Biharvármegye Hivatalos Lapja, 1903 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1903-07-02 / 1. szám

1903. julius 2. 3 BIHARVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. C­z­i­k­k­e­l­y­e Biharvármegye törvényhatósági bizottságának 1903 évi junius hó 17-én és folytatva Nagy­váradon tar­ott rendes évnegyedes közgyűlése jegyzőkönyvének. 264. sz. Küldöttségi jelentés a tisztviselők fizetés rendezése és drágasági pótléka, valamint a napi­­díjas nők rendszeres állásokban alkalmazása iránt. VÉGHATÁROZAT: Tekintettel arra, hogy a vármegyei tisztviselők országos kongressusa által a tisztviselők fizetésének rendezése érdekében előterjesztett szabályrendeletet a vármegye közönsége jelen közgyűlésében tárgyalta s fogadta el, az ezen vármegyei tisztviselők által előterjesztett hasonló és most már tárgytalanná vált kérelem felett a várme­gye közönsége napirendre tér. A drágasági pótlék megszavazása iránt előterjesztett kérelmekre vonatkozólag pe­dig kijelenti a vármegye közönsége, hogy ámbár a maga részéről is teljesen jogos­nak és méltányosnak tartja a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak azon kérel­mét, hogy addig is, míg fizetésük állandóan rendezve nem lesz, mostani csekély állá­saik és az általuk végzett teendőkkel arány­ban egyáltalán nem álló fizetésük megfe­lelő drágasági pótlék folyósításával javít­tassék, mindazonáltal, tekintettel arra, hogy 40 százalékos drágasági pótlék 97,547 korona 60 fillér, 20 százalékos drágasági pótlék 48,773 korona 80 fillér és a 15 százalékos drágasági pótlék 36,579 ko­rona 60 fillér évi kiadással járna, mely összeg fedezetét a vármegye közönsége vagy megfelelő pótadó kivetése által, vagy az állami javadalmazás megfelelő emelése útján tudná előteremteni , tekintettel arra, hogy jelen viszonyok között akkor, midőn a vármegye lakosai különben is 5V2°/6-os törvényhatósági pótadóval vannak megróva, újabb pótadót kivetni nem lehet, s külön­ben is ezen pótadó kivetése, a folyó év­ben már úgy sem volna eszközölhető, te­kintettel továbbá arra, hogy az állami do­­tációnak ezen czélra való felemelésére ki­látás egyáltalán nincsen, ez okokból a ké­relmet nem teljesítheti. A Karalyos Lajos napidíjas kőnyom­dász által állásának nyugdíj­jogosultsággal egybekötött rendszeresítése és illetménye­inek felemelése iránt előterjesztett kérelmet a vármegye közönsége elutasítja, mert a vármegyei hivatalos lap létesítése folytán az eddigi kőnyomda útján sokszorosított kiadványok legnagyobb része a hivatalos lapban, mint külön melléklet lenyomtatva fog megjelenni, úgy, hogy a kőnyomdánál alkalmazott személyzet teendői lényegesen csökkeni fognak és így ott új állás szer­vezésére szükség egyáltalán nincsen. Tekintettel végül arra, hogy a minősí­tési törvény sehol sem tartalmaz tiltó ren­delkezést oly irányban, hogy megfelelő qualifikátióval bíró nők hivatali állásokban ne alkalmaztassanak, s tekintettel arra, hogy az eddig szerzett tapasztalatok sze­rint az alkalmazott nők a reájuk bízott teendőket kiváló szorgalommal, a legna­gyobb pontossággal és kifogástalanul lát­ták el, kimondja a törvényhatósági bizott­ság, hogy Bihar vármegyénél segéd és ke­zelőszemélyzet tagjaiul a törvényben elő­írt minősítéssel bíró nők is alkalmazhatók, mely határozatát a vármegye hivatalos lapjában meghirdetni rendeli, s utasítja az alispánt, hogy a felebbezési határidő letelte után azt jóváhagyás végett belügyminiszer úrhoz terjessze fel. Jegyzette és kiadta : Baranyi András, tb. főjegyző. C­z­i­k­k­e­l­y­e Biharvármegye törvényhatósági bizottságának 1903. évi junius hó 17-én s folytatva Nagyvá­radon tartott rendes évnegyedes közgyűlése­­i jegyzőkönyvének.­­ " 1 214. Az államépitészeti hivatal véleményes je­lentése a vármegye székházának villamos vilá­gítással leendő ellátása tárgyában. VÉGHATÁROZAT. Minthogy a vármegye közönsége már előzőleg elvben elhatározta a villamos vi­lágításnak a székházhoz leendő bevezetését, s miután a berendezési költségekre az ezen czélra is felvett 200.000 koronás kölcsönben fedezettel is rendelkezik és miután a villamos világításnak az állam­­építészeti hivatal által kiszámított évi 3073 korona üzemköltségét szemben azon nagy előnyökkel, a­mikkel azon modern világítás jár, magasnak nem tartja s te­kintettel arra, hogy hivatalos kiszámítás szerint a székház világítása eddig is éven­ként 1500—2000 korona között váltako­zott, s a felmerülő csekély évi többköltség részben onnan is származik, hogy a vár­megye székházában természetbeni lakással bíró főispán és alispán eddig csak hivata­los helyiségeikben láttattak el világítással, jövőben azonban a vármegye közönsége jelen véghatározatával magán lakásaikban is ingyen adja a világítást, — mindez okokból a törvényhatósági bizottság a villanyvilágítás berendezési költségeire az államépítészeti hivatal által előirányzott 8500 koronát ezennel megszavazza s egy alkalommal az alispán elnöklete alatt Radnay Farkas, Hegyesi Márton, Zigre Miklós, Cziffra Gerő, Markovits Antal.

Next