Beszélő, 2007. július-december (3. folyam, 12. évfolyam, 7-12. szám)
2007. október / 10. szám - BEFEJEZETLEN MÚLT - Majtényi György: Folt a kék díványon - Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években II.
Kiadóvállalata, 1960, 72. o.; Kovács Zsuzsa: A lakásberendezés ábécéje. Bp., Kossuth, 1968, 99., 103., 142. o., 85., 87., 239., 240., 249., 361. kép. 41 Amiatt, hogy bizonyos bútorok hiánycikknek számítottak, mások rossz minőségben készültek, ilyen és ehhez hasonló megfogalmazásokat találunk a lakberendezési tanácsadókban: „A biedermeier szekreter célszerű író- és munkaalkalmatosság. A kissé előrehúzott felső fiók és a lehajtott eleje alkotja az írólapot. A belső fiókok iratok és értéktárgyak megőrzésére szolgálnak. Modern környezetben is megállja helyét.” Kovács Zsuzsa: A lakásberendezés ábécéje. Bp., Kossuth, 1968, 103. o., 249. kép. Jellemző, hogy 1961-ben mindösszesen három modern bútor volt forgalomban: a Varia szekrénysor, a Hangulat névre keresztelt szobabútor, ill. egy konyhabútor. Vadas József: A magyar bútor 100 éve. Bp., Fortuna, é. n., 179. o. 42 Fóris Zoltán - Kozári László - Németh Mihály - Tóth Tibor - Zolna György (szerkesztőbizottság): 100 éves a Budapesti Bútorgyár (1864-1964). Bp., k. n., 1964. 43 1947-ben az Elnöki Hivatal a Nemzeti Múzeumból utaltatott ki még hatvan darab letétben lévő cotillon széket, amelyekre a palotában a fogadások alkalmával volt szükség. Rostás Péter: Schmidt Miksa hagyatéka. In: Egy közép-európai vállalkozó Budapesten. Schmidt Miksa bútorgyáros tevékenysége és hagyatéka. Bp., BTM, 2001, 36., 74-75. o. (A bútorok 1949 végén, az intézmény megszüntetését követően nem kerültek vissza eredeti helyükre, egy részük elkallódott.) 44 Az átadott műtárgyak jegyzékét a tanulmány függelékben közli. Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. In: A Budavári Királyi Palota évszázadai. Tanulmányok Budapest múltjából. XXIX. Szerk.: F. Dózsa Katalin - Szvoboda Dománszky Gabriella. Bp., Budapest Történeti Múzeum, 2001, 447-453. o. 45 Prakfalvi Endre: Adatok a budavári palotaegyüttes 1945 utáni építéstörténetéhez. In: F. Dózsa - Szvoboda Dománszky i. m., 348. o. MOL M-KS-276. f. 65/276. o.e. Közreadja: Kókay György: Dokumentumok a volt Királyi Palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről. In: F. Dózsa - Szvoboda Dománszky i. m., 327. o.; MOL M-KS-276. f. 54/191. o. e. Közli: Prakfalvi i. m., 352. o. 46 Prakfalvi i. m., 345-348. o. 47 MÓL M-KS-276. f. 65/276. ő. e. Közreadja: Kókay i. m., 327. o. 48 MÓL M-KS-276. f. 65/276. ő. e. Közreadja: Kókay i. m., 328-329. o. 49 MÓL M-KS-276. f. 65/276. ő. e. Közreadja: Kókay i. m., 330., 331. o. 50 Lásd például Gerő Ernő határozott álláspontját a palota rekonstrukciójáról: „Véleményem szerint ugyanolyannak kell lennie a helyreállított várpalotának, mint amilyen a régi volt. Ez nem jelenti persze azt, hogy a díszítésnél nem lehet egyszerűsíteni, felesleges cirádákat elhagyni stb. A Margit-hidat is lényegileg ugyanúgy állítottuk helyre, mint amilyen régen volt, de a sok barokk díszítést elhagytuk, és az egészet egyszerűbbé s ezáltal szebbé tettük.” Gerő Ernő feljegyzése a Budai Várpalota újjáépítéséről. MOL MKL-276. f. 65/276. o.e. Közreadja: Kókay i. m., 325. o. 51 Kotsis Iván: Életrajzom. (Kézirat.) Idézi: Prakfalvi i. m., 345. o. 52 Vö. MOL MKS-276. f. 65/276. o. o. Közreadja: Kókay i. m., 327. o. 53 Rostás Péter: Egy helyiség helye. A Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. In: F. Dózsa - Szvoboda Dománszky i. m., 511. p. 54 Ha megvalósul a terv, akkor a teremben a rózsafa mennyezeti borítású 24 karú díszes csillár fényében szikrázott volna a márványborítás, az arany és a sárgaréz. Flach a dolgozószoba asztalaira pálmatörzset imitáló, aranyozott fa és sárgaréz kombinációjával készült, pergamenernyős lámpákat tervezett. Rostás i. m. 2001b, 511-513. o. 55 Rostás i. m. 2001b, 513-514. o. 56 Schifferné Szakasits Klára: Fent és lent. 1945-1950. Bp., Magvető, 1985, 284. o. 57 Schifferné i. m., 228. o. 58 Ignotus Pál: Fogságban. Bp., Cserépfalvi, 1993, 62. o. 59 Schifferné i. m., 261-262. o. 60 Érdemes felidézni Sheila Fitzpatrick tételét, amely szerint a „szocialista” rendszer természetesen nem valósította meg a munkásosztály uralmát, ugyanakkor azok az egyének, akiknek a számára biztosította a társadalmi előrelépés lehetőségét, a saját szempontjukból