Bolond Istók, 1895. (18. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-10 / 45. szám

november io. BOLOND ISTÓK. 9 KOSSUTH SÍRJA. Kihalt a zaj s az éji csendben Millió halottnak árnya lebben. Csoportba gyűlnek mind az árnyak, Ma ünnepelték ünnepük. Súgják a szót, osonva járnak. Halk suttogás kél mindenütt. Csak egy halott mereng magában, Csak egy borong a sokaságban. Gondok zúdulnak ősz fejére, Egész hazáinak gondjai ... De ime mintha tán beszélne. De mintha kezdne szólani. «Nyugodni szálltam én a sírba, Hol minden sebnek megvan írja; De nyugtot én itt nem találok, Atzúg síromnak éjjelén A pártviszály, e régi átok Dicső hazám történetén. A m­ig leheltem, érte éltem, Csak az volt álmom és reményem : Hogy diadalra jut az eszme, S független lesz majd még hazám ; Velem hevü­lt a férfi keble. Velem hevült a honleány. De most viszály dühöng a pártban, Melytől az eszme fényét vártam. A harczban csak az eszme szenved, S e harcz zavarja éjjelem: Hangoztatják a régi elvet, S veszekszenek a részleten. Pedig csak egy a drága eszme, A honnak üdve­s hon szerelme; Csupán csak egy: a szent szabad­s­á­g F­ü­g­g­etlen és m­a­g­y­a­r hazán, Melyért a hősök éltük adták A szent szabadság hajnalán ...» De íme egyet kong az óra, Már véget ér a szellemóra: A sír nyílik s a sír bezárul, Sirhant alatt a szellemek, De sóhaj kél a szent koporsójábul... Vagy tán csupán a lomb rezeg 9 Uj közmondás. A «véletlenül nemzeti szintiből összevart vászon» se jobb a Deákné vásznánál! B. B—ffy X­. -CiSfpXZ- 1 /s/iffzy ›=£$ta/te//a «AJilyítány SflalvináAcz. f Y rh vereségével végződött. Diesmal , nem a hidak győztek... De meg­fordítva vált be a közmondás, szóval diese Schweinerei befű- E"- tött au poor dear, és vele bukott — mitgefangen mitgehangen — az elegáns államtitkár is, a­kinek két keresztneve van, vagy au contraire ... Itt van az ezüsthangú Biand­y, és míg ő itt ragad el ben­nünket, addig a druszám, Arabella Szilágyiana, a prágaiakat enchanteirozza és a magyarok hódítanak most Csehországban, nem megfordítva, mint egy régi illustre roman-ban leírta egy báró, der auch ein romancier war ... Apropos, a baron Ivor in the parlament, — na weisst, csak a couloirban, — nem fogadta el az új miniszter, a Náczi kezét... Ez sagt, majd akkor nyújt csak megint baráti jobbot neki, ha követi a volgängerje példáját. Schrecklich, a­milyen dühös ellenzéki ez a szelíd, ragyogó tollú dános !... Was sagst a kis Szabados Abellinóhoz ... il fratello vom Károly, a ki a Viorát szerzette? ... «A nagynéni aludt» — de annál éberebb volt le publique... A bellissima cantatrice, a sublime Margarethe Wein volt naturellement az est hősnője ... Az a szabados, könnyű muzsika épen illett az ő zuckersüss, filigrán lényéhez s a szöveg is talált, a mit az «Istók» esprit-dús druszája irt!­­— Tu sais ce eher Ivánka. És Vilma die Valent, a kinek a direction nem mondja, hogy valet, olyan igazi nagynéni volt, olyan komoly és méltóságos ... Ah! wenn nur die Stanczi tante so war’, de ma foi, die schläft nicht einmal bei’ Nacht, und verbittert mir Tag und Nacht!... Hallottad, hogy a Küküry Clarinettb­en Bécsbe járt ? Meg­nézte a «Modellt», a­melyet itthon majd ő kreál. Győrbe együtt érkezett mit dem Courierzug két miniszterrel, und stell Dir vor, a küldöttség hallva, hogy Clarinettb­en a vonaton ül, comme ce certain Paul az oláhokat, faképnél hagyták die Ministers és a kis Kurucz Kukoriczát evivázták és majdnem eltérítve a vonatot, be akarták húzni nadh Győr... Most pedig jön az aranyos Ilka a pálmaerdővel, und mit ihrem­e Zackigen mann, a­kit szinte elhoz in the capitale, hogy irigyeljék, — vagy pukkadjanak régi udvarlói! Tout Budapest lázban van, látni az anglo-osztrák primadonnát, a mi egykori­ak ! felejthetetlen és pótolhatatlan Iluskánkat, — szűk lesz a vigadó és bizonyára jó szívből fog még egy ráadást adni a diva, és vígan dalolni az, a­ki egykor fájó szívből oly szépen­­ rímelt. De most pá, — megyek a Zizihez, hogy vigyen el vasárnap, — nekem weisst ez zu hoch, mert a vagyoni mérleg mindig a baisse Deine Arabella. -aS$2k­-­ jVl | J1 n| jj || Ali, ma ebére! 11 ' í íl|» : i| ff 1 These weak entschieden a ' .jjjj ' politika és a magyar királyi oper

Next