Császár Elemér: Verseghy Ferencz élete és művei (Budapest, 1903)
Tartalom
VI. Verseghy és az egyházi rend (1792—1793.) (Az egyházi rend megtámadja Verseghy szabadelvű fölfogásáért. Verseghy folyamodik a censori hivatalért. A Brófor-fordítás és a nyomában megindított per. Verseghy vallásos nézetei. A vizsgálat Verseghy ellen, az Ítélet. A büntetés és a nagyszombati fogság) ......................... 85 VII. Verseghy élete 1794-ben. (Verseghy visszatér Pestre. Pest mint irodalmi középpont. Verseghy barátai. A franczia és a magyar felvilágosodás. Verseghy mint filozófus és politikus) ......................................................................................... 111 Vili. Verseghy részvétele a Martinovics-féle összeesküvésben (1794 - 1795). (A titkos társulatok. Verseghy, megnyerik a forradalmi eszméknek. Szerepe az összeesküvésben. Elfogják és börtönbe vetik. A vizsgálat és ítélet) .......................................... ................................................................. 130 IX. A fogság (1795 -1803). (Verseghy útja Pesttől Kufsteinig. Raboskodása Kufsteinban. (iáczban, Briiinben. Irodalmi működése a börtönben. A kegyelem) ................. 154 X. Verseghy Budán (1803—1805). (Küzdelme az élettel. Fáradozásai, hogy feloldozzák az irregularitás alól. Szerepe a pesti tudományos és társadalmi életben. Nevelősködik a nádor udvarmesterénél. A Proludium, az újabb nyelvkönyvek — Atiszta Magyarság, Ungarische Sprachlehre — és a nagy nyelvész-háború Révaival meg »tanítványai «-val ................................. 108 XI. Verseghy mint nyelvtudós. (Az ütközőpontok Révai és Verseghy fölfogása között. A nyelvhelyesség kritériuma. Az ikes igék és a kérdése. A harcz eredménye s a kortársak állásfoglalása. A két ellenfél érdemei és tévedései. Verseghy Révaitól megvilágítva) ................................................................................. 189 XII. Verseghy epikája. (Ribóti Mátyás kettős czélzata : a szatirikus és aesthetikai, irodalomtörténeti és korfestő érdeme. Elbeszélő költemények a Magyar Aglájában, Kolomposi Szarvas Gergelyben és az akadémia kézirataiban) 213