nagy lehetőségek előtt áll, ha az alkalmat kel­lőképpen igyekeznek kihasz­nálni. A beszámoló a vállalati tömegsport helyzetéről adott tájékoztatót a továbbiakban. A tömegsporton belül két sportcsoport működött a várt­nál eredményesebben. Az el­múlt év spartakiádjain vál­lalatunk végre rangjának megfelelően szerepelt. Meg­jelentek a nők is a bervai sportéletben. Főleg atlétiká­val és kézilabdával foglal­koznak, s mint ez a későbbi hozzászólásokból is kitűnt, a nők sportoltatása azonban továbbra sem biztosított egy­értelműen. Kár lenne egy jól összerázódott kollektívát fe­lületesen szélnek ereszteni. A közgyűlés napirendjén sze­repelt a számvizsgáló bizott­ság beszámolója is, majd Kócza Imre vezérigazgató pénz- és tárgyjutalomban ré­szesítette az élenjáró sporto­lókat és vezetőket. A beszámoló, valamint a hozzászólások azt tükrözték, hogy a Bervai Vasas elsősor­ban a bázisvállalat segítsé­gével jelentős összegeket ál­doz a sport fejlesztésére. A párt ifjúságpolitikáját szem előtt tartva igyekszik meg­valósítani a sport mellett a munkára, tanulásra, fegyel­mezett magatartásra való nevelést, s ezt későbbi si­kereik biztos zálogaként ke­zelik. Fesztbaum Béla Autómodellezés A közelmúltban hazánkban tartózkodott a bolgár országos modellező osztály két versenyzője, s egri látogatásuk során felkeresték a bervai modellező klubot. Szófiai ven­dégeink a bolgár és a bervai klub baráti együttműködéséről tárgyaltak. Felvételünkön a Finomszerelvénygyár 1970. évi egyik legeredményesebb autómodel­lezője, Fónad József, aki a Lengyelországban megrendezett lublini versenyen az öttagú magyar „B” válogatott csapatban második, az­ egyéni autómodell gyorsasági­ versenyben pedig az ötödik helyen végzett. (Fotó: Tóth) L­abdarugótükör II. Tehetséges az utánpótlás Egy elmara­dt imíén­kezé­s miatt tartalék és ifjúsági csapatunk­nak egy héttel később volt a saeziomziáró mérkőzése a Heves— Nógrád megyei NB-s tartalék­bajnokságban. Csapataink jól szerepeltek és a felnőttek az első, az ifjúságiak pedig az ötödik helyen kezdhetik majd a tava­szi idényt. A felnőttek tizenöt mérkő­zésből huszonkét pontot sze­reztek, és jobb gólkülönbség­gel előzték meg a Salgótarjáni KSE-t. Ez a csapat elsősorban a huszonettes keret tagjaiból áll néhány kiegészítő emberrel és azokkal az ifjúságiakkal, akik elérték azt a szintet, hogy előbbre léphetnek. A góllövő listán Antal vezet tíz góllal. Liktor László edző elsősorban Németh, Szabó, Boros és Antal teljesítményével elégedett és természetesen örül annak, hogy több neves Nógrád megyei egyesületet megelőzve újonc­ként lett listavezető csapata. Örömmel újságolja, hogy egyik csapatból sem lett egyetlen já­tékos sem kiállítva az év so­rán. Előfordult olyan mérkő­zés is, hogy a felnőtt csapat korátlaga húsz év alatt volt, s ezzel is érzékelni kívánja a fia­talok teljesítményét. Egy-két tapasztalt játékos (Gulyás, Prommer) szereplése nagyon jó hatással volt a fiatalok játéká­ra. Irányító szerepüket jól ol­dották meg és nyújtottak ezzel is segítséget az edző munkájá­hoz. Az ifjúságiak kissé leszakad­va állnak az ötödik helyen. Fel­tűnően jó a 41—M-es gólkü­lönbségük, amivel talán, több pontot is el lehetett volna érni, mint a megszerzett tizenkilenc. Benkő János edző, Liktor, Ta­kács, Pászti, Eged, Bencsek és Zágonyi teljesítményével elége­dett elsősorban, már mint el­mondja, a többiekre sincs kü­lönösebb panasz. A serdülők csak alkalmanként léptek pályára hivatalos mér­kőzésen. Ilyen volt a városi Felszabadulási Kupa, ahol 20—1- es gólkülönbséggel szerezték meg az első helyet. Van még egy csapatunk, melyről ugyancsak szükséges megemlékezni. A városi nagy­pályás labdarúgó-bajnokságban is érdekelt a Bervai Vasas. Mint az edzőktől megtudtuk, ez a csapat folyamatosan stabilizá­lódott és az őszi szezon végéin az első helyen áll. Ennek a csa­patnak a mérkőzései a kispá­lyás bajnoksághoz hasonlóan hétfőn kerülnek megrendezésre. Liktor és Benkő edzők sze­mélyében, mint az elmúlt év is igazolja, jó kezekben van a szakosztály utánpótlása, min­d­en tekintetben meg tudják ol­dani a folyamatos fejlődéshez szükséges feladatokat. Szinte maguk szervezik játékosaikat. Nagy a valószínűsége, hogy né­hány éven belül több olyan labdarúgó is kikerül a kezük­ből, akik nagyobb követelmé­nyeknek is megfelelnek. Ezál­tal biztosítva lesz az a célkitű­zés, hogy a jövőben elsősorban saját neveltjeire támaszkodjon a szakosztály. Jellemző adat a két szakve­zető elhivatottságának igazolá­sára az is, hogy a labdarugó sportiskola egy osztályával is szívesen foglalkoznának a jö­vőben. Szenvedélyükké vált az utánpótlás nevelés. “Dióhéjban ez a labdarugó szakosztályunk 1­970. évi­­ tükör­képe. Az elmondottak olyan té­nyek, melyekkel a szurkolók maguk is közvetlenül találkoz­hatnak a bajnokság során. Tize­ket kívántuk most összegezni.

Next