Hörk József: Az eperjesi ev. ker. collegium története (Kassa, 1896)

Előszó

Előszó. Még 1892-ben tökéltem el magamat az eperjesi ev. Collegium törté­netének megírására. Nem más volt a szándékom, hanem, hogy a millenniumra ezen ősi, evang. főtanodának egy hozzá méltó ajándékot adjak. Úgy jutottam ezen nagy elhatározásra, hogy, mint a Pallas Nagy Lexikona munkatársának meg kellett e főiskola ismertetését írnom, és az e czélból eszközölt kutatások közben láttam , mily végesen érdekes e főis­kola története, mert hiszen összeforr, igen sok szállal összeszövődik a ma­gyar nemzet, a magyar kultúra történetével. De rögtön a kutatás elején láttam azt is, hogy sok helytelen adat van e főiskoláról forgalomban: sokat tévedtek azon nagynevű írók is, kik történetét eddigelé, hosszabb-rövidebb vázlatban közzétették. S a különben is nagy munka megnehezedett, mert a sok helytelen adatnak kiigazítása czéljából nagyon beható levéltári kutatásokat kellett végeznem. E közben megjelent azon m. k. cultusministeri rendelet, mely elrendeli minden hazai tanintézet történetének a megírását és felébredt bennem az aggodalom : lesz-e munkámnak közönsége­­? Annyi száz között miért tegyen a közönség éppen az enyémmel szemben kivételt ? Akad­nak-e előfizetőim, a­kik nekem a munka kiadását lehetővé teszik ? Mert a saját költségemen kiadni bizony nem bírom. Ekkor hangzott felém a Collegium intéző köreinek azon biztatása, hogy csak írjam meg a munkát, majd segít a kiadásnál a Collegium is Tovább folytattam tehát a már úgyis régen megkezdett kutatást és felvettem a fonalat ott, a­hol azt 1892-ben, illetve 1880 ban és 1885-ben elejtettem volt, irányadóul vévén dr. Vandrák András : „Az eperjesi egy­­házker. á. h. e. Collegium múltjának és jelen állapotjának vázlatos rajzát* (Eperjes, 1867.) és becses írott jegyzeteit, melyek az ő félszázados tanári működésének idejére világos fényt vetnek. " Majd azon igyekeztem, hogy betekintsek mindazon okmányokba és munkákba, melyek ezen dicső történetre vonatkoznak és kutattam az or­szágos, a múzeumi, az egyetemi, az eperjesi, bártfai, kis­szebeni, lőcsei, kassai, pozsonyi, késmárki könyv- és levéltárakban, s nemkülönben a bo­roszlói, wittenbergi, hallei, klagenfurti, thorni, dorpati könyv- és levéltá­rakban, a­hová el nem juthattam személyesen, ott jó embereim által s Lipcsében a legkiválóbb antiquáriusnál állandó megbízást hagytam bizo­nyos idevágó művekre nézve. A­mi könyvet és kéziratot felhasználtam, arról a mű forrásainak megnevezésénél számolok be.

Next