Bolond Miska, 1873 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1873-02-23 / 8. szám
30 HAMVAZÓ SZERDÁRA. Múlik egy nap, múlik kettő... S hár nem zendül, síp nem harsog Adieu! nektek: szép kotillon. Kedves polkák, genzemarsok. Genzemars helyett: sanzsémars, Bársonyfrakk menj a kvadrobba . Kezdjük el a régit ismét. — Itt a böjt s hamvazó szerda! Nem zajong már a redut, és Monaszterk, Kuzmik boltját Lenge fürtü szilfidek vagy Angyalkák nem ostromolják. Virágcsokrot, tépett fodrot ; Viszi haza Netti, Berta; Kezdődnek a csendes órák — Itt a böjt s hamvazó szerda! Újdondász s poéta tollát Nem csiklandja édes mámor; Álczák mellöl nem kacsingat Fáma asszony s pajkos ámor. Semmi zaj a nagyvilágban, S költői kaland — nyienta, Csiling-csalang szól, a harang — Itt a böjt s hamvazó szerda! S hol a szép idő, mely virradt Czukrászokra, pinczérekre? Hat piczuli volt egy fagylalt, S öt forint egy rántott csirke. Ez volt aztán a baknyúzás, Mért is vitte el a gye vfa? ! S most egy évig vissza sem jön : itt a böjt, s hamvazó szerda! Soh! szép álom, múlásodon Hány szív van, mely fájva dobban? Egyedül a lányos papák Mosolyognak úgy magokban. Szegény, árva bugyelláris Mennyit is volt szorongatva, No de hiszen, hál istennek, I Itt a böjt s hamvazó szerda! lufeell® pé?nvéti©mí© Аш®й©©1и®1, Kedves testvérem! A rosz világ szemében nyakig úszom a hibákban; meglehet, de egy jó tulajdonnal mégis birok: nem vagyok kárörvendő. Nemde, mon eher ízére, a pletykagondolatnak azt vélték, hogy én visszalépése alkalmával szinte kankaniroztam örömömben ? Pedig dehogy megesett a szívem rajta, hogy ime, újból egy szép, fiatal házas ember vesztetette el feje díszét, elvesztette felesége erénye folytán. Mert lássa, kedves ex-testvérem Krisztusban és a száműzésben, a spanyolokkal bánni kell tudni, és ehhez szép, ifjú neje nem értett. Spanyolországban megvárják, hogy a királyné az alattvalók s azok gyermekeinek igazi anyjuk legyen, a királynőnek ki kell vetkőznie minden fejedelmi feszességből, felkarolnia kell a jót s átkarolnia a szépet, lábbal tiporhatja a népet, de e lábat — mutatnia kell, szeme tükre legyen lelkének és — mások szemeinek, arcza gödröcskékkel bírjon, de csak azért, hogy a hidalgok beleessenek. Szép neje, szír, erényes volt és ez önnek bűnül rótták föl; — mivel ő az ön életét paradicsommá alkotta, a spanyolok gyehennát csináltak belőle, ő nem engedte a nagyokat magához jönni , önnek mennie kellett, ő fogadja legbensőbb részvétem őszinte nyilatkozatait, magamról tudom, milyen űrt hagy az maga után, ha egy korona lepottyan a főről. Tán azt kérdi felséged, hogy hát én, aki mind a felsorolt patriarchális tulajdonokkal bírtam, miért kényszerültem kereket oldani ?... Hej, én sem maradtam következetes ; egy alattvalómat túlságosan kitüntettem, kedvéért lemondtam szilárd elveimről és addig járt Martori Izabellához, mig eltörött a korona. Addio, eretnek atyja daczára hiszek a pápa ő szentségében, aztán agyonátkozza a respublikát, s aztán újból aut Amadeo, aut Izabella, Bolond Miska töprenkedése. Csak ezt szeretném tudni, mikor gróf Andreissy Manó Menyhdt ex-excellentiához azokat a szép leveleket írogatja, pennáját — Gyula kalamárisába mártja-e, vagy