Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Kilentzedik könyv a Romai régi épületekről
Kilentedik Könyv. 617 csak rikóttással jelt nem ad egyik kocsis a’ másiknak, és meg~nem kiáltja, hogy vagy a’ tenger felé, vagy az hegy felé tart, törik a* * szeker , romlik a marha, a’ nagy sötétség miatt, úgymond Montfaukon. * Két féle képen szokták a’ Romaiak az utakat teríteni , tudniillik vagy kövecses földet hintettékmeg mostani szokás szerint, vagy kősziklából faragott táblákkal. Feltalálom mind a két mesterségnek nyomdokát Liviusban, és Tibullus verseiben. * * Az utak szélein töltés volt , és gyalog út, annak partját a szekér útnak alacson falai járták, és támaszták : ezek a’ falatskák más fél lábnyira valának magasak. Valának az út félen olyas oszlopotskák is , mellyeken az írás megmutatta a’ mért földnek számát. * * * Az út-féli pólton, avagy falon le lehetett ülni, a tarisznyát, vagy a 1 puttont meg lehetett I intamatz* * * Quintilianus : Notata inscriptis lapidibus spatia, * Monifancon Tom. 4, Part. 2. Anrique pag. ?gi * * 'libuil. ad Mcflal. Namquecpibus congestatui, hic glarea Jura Sternitur, hic apta jungitur are filex,