Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)

S

849 SKÁRLÁT—SNEP SÓ 850 SKARLÁT:­­coccum]; Scharlach NySz., [schar­­lachtuchj. 1448 : Pannos diversos, vulgo scarlath et holozpazto vocatos (Sztárnyoki. 11.412). 1451: Pannos diversos, vulgo scarlath et olazpaztho vocatos (uo. 479). 1458: Vnam Stragulam de panno Scarlath cum Spintere wlgo kapch (Máz. Kállay). 1516: Egh keek kamoka zoknya, Egh skarlát zoknya (OL. D. 26367, 1. Zolnai, Nyelvesül. 205). 1528: Ex panno skarlath (OL. L. (II. 16.17). 1671: Tapetes Turchci vulgo skarlatzimyeg (K Pénzügym Lt. Hungarica). SKATT­LA, 1. skatulya. SKATULÁCSKA, 1. skatulyácska. SKATULYA, éskátul(y)a, éskatul(y)a, iská­­tul(y)a, iskatul(y)a, skatula, skátul(y)a, cistel­lula, cistella, capsula,theca,capsella, kästlein, Schachtel NySz. («iskatula» a.). 1544 : Három scatulat (OL. Nád. 40). Vettem eg öreg eskatulat (uo.). 1564 : Eg sca­tulaba nisthek (uo. 49). Eg scatulaba vannak lajst­romok (uo.). 1594 : Egi iskatulaban valami marian­ok es ostáblához való fa karikák (OL. UO. 78/7). Egy eöregh iskatula (uo.). 1597: Egj kerek skatulaban Lo feosteni való kana telj (uo. 101/3). SKATULYÁCSKA, eskatul(y)ácska, és­­kátul(y)ácska, skatulácska, skátul(y)ácska, [deminutivum vocis «skatulya»; diminutiv zu «ska­tulya»]. 1556 : Eg skathwlachkaban görögh feyer (OL. Nád. 48). 1596 : Egi eskatulaczkaba (OL. L. III. 16.17). SKOLA, 1. iskola. SLAK, 1. salak. SLE­JT: parvi pretii, [nequam], schlecht, gering­fügig, nichtsnutz NySz. (1. jel.). 1462 : Octo anfore plumbee magne et parue Sleyth (Múz. Kállay). 1504: Terciam [subbam] vero Sleyth (Körmend Acta III/5, Zákány 34). 1538 : Sleit poztobol dolman (OL. Nád. 48). 1541: E£ nadrágot az vörös sleit poztobol (uo. 40). 1550 : Belleni valo sleyt poztot (uo. 42). Sleit poztot auatlant (uo.). 1558 : Panni sleyth­emi vinas sex (uo. 48). Ewth schleit pohár (OL. L. 1.1). Pannum sleyt sarga (OL. Nád. 48). 1597 : Ibidem nap enezet­­röl, három határban kőtömb kölömb fele szalma, eleg sleitedl rakna (OL. UC. 101/3). SLÉZIA-GYOLCS, slézsia - gyolcs: schle­sische leinwand NySz. («sziléziai-gyolcs» a.) 1799. Egy karmasin színű, selyemmel és aranynyal­ meg­varratott abrosz, körös környül­és a közepén átaljá­­ban nagy virágokkal; slésia [olv. slézia v. slézsia ?] gyolcs. Egy slésia gyolcs abrosz, négyszegletű forma (CanonVisit. 213). SLÉZSIA-GYOLCS, 1. slézia-gyolcs. SLÓG, 1. islóg. SLÓGOS: limaru­s ornatus, mit füttern geschmückt NySz. 1567 . Egy preza kepteo kepteses slogos (For­rás ?). [Vö. islóg.| SLÓGOZ, vö. megslógoz. SMARAGD: smaragdus NySz.; [smaragd]. 1516 : Egh Nasfa kyben egh Kosa dyamanth wagyon. egh smaragd, egh gywngh sem. keth Rubynt Rosa Maas Nasfa egh Rosa dyamanth egh lean, három gywngh sem. egh smaragdh keth Rubynth gywngyes lcwe­­gewel (OL. D. 26367, 1. Zolnai: Nyelveml. 203). Egh smaragd gywrew (uo., 1. Zolnai id. m. 204). NEF: [scolopax]. schnepf NySz. 1760. Egy vadruezáért [lövöpénz] d. 2., egy vagy két szárcsáért Magyar Oklevél Szótár. d. 3., egy pár snefért d. 3., egy erdei snefért d. 4 (Gazdtért Szemle VII 421). [Vö. erdei­ snef.] Só, sa­, sajt, sajta ? sajt, sót, sál ; salt NySz. 1138/1329 : In uilla Sahtu sunt allatores Salis quorum nomina sunt hec (MonStrig. 1.94). 1200 k.: Usque ad fluuium Souyou (Anon. 17). Iuxta fluuium Souiou (uo. 22). 