Hradszky József: A XXIV királyi plébános testvérülete és a reformáczió a szepességben (Miskolc, 1895)
ELŐSZÓ. A jelen műben a „Fraternitas XXIV Regalium Parochorum in Scepusio“ czímű testvérület keletkezésének, működésének, fennállásának és megszűnésének vázlatos történetét kívántuk adni. Ezenkívül visszapillantást vetettünk a Szepesség vallási viszonyaira, amint azok a XVI. század második felében, a XVII. század folyamán és a XVIII-iknak az elején alakultak. ‘ Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem volt czélunk a protestantismus eredeti tanairól, amint azokat annak idején a Szepességen hirdették, holmi theologiai értekezést írni; e vállalkozás későbbi időkre hagyandó, midőn több adat kerül majd napfényre, mint amennyivel jelenleg a kutató rendelkezik. Tagadhatatlan tény, hogy az uj tan eredeti mibenlétéről és fejlődéséről, valamint azokról az eszközökről, melyekkel az uj tant a Szepességen az első hithirdetők terjesztették, az e tárgygyal foglalkozó írók nagyrészt egyoldalúan tudósítanak, úgy hogy a pártatlan olvasó sehogysem tudja magának azon okok igaz képét megszerkeszteni, melyek a Szepességen a reformácziót előidézték. Értekezésünk több helyén idézett tények bizonyítják, hogy a reformácziónak a Szepességen való elterjedésére nem — amint mondják — „az evangélium megtisztítása“ adta meg a legelső impulzust, hanem az akkoriban uralkodó politikai zavargások és egyesek magánérdekei, mint másutt, úgy nálunk is egyengették útját a hitújításnak. Azok a számos adatok, melyekre jelen értekezésünkben hivatkozunk, sok éven át folytatott följegyzések