Borászati Lapok – 34. évfolyam – 1902. 1-26. sz.
1902-05-11 / 19. sz
id. SZÁM. 34-IK ÉVFOLYAM. rezest sürgősen keresztülvinni, ha nem akarjuk, hogy az országnak a fagyok által megkímélt termése a jégnek essék áldozatul.) A hordók szállítási díja. A Magyar Kereskedelmi Csarnok m. hó 24-én tartotta rendes havi választmányi ülését, amelyen a választmány elfogadta a borkereskedői szakosztály abbeli javaslatát, hogy a kereskedelmi minisztériumhoz újabb fölterjesztés intéztessék a hordók szállításának díjtétele kérdésében és azon nehézmények, amelyek ma fennállanak a hordók nyergelése esetében, megszüntessenek, és ily értelemben a kereskedelemügyi minisztériumhoz fölterjesztést fog intézni. Adómentes czukor a borjavítás czéljaira. A Magyar Czukorgyárosok Országos Egyesületének a napokban megtartott igazgató választmányi ülésén Schosberger Rezső azt ajánlotta, hogy tétessenek lépések az iránt, hogy a különféle ipari felhasználásra, valamint a borkezelésre illetőleg mustravitásra szolgáló ezukor adómentességet kapjon. Ettől a fogyasztás nagy emelkedését várja. Csak azután a borgyártásnak ne szolgáljon ez a czukor újabb fellendítésére. Magyar viharágyuk külföldön. A viharágyúzás tulajdonképeni hazájából, Stájerországból, ahol számos viharágyugyár van működésben, kapjuk az örvendetes hírt, hogy a spielfeldi uradalom számára az idén a kitűnő hírnevű Farkas és Faragó-féle ágyukból rendeltek meg néhány darabot. Champagne pezsgőipara felől alapos adatokkal szolgál a reimsi keresk. kamarának most megjelent évi jelentése. Ezen jelentés szerint 1901. áprilistól, 1902. évi áprilisig külföldre exportáltak 20.311,228 üveg pezsgőt, Francziaországban pedig ugyanezen időszak alatt 7.894,212 üveggel fogyasztottak. Így tehát egy év alatt összesen eladatott 28.205,440 üveg, pezsgő. 1902 április elsején a gyárosok telepeiben nem kevesebb mint 113.898,775 üveg volt készletben, ami a hordókban készletben tartott bormennyiséggel együtt 1.280,003 hektoliter borkészletnek felel meg. Durazzo borimportja. Az évi behozatal 1900-ban 254 q-ra rúgott 7620 frank értékben; a monarchiából importáltatott 12 q 360 frank, Görögországból 78 q. 2340 frank, Olaszországból 96 q 2880 frank és Törökországból 68 q 2040 frank értékben. A monarchiából importált bor nehezen bírja ki a versenyt , a többi államokból importált borral, mert amíg a monarchiából importált bor ára hl.-ként 35 frank, addig a többi említett államokból szállított bor ára hl.-ként 18—28 frank között váltakozik. Cognac a monarchiából, Török- és Görögországból importáltatik; a görög cognac (Athén Metaxa) a legjobb minőségű és okánként 10—15 piaszterért árusittatik, míg a monarchiából szállított cognac ára okánként 0 piasztert tesz ki. Az 1900-ik évben importáltatott cognac, a monarchiából ... 7 , 560 frank értékben Görögországból ... 3 q 480 „ „ Törökországból ... 6 q 960 „ „ TUDÓSÍTÁSOK. Elmelkedd borárak. Budapest, május hó 8-án. .) .A több napig tartó, kedvezőtlen, télnek is beillő időjárás hozta meg azt, amit a gazdák oly nehezen vártak, csakhogy nagy áldozatok árán következett ez be és így nem is örvendhetünk olyan mértékben a borárak emelkedésének, mint örvendtünk volna akkor, ha a boráremelkedés normális körülmények és viszonyok között következik vala be. Az áprilisi fagykárok, amelyeknek utósze még májusra is kiterjedt, nagyon sok szőlősgazdát elszomorítottak ; a korai és különösen a délvidéki