Szabó Benő: Az oláhok eredetéről és polgári állásukról (Győr, 1865)
Az Oláhok történetiratainkban, okleveleinkben és törvényeinkben különféle nevezet alatt fordulnak elő. Azokat Béla királynak névtelen jegyzője Blacci és egy helyen Blasii nevezi, — Ilik András király által Elad, — IV. Béla király idejétől fogva — ki a magyar oláh szavat a latin nyelvben először használta — egész Robert Károly királyig , Olahi vagy - chi, — azután Albert királyig majd Olahi, majd Valachi, utóbb pedig minden törvényeinkben és okleveleinkben Valachi neveztetnek. * *) A jelenkorban pedig közönségesen Románoknak hivatnak. 2. §. Az Oláhok magukat Erdély legrégiebb lakosinak tartják, 2) és nem ok nélkül, mert a történetíróknak átalános véleménye szerint az erdélyi Oláhok maradékai azon nemzeteknek, kik Dák Decebal trónjának Tráján által történt felforgatása után Erdélyben vagyis Daciának belsejében megmaradtak, s Tráján által ott gyarmatosított Rómaiakkal s egyébb nemzetekkel Tuhutumnak oda érkeztéig összeelegyedtek és egyek lettek. 3. §. A névtelen jegyző világosan mondja, mikor Tuhutum Árpád engedelmével Erdélyt elfoglalta, azt Olá *) Danielis Cornides Vindiciae Anonymi. 53. lap. *) Mildenberg: Handbach der Statistik Siebenbürgens. 11. lap.