Hanák János: Az állattan története és irodalma Magyarországban (Pest, 1849)
Negyedik Szakasz. Jelen század elejétől a magyar tudós társaság megalapitása koráig
lap, mellyben a megalapítandó magyar növénytan iránti nézeteit fejtegeti. Utóbb a természet mind a három országának rendszeres kidolgozásához fogott, mellyből az első rész meg is jelent e cím alatt. Természeti História a Linné systemája szerint: Első csomó az állatok országa. Posonyban 1801. 81. X. és 428. lap. 27. lapra terjedő hármas mulatóval, és adalékkal. Szerzői munkájában Linnének Blumenbach által módosított rendszerét alkalmazván, s ez utóbbinak kézi könyvét követvén a tudomány akkori állásához képest az állatországot elég bőven leírta, s a rendszeres nemi, és faji neveket nemzeti nyelvünkben megalapította. Magyar írása tiszta, világos, előadása szabatos, műszavai jók, elnevezései nagyrészt helyesek, s könyve az állatországra nézve minden avultsága, és hiányai mellett még jelenleg is használható. A növény és ásvány országot is szándékozott kiadni, s irományai között ezekre is megvoltak a készületek, a mint ezt Csokonai Mihálynak Széchenyi Ferenc grófhoz irt levele, mellyben Földi kéziratainak megvételét ajánlá, nyilván tanúsítja, de fájdalom fe jeles művének befejezését, a terményrajz kipótolhatlan veszteségére a halál megakadályozá, melly 1801-ben tavaszhó 6-án munkás életének véget vetett. Munkája Schedius Lajos Zeitschrift jének VI. köt. 115 —118. lapján mint rendszeres tankönyv a fölsőbb tanodák használatára ajánltatik. A derék hadháziak, és debreceniek Lugossy József debreceni könyvtárnok indítványára 1847-ben tavaszhó 6-án a hadházi temetőben kegyeleti ünneppel tisztelők meg sírját, négy ákászt ültetvén reá emlékül, melly alkalomra Péi Nagy Gábor kerül, főkapitány beszédet tartott, Garay János, ,Emlény” cím alatt jeles költeményt, Tódy Ferenc, és Hanák János emlékiratokat küldöttek Pestről. A rovarászat honunkban számosabb kedvelőkre talált, mint az állatország többi osztálya, azon ro-