Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Lóállapotja Angliában, annak eredete és történetei, és a' Lótenyésztés által való nyereség
ANGLIÁBAN. 77 sommásat különös fogadásokon,a mint halláni , soha nem szokott koczkáztatni, a’ múlt esztendőkben tiz, tizenkét ezer font Sterlinget nyert esztendőnként. A’ ló futására a’ telernek nagy befolyása van. Hogy egy mázsával több vagy kevesebb tereli a’ lóhátán külümbséget tesz, azt kiki megengedi ; mert a’ dolog szembe ötlik; de hogy egy font is külümbséget tegyen, azt nem mindegyik fogja megengedni ; mert alónak mozdulásaiban szembetűnő változást nem okoz. Azonban azok, kik mindezeket számos esztendőkig száz és száz esetekben próbálgatták, megvannak arról győződve , hogy a legkisebb terek is valamelly kis külümbséget csak tesz, és pedig annál többet, mennél messzebbre fut a’ ló. Egy mázsát busz lépésnyire elvinni könnyebb, mint fél mázsát két ezer lépésnyire , ’s könnyebb ezen utólsót végbe vinni, mint huszonöt fontai húsz magyar mértföldet haladni. A’ derekabb ló a’ gyengébbnél, egy pár ezer lépésnél távolságra, tán egy fél mázsával is többet vehet hátára ’s még is győzhet ; midőn éppen azon derekabb ló tiz ezer lépés messzeségre csak huszonöt fontai vévén több terhet magára , a’ gyengébbtől meggyőzettetnék. A’ tereksúlya a’ lónak minden vágásával nehezedik. A’ külön külön időkori és nembeli lovakra való elosztása és elrendelése a’terheknek, számtalan próbatételek után ma már olly igazságos arányba jött , hogy egy három esztendős kamza