Beszélő, 1994. július-szeptember (5. évfolyam, 27-39. szám)
1994-07-07 / 27. szám
VISSZABESZÉLŐ Szól a kakas már Beszélő, 1994. június 16., 30. SZÓL A KAKAS MÁR -K tette ezt szóvá a Beszélő című politikai és kulturális hetilap 1994. június 16-i számában, mivelhogy Berecz Jánosnak cikke jelent meg a június 9-i Magyar Hírlapban. Mi az hogy megjelent?! Megjelentették a szerkesztők „a furcsa módon még mindig liberális hírben álló napilapban” (vö.: Beszélő, 1994. június 30., Laki Mihály) Berecz cikkét. Mégpedig azért, hogy miként Laki Mihály írja, a figyelem elterelődjék a pofozóbábu - Berecz és a volt elvbarátai, mai csendes szövetségesei - az új parlamentben ülő néhány voltfiók-Berecz - hasonlóságáról, akik ki tudja, mit forgatnak a fejükben. -K pedig az említett írásban fölteszi a kérdést, vajon kiknek kezdett Berecz beszélni a Magyar Hírlap hasábjain? Kiknek szól a kakas már? Nos, nem azoknak, akiknek -K és Laki - esetleg - gondolná. Hanem azoknak, akik valóban azt gondolják, hogy a vélemény szabad, és akik képesek elviselni, hogy a liberális napilapban, a Magyar Hírlapban a vélemények szabadon megjelenhetnek, még akkor is, ha azokkal nem értenek egyet. (És persze a válaszok ugyancsak napvilágot fognak látni - ahogy Verebes István is leszedte a keresztvizet a Berecz-cikkről a Magyar Hírlapban.) Kiknek szól a kakas már? Azoknak is, akik Laki Mihályhoz hasonlóan azt mondják, hogy nem kell minden beérkezett cikket leközölni. Csak éppen minden beérkezett cikket el kell olvasni, majd arra kell gondolni, hogy ha nem is értünk a tartalmával egyet, de úgy látjuk, a megszólalás érdekes lehet, van-e jogunk megfosztani az olvasót attól a lehetőségtől, hogy szabadon véleményt nyilvánítson egy másik véleményről. Bonyolult dolog ez, nem is tudom, halljuk-e egyáltalán, szól az a kakas már? SZENTKIRÁLYI ANDRÁS a Magyar Hírlap lapszerkesztője ■ ■ ■ A MEGÚJULT ARCULATÚ LAP IDEI ELSŐ, DUPLA SZÁM TÉMÁJA A FÉRFI - NŐ SZENTKUTHY MIKLÓS: Misztériumjáték két színpadon KIS JÁNOS: Abortusz: újabb érvek és ellenérvek RONALD DWORKIN: A nők és a pornográfia CATHERINE A. MACKINNON és RONALD DWORKIN vitája a pornográfiáról (fordította: Heil Tamás) (BÁN ZOLTÁN ANDRÁS): A házasságtörési regényekről BÁN ZSÓFIA: Frida Kahlo: A másik, aki ugyanaz KÁLMÁN C. GYÖRGY: Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron... HALÁSZ PÉTER: A zenei nyelv dualitásáról HANNAH ARENDT: A nyolcvanéves Heidegger (fordította: Orbán Katalin) ERNEST GELLNER: Számadás a borzalomról (fordította: Keszthelyi András) GEORGES BATAILLE: Az áthágás (fordította: Várkonyi Benedek) SÁGHY MARIANNE: A nők városa MARTHA LAMPLAND: Családi portrék (fordította: Szalai Miklós) SÁRMÁNY ILONA: A „Femme fatale" tündöklése és bukása ELAINE SHOWALTER: Dekandencia, homoszexualitás és feminizmus (fordította: Nagy László) MIHAIL HELLER: A legyőzött osztály asszonya - a győztesek zsákmánya (fordította: Király Zsuzsa) BÍRÓ YVETTE: Légy, mi lennél: férfi... NEMÉNYI MÁRIA: A kötelező heteroszexualitástól a kötelező feminizmusig ELISABETH BADINTER XY, avagy a férfiidentitásról (fordította: Mihancsik Zsófia) KOVÁCS M. MÁRIA: A magyar feminizmus korszakfordulója LUKÁCS GABRIELLA—SÜKÖSD MIKLÓS: Transzszexualitás, transzvesztizmus és a nemi szerepek konstrukciója REVÍZIÓ 1997. A CAMILLE PAGLIA: SEXUAL PERSONAE (Babarczy Eszter) UNA STORIA DELLE DONNE (Sóghy Marianne) FRANCOISE GIROUD: Alma Mahler ALMA MAHLER-WERFEL: FÉRJEIM, SZERELMEIM (Várkonyi Benedek) ________4$ Recenzió 2 BESZÉLŐ, 1994. JÚLIUS 7.