Biológiai Közlemények 4. (1956)
1956 / 1. füzet - Az Általános Biológiai Szakosztály hírei
2. Gallé László : Biológiai oktatásunk főbb problémái. Az előadó Csongrád megye területéről összesereglett biológia szakos általános- és középiskolai tanárok előtt ismertette a biológia oktatásának legfőbb időszerű szakmai és didaktikai problémáit. Történeti áttekintést adott a biológia-oktatás hazai fejlődéséről, bírálta a múlt rendszer természetrajz tantervét és rámutatott arra a fejlődésre, amelyet természettudományos oktatásunk a felszabadulás óta elért. 3. Jósa Zoltán : Ideológiai kérdések a természetrajz tanításában. Bevezetésül rámutatott a biológiai oktatásnak az osztályharcban megnyilvánuló szerepére. Majd foglalkozott azokkal az idealista magyarázatokkal, amelyek a gyakorlati pedagógusok munkájában még napjainkban is gyakran előfordulnak. Végül útmutatást adott az előforduló hibák kiküszöbölésére, az ideológiai vonatkozások helyes érvényesítésére. 4. Tímár Lajos : A magyar biológiai ötéves terv. Zólyomi Bálintnak az akadémiai osztályközleményekben megjelent beszámolója alapján ismerteti a Magyar Tudományos Akadémia által elfogadott ötéves tudományos kutatási terveket. 7. ülés, 1953. február 23. 1. Beretzk Péter : A madárélet alakulása a szegedi fehértavi rezervátumon a felszabadulás óta. Ismertette azt az átalakulást, amely a Fehértó életében bekövetkezett azáltal, hogy védett területté nyilvánították. Ilyen tényezők a legeltetés, mint pusztító tényező hiánya, a kedvező vízmennyiség biztosítása. Ezen tényezők következtében a sziki vízkedvelő növények túlburjánzottak, a madarak egy része eltűnt (törpecsér, széki lile), más fajok viszont alkalmazkodtak az új körülményekhez (gólyatöcs). 2. Pozsgai Elemér : fűszerpaprikával végzett favorizációs kísérletek eredményei. Kísérletei alapján megállapítja, hogy a javorizációs folyamat 14% nedvesség tartalmú paprikamag esetében 65% víz hozzáadásával 10 nap alatt érhető el. Az így kezelt paprikamag a kezeletlenhez viszonyítva 10 — 20%-kal ad nagyobb termést. A Magyar Biológiai Egyesület és a Micsurin Agrártudományi Egyesület rendezésében tartott Növénytermesztési Ankét 1953. február 24. 1. Ábrahám Ambrus : Elnöki megnyitó. Ábrahám akadémikus megnyitójában hangsúlyozta azt, hogy a magyar biológusok az élőlényeket és a bennük végbemenő folyamatokat ma már nemcsak azért tanulmányozzák, hogy az élet általános törvényeinek a kibogozgatásában minél nagyobb előrehaladást mutassanak, hanem elsősorban azért, hogy a hasznosíthatók hasznosítsák, s azt, ami ennek útját állja, kiküszöbölhessék. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében született meg az ankét összehívásának a szükségessége és általános célkitűzése, miszerint : az elmélet hasznára legyen a gyakorlatnak és a gyakorlat gondolatokat adjon az elméletnek. 2. Szalai István : A stádiumos fejlődés jelentősége a növénynemesítésben. Megjelent: Agrártudomány, 1953. évi 4. szám. 3. Vita, hozzászólások. Az előadást az elméleti és gyakorlati szakemberek által elmondott nagyszámú hozzászólás és eredményes vita követte. 4. Zárszó, az ankét összefoglalása. Elnök összefoglalta az ankéton elhangzott vita eredményeit és megállapította, hogy az mind elméleti, mind gyakorlati szempontból hasznos volt. Kifejezést adott ama reményének, hogy az elméleti kutatások a jövőben nagyobb segítséget fognak nyújtani a mezőgazdasági gyakorlat számára. 8. ülés, 1953. március 31. (MSZT-vel együtt rendezett ünnepi ülés) 1. Ábrahám Ambrus : A szovjet biológia hatása a magyar biológiai kutatásokra. Vázolta azt a hathatós segítséget, amelyet a szovjet biológia nyújtott a magyar biológiai kutatásoknak azzal, hogy eredményeit, tapasztalatait és irányait rendelkezésünkre bocsátotta. Hangsúlyozta, hogy az a nagy megbecsülés, amelyben a Szovjetunióban része volt és része van a biológiai tudományoknak, a biológiát nálunk is megbecsült és értékelt tudománnyá tette. Köszönetét fejezi ki a szovjet biológusoknak a nagy segítségért, amellyel elméleti és gyakorlati vonalon egyaránt segítségére voltak a magyar biológiának.