szőlőkben általában jelentékeny veszteség mutatkozik jóformán az ország 20 részében. A kár meghaladja több helyen a 20—25, sőt néhol a 30— 40%-ot is, és így bizonyosak lehetünk a felől, hogy már olyan kiváló szüretünk nem lesz, mint a minőre a kitűnően telelt szőlők jogosítottak bennünket. Az általában észlelt országos fagy, a jobban északra és nyugatra fekvő részeken, ahol a szőlők különben sem indultak úgy meg, mint a déli hajlatokon és oldalakon, de még mint a melegebb helyeken a völgyeken, kevesebb kárt okozott és így, ha a mindenható ezentúl már megkímélné szőlőinket, úgy még mindig számíthatnánk elég jó szüretre, de hát ki annak a megmondhatója, hogy a jövő mit rejt magában ? A nagy fagykárok után nem csodálkozunk, de nem is csodálkozhatunk azon, hogy a borokat jobban kezdik megbecsülni , jobban is keresik mindenfelé és pár nap óta láthatólag jobb árakat is kínálnak a közönséges fajborokért és úgy mint a finomabb borokért is. Ennek következménye pedig az lett, hogy a borgazdák, akik látva különben is a szeszélyes időjárás hatását, tartózkodóbbak lettek és habár szívesen állanak alkuba, és eladásra is juttatnak több tételben borokat, azért mégsem rajonganak a mai árakért, amelyek bizony nagyobbára szerények. Az áraknak emelkedni kell, ez az általános nézet és mert a külföldön sincsenek másképen az időjárással mint hazánkban, valószínűleg észrevehetőleg emelkedni fognak. Az országban, különösen az egyes vidékeken még meglehetős sok bor van a pinczékben ; a borok kiváló minőségűek és mert könnyen is tartják magukat, akár hordókban, akár palackokban, ennélfogva bizonyosak lehetünk afelől is, hogy a közeljövőben nagyarányú forgalom fejlődik ezen a téren. Ez idő szerint emelkedő borárakat jelentenek lapunknak a Tisza vidékéről, továbbá a Hegyaljáról, a Dunántúlról és végül az Alföldről a homoki rétegekről. Az igazi emelkedés azonban csak ezután várható, mert még mindig igen sokan vannak azok közül, akik kételkednek abban, hogy a fagy tényleg okozott e olyan nagy kárt, mint aminőről szakkörökben már meg vannak győződve. De a külföld szőlőiről sincsenek még kereskedőink és vevőink tájékozva, ez is egy okkal több arra nézve, hogy ők is óvatosak az árak megajánlásában. A látkép azonban rövid idő múlva tisztán fog kidomborodni és a szomorú valóság : a fagykár minden más kérdést háttérbe fog szorítani. A fagykárról. A hét folyamán még a következő tudósításokat vettük arról a nagy fagykárról, melyet az ország legtöbb vidéke szenvedett. Devecser: Május hó 1-én reggel a 3°-os fagy a szőlőkben és gyümölcsfákban óriási kárt okozott. (Gröber M.) Abaúj - Szántó: A szőlők igen szépen fejlődtek, de a mult hó 22-én beállott hideg szerek, mely f. hó 4-ig tartott, ugy a riparia, mint az ojtványszőlőkben tetemes kárt okoztak, mintegy 25—30%-uk lefagyott. (B. I.) Rétsalas: Az április 23—24—25-iki fagy a melegebb partokon a már fejlettebb hajtásokat perzselte le csak leginkább, de a május elsejei fagy az április pusztító munkáját szinte teljesen bekoronázta, még az alig duzzadó rügyek is elfogytak, de elfagyott a méteres hosszú és függélyesen álló szőlővesszőknek is összes ez évi fakadása. (Tarnai M) Daruvár: Április 29-én nálunk is beköszönt a fagyrész. Reggelre 10 cm. vastag hó takarta a szőlő ahhoz nem szokott zöld részeit. Május hava 32 fok hideggel köszöntött be, minekfolytán az alacsonyabb fekvésű szőlők 60—80°/o kárt szenvedtek. Leginkább