Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A Lóállapotja Magyar Országban
MAGYAR ORSZÁGBAN: 3y letes lórul való idea szinte minden emberben más ? — És melly tökélletlen még a' most emlitett példa ! minekutánna száz kiszömböző Praetendens jelenhetik meg ugyan azon egy jutalomért, mert a’ mint látjuk annyi relativus becs, vagy hiányosság találtathatik ugyan azon egy lóban, a mennyi külömböző foglalatosságra ’s haszonvételre fordittatik, vagy a’ mennyi külömbféle idea van a’ ló körül. Így tehát azt lehet következtetni, hogy mindennémü megbírálás, melly a’ lónak jóságát, és azon czélra, a’ mellyre megkivántatik, tökéletesebb voltát kikülömbözteti, nagyon hasznos lehet, és kis kiterjedésben és egyes esetekben talán eszközölhető is ; de hogy az nagy kiterjedésben, és szinte mindennapi esetekben lehetetlen és általában ki nem vihető , ha csak valamelly bizonyos, szembetűnő, kiki által könnyen megérthető és úgy szóllván kézzel fogható próbatételre nem alapodik. — Illyés bizonyos, szembe tűnő, kiki által könnyen megérthető, és úgy szóllván kézzel fogható próbatétel pedig csak a’Futtatás. Jóllehet ezen próbatétel nem mindenféle használása és nem mindenféle származású lovakra nézve egyarányosan alkalmas , hanem leginkább a napkeleti vérből származott lovakra nézve igazi próbatétel, — én azért még sem hiszem , hogy ezen kijánosság a közönségnek legkisebb kárára lenne.