Borászati Lapok – 25. évfolyam – 1893.
1893-03-26 / 13. sz
11. SZÁM. 25-IK ÉVFOLYAM: 140 1893. MÁRCUIUS HÓ 12. a hegyközség ennek daczára az egész területre megalakulhat, vagyis a körbeeső ily kisebb részletek ily esetben a hegyközségi kötelékbe a törvénynél fogva bele vonatnak. Ez intézkedés nézetünk szerint nagyon helyes és pedig két okból: először mert előmozdítja a hegyközségek alakulásának lehetőségét s másodszor, mert az ily közbeeső kisebb területek birtokosainak is hasznára van. Kétségtelen ugyanis, hogy az őrzés s a rendészet a hegyközségi területeken a dolog természeténél fogva mindig hatályosabb lesz s mindig jobban fog kezeltetni, mint a határbeli más területeken. De az ily részletek birtokosaira nézve a hegyközségi kötelékbe tartozóságunk előnyössé válhatik azért is, mert ez által arra fognak ösztönöztetni, hogy birtokukon szőlőt ültessenek s ekként az intenzivebb s jövedelmezőbb mivelésre térjenek át. A törvényjavaslatnak a hegyközségek megalakítására vonatkozó eme rendelkezéseinél azonban fontosabbak és mondhatnók lényegesebbek amaz intézkedések, amelyek a hegyközségek feladatát szabályozzák. A törvényjavaslat kétféle feladatot szab a hegyközségeknek; az egyik feltétlen kötelező, a másik feltételes, megengedett. A kötelező feladat: a közös és a hegyrendészeti szervezkedés. A megengedett feladat: a) az elpusztult szőlők felújításának, vagy új szőlők ültetésének előmozdítása b) a szőlőbetegségek ellen való közös védekezés megkönnyítése s c) az okszerű szőlőmivelés és szüretelés érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedés. (Folytatása köv.) A kaliforniai betegség. Mult év utolsó havában jelent meg Washingtonban egy munka,amely ezen új szőlőbetegséggel igen terjedelmesen foglalkozik. A szerző, ki kutatásairól, melyeket helyszínén tett, lelkiismeretesen számol be, főleg az Egyesült Államok kormányát akarja lethargiájából felrázni, hogy eszközöltessen kísérleteket, miként lehetne ezen bajt, mely az amerikai szőlészetet végelpusztulással fenyegeti korlátozni, avagy sikerrel leküzdeni. Pierce, a könyv szerzője, kísérletei nem vezettek eddig elég kedvező eredményre , de ami egy embernek nem sikerül, az sok tudós és gyakorló szőlész vállvetett munkájának sikerülhet és reméljük is, hogy ugy lesz ! A munka olvasásánál a legaggasztóbb balsejtelmek fognak el. Mintha a harcz, melyet a filloxera ellen húsz esztendő óta folytatunk, s mely lassanként a mi javunkra dől el, uj vonalon, más modorban, de ugyan oly vehemencziával ismét kitörne és a szelészek kétségbeesve kapkodnak a régi fegyverek után, hogy azon tapasztalattal gazdagodjanak, hogy ezen új baj ellen azok mind hatálytalanok. S Pierce könyve ez irányban épen nem nyugtat meg, mert ő az ismert szereket mind kipróbálta, minden kedvező eredmény nélkül. Hisz nem sikerült még eddig ezen gomba életfolyását oly pontosan megfigyelni, hogy arra gátló behatást lehetne gyakorolni. Mindannak daczára nagy hálával tartozunk mi szőlészek valamennyien Pierce-nek, mert ő legalább az utat mutatta meg, melyen haladva czélunkat elérhetjük és hálával azért, hogy a baj egész nagyságát előttünk feltárva, munkára serkent valamennyiünket. A könyv, mely számos fény és színnyomatú tábla segélyével a betegség külső lefolyását igen jól érzékíti meg, szószerinti lefordítást is megérdemel, mert közel lehet az idő, hogy a baj Európába átültetve a mi legközvetlenebb érdeklődésünket fogja igénybe venni. Idő és hely híján azonban annak rövid ismertetése kénytelen azt legalább pótolni. Amerika bortermése, bár a szükségletet még távolról sem képes pótolni, mégis már tekintélyes. Így egyedül az Egyesült Államokban az utolsó évek átlagos bortermése 267000 tonnát (harmadfél millió hektolitert) tettki, tehát hazánk évi termését kétszeresen felülmúlta. Ezen bormennyiség egy heted részét (38000 tonnát) Kalifornia állítja elő, s így Texassal egyetemben bortermelésre leghivatottabb terület az Egyesült Államok közül, különössen ha tekintetbe vesszük, hogy éghajlati fekvése a lehető legkedvezőbb és a Csendes-óceán mellett végig húzódó hegylánczolat keleti és délkeleti lejtői ezen növény számára vannak mintegy alkotva, klímája élénken emlékeztet Sziciliára. Ily körülmények közt