1228/1357 : Intrat in Soyou [«Erdély­ben» Szám. jegyz.] (Hazai Okm. VI.22). 1240 Tk. : In eodem predio hec sunt nomina aratorum Petur Sov [a. m. só ?] Pyncust Kathina Sita (Pannh. 61/8). 1272 : Herrico­bano de Wazara et de Sov (Veszpr. 10, Palaznak). 1282: Campos in magna silua quorum nomina sunt hec Nadmezeu Sowmezeu (OL. D. 1133). 1282 k.: Circa flumen Solo (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 72). 1288 : Villas nostras regales Sowar et Slopotok vocatas im Comitatu de Sanis existentes simul cum fossato seu puteo salis ibidem existenti (Múz. Soós). 1291: Terram suam So­tsteluk [«Szászváros mel­lett» Szám. jegyz.] vocatam (OL. D. 1334). Cadit ad fluuium Sayo (uo. 1332). 1293 : Primo incipit in iluvio Soyow in quodam loco Apath­rewy vocato (Múz. Hanvay). 1319: Sow, hn. (Anjou Okm. 1.537). 1324/1354: In portum aque Thirie quod SWrew nuncupatur (OL. D. 4459). 1325/1347 : Eundem fluuium Sayo (Körmend II/4, Miskolch 67). 1327: Posses­sionis Sowpotak vocate (Múz.). 1328: Possessione iSWpatak cum parte Salis putei (Múz. Soós). 1338 : Cuiusdam molendini ipsorum super fluuio Sayowyze (Forrás ?). 1363 : Quadam Piscina Sayomortunya (OL. D. 5185). 1368 : Quandam magnam viam wigo Sohor­­dowth vocatam (uo. 25769). 1384: A fluvio Sayo in loco Rewesrew nominato (Forrás ?). 1411: Incepissent a plaga meridionali in loco Thalaborsowa vocato a foueys seu salifodinis ibidem habitis (Lelesz Met. Mármaros 21). 1505 : Sowar, hn. (Múz. Soós). 1544 : Wettem ebedre halat sóban es eles level (OL. Nád. 40). 1548 : Az t­eredeket intézték negyven so zamaba es wgh­attak el kekteny (OL. UC. 99/7). 1566: Warn so War saiva Dugha so Penzes so (OL. Nád. 49). 1594: Oregh kerek soo (OL. UC. 78/7). 1616/1643: Ugyan azonn Gépei hazban vagyon . . . Eőtt soo nonno bőr sák Mostan csak négy vagyon (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört Szemle VI.124). 1643 : Négy so­vonyó vas­kapa. Négy só hányó lapat (uo., 1. GazdtörtSzemle 129). [Vö. sajtalan CzF.] [Vö. duga-, kamara-, karika-, kő-, kúp-, pénzes-, tim-, vám-só.] só-akna: salifodina PPB., salina, salzgrube NySz. 1411: Attigissent veteres foueas seu salifodinas wlgo Sooakna vocatas (Lelesz Met. Mármaros 21). 1411/1492 : Attigissent veteres salifodinas wlgo Sooakna vocatas (Múz. Ibrányi). 1643 : Boczátattunk mi az Specificalt Soo Aknának revisiojara (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört­Szemle VI.118). Az Soo Aknának külső, de kival­­keppen belseo Allapotttat diligenter ad occulatam veven [stb.] (uo., 1. Gazdtört Szemle 119). sóba­ főtt: [in aqua salsa cod­um, in salzwasser gekochtes]. 1544: Wöttem sóba fötnék két ezukat (OL. Nád. 40). Ebedre eles level­es sóba fötnek walo­­nak halat vöttem (uo. 41). 1572 : Vermeuel valonak es sóba főt tykfynak egh funt zalanat (uo. 40). [Vö. 1603: Vallion az ti Lutheristatok [így] chiac sóba főt tehonhussal laknake, midőn az Catholicusoc sóba főt cziukat eznec (Pázmány : Felelet Magyarinak 99, olv. : 95). Vö. MTsz.] só-bánya: salina; salzgrube NySz. 1643 . Mivel eö feöl[se]ghe az my keg[ye]lmes Vr[un]k paranchio­­lattyaból, az Nemes Posony Magyar Camara nekünk azt intimallja, hogy az Sowary Soóbanjat... bizo­nyos személyek által reuidealtassuk [stb.] (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört Szemle VI.117). . 54 Magyar oklevélszótár Szamota.indd 458 2013.01.14. 20:35:18

Next