Bagyó János: Gr. Széchenyi István közlekedésügyi reformja és tevékenysége (Budapest, 1913)
II. Rész - I. Fejezet. A Duna szabályozása és a dunai gőzhajózás
II. RÉSZ. Széchenyi közlekedésügyi tevékenysége három korszakra oszlik. 1846-ig mint királyi biztos, majd mint magánember a Duna szabályozásánál működik, felvirágoztatja a gőzhajózást, megalkotja a Lánchidat, vasúti vállalatokat alapít és támogat, irataiban és az országgyűléseken harcosa a kőutak fejlesztésének. »Adó és két garas«-ával hatalmas akciót indít a magánvállalati rendszer megbuktatására s a közteherviselés életbeléptetésére. 1846—48-ig mint államhivatalnok a helytartótanácsban megindítja a Tisza szabályozását s hajóúttá tételét, részt vesz a balatoni gőzhajózás létesítésében. Javaslatában lerakja a magyar közlekedési hálózat, politika alapjait. 1848-ban mint első magyar közmunka- és közlekedésügyi miniszter megalkotja az 1848 . 30. t.-c.-et. I. FEJEZET. A Duna szabályozása és a dunai gőzhajózás. A hajózás természeti akadályai. — 1807-ben hajózási társulat alakul. — A kormány kiváltságokkal mozdítja elő a hajózást. — Széchenyi fellépése. — A drinápolyi béke következménye. — Politikai helyzet. — Keleti kereskedelmi út. — A kormány mulasztásai. — Széchenyi 1830-iki al-dunai útja. — Szenvedése. — Céljai. — Széchenyi Konstantinápolyban. — Obrenovich Milos. — Széchenyi működésének kettős tere. — Am Donau-Schiffahrt-Gesellschaft. — Az első gőzhajó. — Dunaszabályozás. — Kolowrath. — Metternich. — Bécsi tanácskozás. — Széchenyi elégületlensége. — Pálóczy indítványa. — Széchenyi mint királyi biztos.