nem csodálható, ha a lassan meghonosodott szőlő rohamosan több és több területet hódított magának, miket azonban most a tárgyalandó betegség végveszélylyel fenyeget. Az eddig elpusztult terület hozzávetőleg 25000 acre-t (kat. hold), a terület értékének csökkenése legalább is 120 millió forintot tesz ki. Mexikó bortermelésének góczpontja az „Alsó Kalifornia* nevet viselő, hosszú és keskeny nyelvalakú félszigeten fekszik, melyet Kaliforniától a parányi Tia Juana folyócska választ el. A szőlővel beültetett terület itt körülbelül 30000 acvet tesz ki. A kaliforniai betegség csak 1887-ben került ide és 1892-ben már csak elvétve lehet épségben levő szőlőket látni, miből kiviláglik, hogy ezen baj fellépésében még a filloxeránál is hevesebb. A baj lefolyása illetve hatása a szőlő egyes szerveire a következő : Egészséges tőkéknél köztudomásúlag a levelek egymástóli távola (csomóköz internedium) faj, fekvés és a szőlővessző hossza szerint váltakozik. Ezen viszony és összhang a szóban forgó betegség által megtámadott leveleknél meg van zavarva olyképen, hogy a baj fellépésének második évétől kezdve a tőke életerejével a vesszők és azon a csomóközök hossza, a levelek nagysága egyaránt fogy, a tőke eme szervei tehát eltörpülnek s ennélfogva fajjellegüket elvesztik. A levélnyél azonban megtartja rendes méreteit. De nem csak a levél külső formájára gyakorol a betegség befolyást, hanem annak szöveti szerkezetére is. A klorofil a főbb fibrovascularis kötegek között nem fejlődik ki egyenletesen. Ennélfogva a levél sohasem nyeri el szokott zöld színét, mely egyformán lepi be az egész levéllemezt, hanem a főbb ezek közt másszínű hézagokat hagy. Zöld bogyójú fajoknál ezen elváltozó szín kezdetben halványzöld, utóbb sárgává, sárgás barnává lesz, végre a levéllemez ezen része kisebb nagyobb terjedelemben elhal és a levél lehull. Kék fajoknál a beteg levélrész inkább vörösbe játszik és csak a klorofil-tartalmú lemez részhez való átmenet (keskeny gyűrű vagy szalag) ölt halványsárga szint. Ezen színváltozás tehát a kaliforniai betegség ty symptomája, de vannak ere lett még jelenségek, mely nem okvetlenül fordulnak el hanem csak bizonyos fajoknál és bizonyos fekvésekben. Így egyes zöld bogyójú fajoknál, melyekhez például a nálunk is ismert alexandriai muskotály is tartozik, a különben normális zöld szint mutató leveleken kisebb-nagyobb körökön halvány foltocskák lépnek fel, melynek körvonalai igen határozottan elütnek a zöld környezettől. Ezek száma néha igen csekély, néha teintélyes. A foltok napról-napra nőnek terjedelemben, a kisebbek a nagyokba olvadnak, az így megkülönböztetett, klorofiltalan levélrészlet teljesen elhal, a levél pedig lehull, gyakran mielőtt még az ezek közt levő tér egészen elpusztult volna, rendesen azonban csak annak utána. A levél ily partiális elhalása persze a levél egész vastagságában megy végbe s igy az alsó lapon épen ugy észlelhető mint felül. A levél szélei szintén lépést tartanak a halvány részletek elhalásával, úgy hogy a levelek lehullásuk alkalmával elbarnult, begöngyölődött, részben letöredezett széleket mutatnak fel. A muskotályokra nézve jellemző foltokhoz hasonló elfakulást mutat az Izabella levél is, csakhogy itt a levél szélén jelentkeznek a kör alakú pecsétek legelébb és egymásba olvadva a levél egész karimáját tönkre teszik, mielőtt belseje bármi változáson ment volna át. A kék Malvoisie-nél a fő erek által képezett sarok halványul el legelébb, mely elhalványodás idővel az egész szögre kiterjed, lassan kint sárgásba megy át, végül pedig a sárga terek közepe élénk bíbor szint vesz fel. A kék tramini-nél az erek közt halvány szalag keletkezik, mely a levél szélével egyidőben mutatja az elhalás jeleit. Az elbai kék levele sárgás-barna szalagot, a rizlingé barnás, a Flaming Tokay-é (alkalmasint furmint) élénk piros foltokat nyer stb, egy szóval minden fajnak meg van a specziális jellege. A vessző növekedésére határozottan gátló hatást gyakorol a karbetegség. A csomóközök megrövidülnek, a levelek száma kevesbedik, a vessző vastagsága normálisnál csekélyebb. A betegség 1. ábra. *) The Chalifornia vine disease. A preliminary report of investigations by Newton B. Pierce, special agent. Washington.