Borászati Lapok – 37. évfolyam – 1905. 27-52. sz.
1905-07-02 / 27. sz.
24. SZÁM 37. ÉVFOLYAM. is még mintegy 12% zsírt tartalmaz.) A tejtúró tehát nem tiszta kazein. Ezzel szemben az ujabb időben nagy tömegben forgalomba hozott kereskedelmi kazeinpreparátum teljesen tiszta kazeinnak tekinthető. Szabadalmazva van és így megbízható. Előállítási módja olyan, hogy feltétlenül vegyileg tiszta kazeinnal van dolgunk, amely igen állékony, fehér, voluminózus, szag- és ízmentes por alakjában kapható. Ez a kereskedelmi kazein tehát az elmondottak után ideálisan megfelelhet az új bortörvény (a németről van szó) kívánalmainak, mert semmilyen idegen anyagokat nem hoz a borba és maga is végül teljesen kiválasztatik a borból. A pinczetechnika szempontjából is kifogástalan, mert a bort kevésbbé vagy egyáltalában nem támadja meg. Windisch és Röttgen beható kísérletei, hogy a kazein mennyire befolyásolja a bor összetételét, szintén a mellett szólanak, hogy a kazeint bízvást használhatjuk. Ha a kazein-preparátumot derítés czéljaira akarjuk használni, akkor a fehér, voluminózus port először vízben kell feloldani, mégpedig 10—15-szörös vízmennyiségben. Ha nem készítünk túlságos koncentrált oldatot, akkor a későbbi csapadék pelyhesebb és nagyobb és a hatás kedvezőbb. A kazein kezdetben kissé csomósan sűrűsödik össze, azután lassan felolvad és a folyadékot tejszerűvé teszi. Ezt a kazeinoldatot állandó, erős keverés közben a borhoz öntjük. Az oldott kazeint most a bor savai rögtön kiválasztják és pelyhes, terjedelmes csapadék alakjában jelentkezik, amely a megbarnult bor barna színanyagait rendkívül erősen magához vonja és így ennek a vörösbarna bornak ismét visszaadja világos színét. Hogy ez a kazeincsapadék minél bensőbben érintkezzék a borral, tanácsos többször fölkavarni. Eredményes derítéshez erősen megbarnult boroknál 25—40 gramm szükséges hektoliterenként és kevésbbé megbarnult boroknál 15—25 gramm hektoliterenként. Czélszerű azonban minden egyes esetben előbb kisebb előkísérleteket különböző kazeinmennyiséggel végezni, ami könnyű dolog, hogy a derítőszer helyes arányát megállapíthassuk. Miként a fehér boroknál, megbarnult vörös boroknál is czélszerűen alkalmazható a kazeinderítés. Ezeket a borokat azután legjobb erős színű déli borokkal házasítani. A kazein száraz formában is alkalmazható, illetőleg egyenesen a borhoz adjuk, anélkül, hogy előbb vízben feloldanak. Akkor szintén rögtön kicsapódik. A német vizsgálatok szerint azonban nem finom pehelyszerű, terjedelmes csapadékot, hanem csomós, többé-kevésbbé összeálló csapadékot képez, amelynek felülete sok-kcal csekélyebb és amely ennélfogva a barna színanyagoknak sokkal kisebb mennyiségét képes csak magához szívni. Az elszíntelenítésnél nyilvánvalóan csak felületi vonzásról van szó, ez könnyen megfigyelhető. Ha már most a „szárazon" alkalmazott kazein hatása sokkal kisebb, mint e szer vizes oldatának, akkor az elsőből természetesen hasonlíthatlanul többet kell venni, mint ha az utóbbi eljárást választjuk. Egy hektoliter vízben feloldott 20—25 gramm kazein oly elszinteremtőleg hat, mint mintegy 150 gramm, amit egyenesen a borba noztunk. A német tapasztalatok szerint tehát előbbre teendő a vizes oldat a száraz vagy egyenes alkalmazásnak, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy a kérdéses víztömeg nem számít és ez az eljárás is elismert pinczekezelési eljárásokhoz számítandó. A kazein-derítés folytán azonban a bor sohasem lesz oly tükörtiszta, mint kívánatos volna, hanem többnyire könnyű fátyolt hagy hátra. Minthogy azonfelül gyakran még