Toldy Ferenc: Galantai gróf Esterházy Miklós munkái (Pest, 1852)
Toldy Ferenc: Esterházy Miklós élete
E3.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------===== ..= -E TOLDY FERENC. fő nagyjai, de, a mi több, fő jelességei közé emelének, kiről a kassai Bocatius azt írhatá Bocskaynak: „nemzetünk e bölcs és honszerető férfiú ajkain mintegy csügg, és szavainak olly gyermeki engedelmességgel hódol, mint a Solonéinak hajdan az athenaeiek:“ ez az Illésházy az udvaroncok irigységét el nem kerülheté. Éhez járult Rudolf sötét, türelmetlen, gyanakodó, zsarnok kedülete, ki a független lelkű, honfitársai bizodalmában erős, s e felett egyszersmind dúsgazdag és protestáns emberben legott kész volt titkos ellenséget látni, kitől bármelly módon meg kell menekülnie. S a szintolly igazságtalan, mint gaz ármány megszövetett. Illésházy személyes szabadsága megmentése végett öcscsével együtt titkon Lengyelországba futott, honnan, míg birtokai, sőt hitvesei is elkoboztatták, hiában szorgalmazta a törvényes vizsgálatot. Azalatt a támadásig csigázott Magyarországban kitört, mitől az udvar rég tartott, anélkül hogy a sebeket orvosolni siete, a mozgalom, az erdélyi fejedelem annak élére állott, s a korona Rudolf fején megingott. Bocskay elfoglalván a felső részeket, követséget küld Illésházyhoz , őt visszahívja a hazába, jószágait visszaadja, és az elfoglalt Trencsény várába behelyezi. Rudolf az örvény szélén legyőzi Mátyás öcscse iránti gyűlöletét, s a bécsi békeértekezleten leginkább Illésházy által sürgetett harmadik pontot is elfogadván, gubernátornak nevezi őt Magyarországon. Ez a becsületes fejedelem a kibékítést tüze ki programmájául. Fő támasza Illésházy. Ez a nagy ember úgy bírta és használta fel a kor két hatalmasának, Mátyás főherceg és Bocskai István fejedelemnek bizodalmát, hogy végre is az ő hazafisága, mérséklete, finom és egyszersmind becsületes státusbölcsesége által létesült kettős béke árnyában a polgári, vallási és török háborgások alatt soká vérzett haza végre megpihenhetett *). III. Illy férfiú mellett járta Esterházy Miklós az országos élet iskoláját. Illésházy szerette őt, neki maga körül hatáskört engedett, őt tisztelettel töltötte el maga iránt s hálával kötelezte le; de hitbeli meggyőződését meg nem ingathatta. Minden édesgetés, kérelem és sürgetés foganatlan maradt Esterházynál; sőt midőn magtalan bátyja Trencsény birtokával kínálá a szüleitől kitagadott ifjút, ez másodszor is elutasítja a hite árán mosolygó szerencsét, s nehéz, de elhatározott szívvel elhagyván a hatalmas nádor udvarát *), más rokonához folyamodók, Kassa kapitányához, a szinte protestáns Magócsi Ferenchez (mert Magyarország fő nemzetségei akkor legnagyobb részt az új hitnek hívei voltak). Nem egészen két évig viselte Magócsi hadában a fegyvert, férfias jellemével kedvence urának, mint alvezér tükre a vitézlő népnek, s tisztelve mindenektől kik ismerték 2) , midőn a vezér váratlan halála (1610.) Esterházy életének új fordulatot adott. IV. Felderült az új év első napja (1611). Magócsi özvegye, Szerdahelyi Dersfi Orsolya , ősi szokás szerint udvara minden tagjainak ajándékokkal kedveskedett. Az egy Esterházy ki jön felejtve. Ez, megsértve e mellőzés által, elbocsáttatását kéri. Magócsiné okát kérdezvén az elhidegülésnek, midőn Esterházy azt állandóan titkolná, végre tudni állítja, s az újévi ajándékot emlegeti. Esterházy nem tagadja tovább. A fiatal özvegy kézen fogja, kincstárába vezeti, s ,Válaszszon kegyelmed tetszése szerint! mond; s midőn az valami csekély értékű emlékeztetőt részén, kérdi: várjon nem talál-e itt annál becsesbet , vagy ollyat, mi maga minden egyébbel felérne ? s a hüledezőnek önmagát s gyűrűjét, mint állandó szerelem zálogát, hímetlen nyíltsággal felajánlja. Esterházy a születése, kora, szépsége s nemes gondolkodása szerint hozzá méltó növelkezet fog , s rokonból és udvarnokból a hatalmas asszony hatalmas férje jön, annál boldogabb, hogy I. ') A bécsi (jun. 23.)és zsitvatoroki békekötés (novemberben) mindkettő 1606. köttetett meg. K.&......... 11— III. ') Jongelin szerint (Schwandtnernél, II. p. 853.) még a nádor életében ; a kisebb hitelű Kolinovics , p. 47., szerint annak halála után, melly 1609. máj. 5. történt. De a két rész szíves viszonya azért fel nem bomlott. Illésházy özvegye Pálffy Katalin képében Esterházy Miklós adta át az orsz. rendeknek (1613 . 33. tc.) a nádori levéltárt. 2) Kolin. p. 47. Jongelin, id. h. Schmill, Palatini p.177. XIXII