Lukacsi Kristof: Adalékok az erdélyi örmények történetéhez (Kolozsvár, 1867)

ELŐSZÓ. Adalékoknak nevezem jelen könyvemet, mert az az erdélyi örményeknek általam latin nyelven irt és 1859-ben megje­lent történeteit újabb históriai adatokkal részint felvilágosítja, részint kiegészíti. Azonban magára is mint önálló dolgozat megfelel czéljának; mert ismerteti az örmény szertartásu egy­háznak válságos helyzetét Erdélyben, hiteles okmányokon ala­puló hitrajzát adja azon egyenetlen küzdelemnek, melyet ezen egyház az őt elnyeléssel fenyegető erdélyi püspöki szék ellen pár századon keresztül ön­védelme és fentartása érdekében vívott, utal azon fájdalmas benyomásra, melyet a méltatlan bánásmód,—melyben a Romával egyesült örmény egyház Er­délyben részesül—nemzetét és egyházát hőn szerető minden örményben úgy nyugaton, mint keleten szükségképen teszen, figyelmeztet azon káros következményekre, melyek az örmény rítusnak, és avval kapcsolatban álló nemzetiségnek czélba vett kiirtásából az unió szent ügyére és átalában a katholicismusra háramlanak, megc­áfolja azon gyűlöletes gyanúsításokat, me­lyek az „Idők Tanújában“ a múlt évben a felczímzett histó­riai munkának iránya, és az író személye ellen felhordattak, megfelel az ellenvetésekre, és eloszlatja a nehézségeket, me­lyek a történeti múlttal biró örmény püspökség újbóli felál-

Next