nem ? Cselédjutalmak. Minthogy a városnál tervben van 25 frtos jutalmakat tűzni ki oly cselédek számára, kik különösen kitüntették magukat, bátorkodunk a bizottságot következő esetekre figyelmeztetni: Bableves Trézsi 25 éves jászsági születésű dajka, asszonya csecsemőjét dédelgeté a sétányon, midőn egy déli huszárkáplár vetődik arra. Trézsi, katonai kihágástól tartván (minekről a lapok folyvást írnak), rögtön elhatározá, hogy a rábízott gyermeket ily katasztrófa szörnyű esélyeitől megmenti. Ezért is a gyermeket egy padra létéve és maga ugrott a veszély torkába, a huszárt átkarolván és a sétány csalitos helyei felé csalván, hol is sikerült őt visszatartania, mig a takarodó hangjai őt a kaszárnyába vissza nem szókták. Dicső példája az önfeláldozó hűségnek! Pomádé Lujza 30 éves pesti szobaleány, látván, hogy úrnője ódivatu ruhákban bálozik, s el nem tűrhetvén, hogy az talán ezáltal mindenféle gúnyos megjegyzések czélpontjává legyen, — »inkább nevessenek ki engem, mint szeretett úrnőmet!« úgymond és három éjjel egymásután maga öltve fel az említett ruhákat, azok akát a táncziskolában tökéletesen szanaszét tánczolta. Mily netovábbja a szobacziczusi erénynek! Csicsóka Pália 15 éves nógrádmegyei pesztonka, nemes nagyravágyástól ösztönözve, a szoptatós dajka grádusára áhítozott. És mire nem képes a nemes ösztönsugalta kitartás és szorgalom? Alig egy év múlva Csicsóka Pália igen kitűnő szoptatós dajka volt. Ez aztán önsegély! Smircsek Netti budweisi születésű 57 éves szakácsnő, kinek egy krajezár ára paprikát kelle vásárolni a szatócsnál, ezen öszszegből két krajezárt rakott zsebre s inkább az utczáról fölvitt egy darab téglát, melyet mozsárban finomra tört. Mennyi eszélyt látunk itt kifejtve két homlokegyenest ellenkező érdek összeegyeztetésében ! Nagybéla Kata 22 éves kecskeméti szolgáló, ki gazdája gyönge emésztését ismervén, nála egy netaláni gyomorbajnak elejét óhajta venni, az imént hazakerült ludmájpástétomot alattomban megette és saját gyomrát rontotta el vele. Oh van, van még ha cseléd e hazában! Hübele Suska 17 éves nagykőrösi szolgáló a szalon kandallóján álló drága párisi órának, mely folyvást állni szokott, egyik lábát tisztogatáskor letöré, úgy hogy az óra nem áll többé. De nem csak hogy így szükségtelenné tette az órás segélyét, még az óra üvegburkát is dimbre-darabra törte, anélkül, hogy ezért úrnőjétől csak egy krajczárnyi kártérítést is követelt volna. Az önzetlenség és buzgóság valóságos mintaképe. Ér e t fö l a da t. Kérdezed, hogy Bérenczfynek Hány gazdája lehetett? Kezdte Bachon és Schmerlingen. Majd gróf Forgács vette meg. Ezután jött Majláth György és utána Gyula gróf. / Aztán Menyhért gazda, Szlávy, S ki még eztán jönni fog. Bérenczfynél már hiába Ez egy életföladat, Hisz a kúszó szederinda Minden fára fölszalad. Amadeus, azistenszeretet sóhaja. Ha így járnak az istenszeretök, minő sors vár az istentagadókra? JÓKAI MÓRHOZ: Itthon ki se gondolt rá, hogy Születésnapod vagyon, S lám, Berlinből harminczhárom Hires német telegráfon köszöntött meg e napon. Hej, kitetszik ebből az, hogy Mint mór dolgod megteved, S a mór elmehet már, — távol Idegenben is akárhol Sok rokonsziv néz feléd. ------is—TSO—--------