szenvedett a Chasselas. A magasabb fekvésben levő Rizling 25—30 százaléka pusztult el. (Pap I.) 1902. május hól. Békéscsaba! A május 1-jei fagy annyira ártott a szőlőnek, hogy alig maradt 5 —10°/n ép rügy. (Stark A. és fia) Pa-Szarkás : A mult hó 24—25-iki fagy fiatalabb ültetvényeinkben 70—75° kárt tett, kivételt képez az Olasz rizling, melynek alig 25°/o-a károsodott meg; az öreg szőlőkben is átlag 30% a kár. E hó 1-én is volt kisebb fagyunk. (Szabó J.) Bélapuszta április 25., 26., 28. és 29-én legkivált azonban május 1-én fagy volt nálunk A szőlőkben igen nagy a kár. A korai fajták mind elfagytak. Füstöléssel védekeztünk, áprilisban sikerrel, májusban azonban nem bírtunk a fagygyal. A Mézesfehérben és Olaszrizlingben 10%, a többi fajtákban 90% kár esett. (Gyalog F.) Zalaegerszeg : Április utolsó hetében hó és havas eső esett. Május 1-én 3 és 4 óra között a fagypont alá sülyedt a hőmérséklet, minek következtében a lapályosabb helyen fekvő szőlők nagy kárt szenvedtek. (Pirisy G.) Kára, Somogy megye : Mult hónap 23., 24., 25. és 30-ikára virradóra nálunk is derék voltak. A legtöbb kárt okozta a 23. és 24-iki reggeli fagy, különösen a döntésekben és a bujtásokban. A Kadarkának legjobban ártott. A hegyeken és oldalain a kár 20—25%, a lapályosabb helyeken 80%-ra tehető. Azok szőlőiben, akik április felében metszettek, alig volt kár. (Fork J.) Fülek : Az április 29-iki fagy anyatelepünkön, a patak mellett, kisebb kárt okozott. Rendesen füstöltünk. (Albrecht F.) Dálja, Szlavonország : Május 2-án nagy fagyunk volt, ez kevesebb kárt okozott, azonban a 3-iki fagy helyenkint elpusztította az egész szőlő- és gyümölcstermést. (Schuck F.) Dunavecse : Április 25-én 2 fok hideget észleltünk, amely sok kárt okozott. A május 1-jei fagy pedig mindent elpusztított, kóstolóra sem maradt semmi. Reméljük, hogy e szomorú esztendőben elengedik a szőlő- és borfogyasztási adót. (48-as olvasókör.) Rácz-Egres, Tolna m.: Április 24-én nagy kárt tett a szőlőkben a fagy. Még sujtóbb volt a május 1-jei két fokos fagy. Eddigelé a kár 50%-ra tehető. A pusztítást nagyon fokozza még a nagymértékben fellépett hamvai vinczellérbogár. (Ferenczy L.) Fagy és hó Tolnamegyében: Május 5. Szomorú Béla- és György-napra virradt az idén néhány szőlősgazda; az országos fagy Tolnamegyét sem kimélte meg. Néhol teljesen elfagytak a szőlők és gyümölcs sem fog az idén teremni, de — hála Istennek! — a legtöbb helyütt, bár érzékeny kárt okozott, mégsem tette teljesen tönkre a növényzetet. Egészben véve szomorú a dolog, annál is inkább, mert még a májusi fagyok, a fagyos szentek hátra vannak. De egyben tanulságul is szolgálnak ezek a napok, mert Pakson pl. intő és vigasztaló például a Borsody- és Leopoldféle szőlők a — szorgalmas füstölés folytán — megmenekültek a fagytól. Itt a hőmérő — 2—2V2°-ra sülyedt s a szőlők mégis épen maradtak. A legnagyobb kárt Gerjen és Tolna községek szenvedték: nekik nem sok örömöt hoz az idei szüret. Erősen megviselte a György-éjszakája a faddi szőlőket is, ahol 40—50% kárt okozott a fagy Általában véve a megye felső részén sokkal több a kár, mint az alsón, legnagyobb azonban a dunamenti községekben. A szegzárd-bátai dombvidék vajmi kevés kárt szenvedett, néhol éppen semmit. Szegzárdon a lapszőlőket nagyon megviselte , de a dombokon csak 2—5% kárt okozott. Nagy riadalmat okozott a 29-iki hó, éles szél fújt s egész nap esett a hő. A szőlők