Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére (Budapest, 1903)

I. Könyv. Az ősi államszervezet kora (A lerégibb időtől a 1000-ik évig) - II. fejezet. Az ősi államszervezet és birtokrend

Az ősszerződésnek a vezér, valamint általában a nemzeti tisztviselők felelősségére vonatkozó tételét hitelességében meg­erősíti Kézai azon tudósítása is, hogy a nemzetgyűlés a rektor ítéletét megsemmisítheti és a hibázó rektort állásától megfoszthatja.19 A vezéri vagy főkormányzói tisztség úgy Konstantinos tudósítása,20 valamint a nemzeti hagyomány tanúsága szerint 21 Árpádnak vezérré választatása óta örökletes. A vezéri vagy főnöki tisztségnek egy bizonyos családhoz kötése a népek törzsszerve­zeti korában általános. Nem meglepő tehát, hogy a vezér a magyar ősállamban is csupán egy nemzetségből választható. Az öröklés sorrendje azonban nem volt meghatározva: a nemzet szabadon választott Árpád ivadékai közül, teljesen szabadon szemelhette ki ezek közül azt, kit arra a tisztségre legalkalmasabbnak tartott. A vezéri tisztség betöltésénél az öröklésen kívül a választásnak is nagy jelentősége volt. A betöltés módja u. n. örökléssel korlátolt választás, a­mennyiben a vezérnek bizonyos nemzetségből kell lennie, de a nemzetség tagjai közül a nemzet szabadon választ. A vezérré választás szertartása, Konstantinos szerint, a pajzsra emelés, a­mit ő hazai szokásnak mond.22 Említettük, hogy ez korántsem egyedül szittya, illetve keleti szokás, hanem elő­fordul más népeknél is, így pl.: a rómaiaknál és a germánoknál.23 Krónikáink szerint Árpád a Turul nemzetségből 24 szárma­zott.25 A turul madár képe díszítette már Attila király zászlaját 19 „Ita quidem, ut si rector idem immoderatam sententiam definiret, communitas in irritum revocaret, errantem capitaneum et rectorem depone­ret quando vellet.“ MHK. 481. 1. 20 „ . . . ά,π'ο τής γενεάς του Άρπαοή κατ’ άκολοοβΐαν . . .“ ΜΗΚ. 127. 1. 21 Lásd egyfelől a vérszerződés első czikkelyét, másfelől a vezérek genealógiáját: „Árpád genuit Zoltán, Zoltán genuit Toxun“ Képes Krónika MHK. 500. 1. „Dux vero Thocsun genuit filium nomine Geysam ... Sancti regis Stephani nepotis ducis Tocsun.“ Anonymus 57. fejezet, MHK. 463. 1. 22 „^Αρχοντα κατά τό των Χαβάρων sito, καί ζάκανον πεποιήκατι, οηκώααντες αΰτόν ε'.ς σκοοτάριον“. ΜΗΚ. 122. 1. 23 L. a 3. §. 46. jegyzetét. 34 Szabó Károly szerint a turul nem egyéb, mint hibás olvasása a turul, karoly, karvaly szónok, turul madár tehát soha nem is létezett. Vámbéry szerint „turul“ a magyar nyelvből a XIV. század óta kiveszett madárnév, melynek rokonai a csagataj, „turgul“, fekete sólyom és „torgaj“, seregély, valamint az altaji törökség „turuj“, seregély szava. Magyarok eredete 170—171. 1. L. még Kuun Géza gróf id. m. 1. k. 180—181. 1. 25 MHK. 485. 1.

Next