Szlemenics Pál: Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény 3. A' köteleztetést szülő tettekről (1823)
Második rész. A' Gonosztettekről - Első értekezés. A' Hatalmaskodó Tettekről
273 Van, így ítélt a’ Kir. Kúria a’ Perserbéli Elsőbbségről a’ Mükk Végzésben. 87. §. A’ Ivissebb Hatalmas kodásnál: Pere. A’ Kissebb Hatalmas kodásnak Peréről, vagy is az úgy nevezett Pana szos Perről, Processus querulosus, e’ következendők jegyzésre méltók: I. A’ fellyebb mondatlak szerént valamint a’ Czégéres Hatalmaskodásnak Perét, úgy ezt is csak maga a’ megsértetett Személy, és csak maga ellen a’ Hatalmaskodó ellen indíthatja. Továbbá a’ Per folytatásának Jussa, és viselésének Terhe a’ Feleknek Örököseikre itten is csak a’ Pernek Elesmértetése után száll által. II. Ha a’ Hatalmaskodás valamelly Közönség által közös névvel létetett, az egész Közönség ellen szükség a’ Pert indítani, ’s ha csak egy vagy két Tag ellen indíttatnék, a’Kereseti Levél alászáll; mert mivelhogy a’ büntetésnek terhét Törvényeinknek rendeléseik szerént a’ Megbízók mindjájan együttvéve tartoznak viselni; egyik vagy másik Tag egyedül mindjájokért felelni, és bűnhődni nem köteles. így ítélt a’ Kir. Kúria is a’Kereseti Levélről azlső Végzésben. Ugyanezen okból következik az is, hogy a’ Törvényben egy Személy gyanánt tekintető fiatalmaskodók ellen is hasonlóképpen egy közös Pert indítani szükség; valamint továbbá az is, hogy a’Törvényben egy Személy gyanánt nem vétető Személyek által elkövetett Hatalmaskodásban is, ha a’ Felperes közülök csak egyet támadna meg Perrel, attól nem az egész kárnak, hanem csak az Alperesre jutó résznek megtéríttetését kérhetné. III. Mikor légyen ezen Pernek helye, a’ Hatalmaskodó Tett természetének fejtegetéséből értetődik. Ezen kérdésre nézve mindazáltal nem lészen a III. Kötet.