hátrányos barna oxidációs anyagok kiválasztása is történik, ajánlatos a bort kissé erősebben kénezett hordóba fejteni és még vizahólyaggal deríteni, amikor is kellően fényes lesz. Azonban nemcsak a kazein szolgáltat hatásos derítőszert, ha megbarnult borokat színteleníteni akarunk. A vizahólyag is tekintetbe jöhet, általában azonban nem hat biztosan. Annál jobbnak bizonyul a zselatin. Az is erősen vonza a barna színanyagokat, de csak akkor csapódik ki, amikor a bor csersavával oldhatatlan vegyületet alkot, amely a barna színanyagokat lerántja. Hatása tehát bizonyos cseranyagmennyiségek jelenlétéhez van kötve, amely azonban sok német fehér bornál hiányzik, úgy, hogy ezekhez előbb tannint kell adni. Hogy pedig megakadályozzuk azt, nehogy túl nagy mennyiségű csersav és tannin adagoltassék a borhoz, amelyek azt könyen keménynyé, fanyarrá tehetik, előzetes kísérletek — a szükséges csersavmennyiségek megállapítására — majdnem elengedhetlenek. Ez a munka azonban körülményes és időrabló és gyakran laboratóriumban kell végezni. Egyszerű és kényelmes keresztülvitelére való tekintettel tehát a kazeinderítést előnyben részesíthetjük a zselatinderítéssel szemben. A kazeinderítés hatása a barna boroknál és oly biztos és átható és kivitelénél nem kell körülményes és időrabló előzetes kísérleteket végezni. Ezekben megjelöltük a gyakorlat szempontjából legfontosabb momentumokat. Most még csak röviden össze akarjuk foglalni a vezető eszmét. Mondhatjuk, hogy a kereskedelmi kazein jó szer megbarnult és eires színű borok derítésére. Azonban ebben rejlik egyúttal a kazein egyedüli és kétségtelen főjelentősége. Minden egyéb esetben valamely más, rég bevált derítőszer pótolhatja és kiszoríthatja, különösen a vizahólyag, amely nemcsak sokszor használható, hanem azonfelül még a bornak fényt és külcsint is ad. méhtenyésztés? Ajánlatos-e a méhészkedés a szőlőben, vagy nem? Annyi mellette és ellene véleményt hallok, hogy igen nagy érdeklődéssel várom nagybecsű véleményüket, amely szives közlésük és útbaigazításukért igaz köszönetet mondok. Szeged. K. V. 61. kérdés. Ribizkebort hogyan kell készíteni? Miképen kell kezelni megtorlás előtt és után ? Jobb-e, ha az ember bizonyos mennyiségű szőlőt is kever hozzá s ha igen, melyik fajta a legajánlatosabb? Gyula, K. F. 62. kérdés. Mikor kell a télire való szőlőt szedni? Téli tartásra való szőlőt, ha a szőlőtőről leszedni akarjuk, nem baj-e, ha ezt akkor tesszük, amikor a szőlő már túlérett? A leszedést pedig a nap mely szakában ajánlatosabb teljesíteni? Gyula, K. F. , 63. kérdés. Hány hektoliter bor élvezi a házifogyasztás kedvezményét? Ha valamely szőlőtulajdonos termelt borának egy részét házifogyasztásképen kívánja elhasználni, hány hektoliter lehet azon mennyiség, amelyre ő a házifogyasztást megillető kedvezményre igényt tarthat ? Gyula, K. F. 64. kérdés. Hogyan kell a csemegeszőlőt szállítani? Szomszéd faluba, tengelyen való szállításnál miképen óvható meg a szőlő attól, hogy össze ne törődjék ? Mibe és hogyan rakva ajánlatos a szőlőnek a szállítás ideje alatti elhelyezése ? Gyula. K. F. 65. kérdés. Darazsak ellen hogyan védekezzünk? Van-e valamely mód, amely szerint a szőlőben a darazsak kártételei ellen védekezni lehessen? Tavai igen sok kárt okoztak a darazsak azáltal, hogy a tőkében levő érett fürtöket kikezdték s nemcsak a darazsak pusztítottak, hanem a már kikezdett szemeket a méhek is ellepték. S hogy nagyobb kártól megmenekedjek, kénytelen voltam szőlőmet idő előtt leszüretelni. (!) Gyula. K. F. 66. kérdés. A szőlőcsősz hordhat-e fegyvert? Ha egy községben, a házhoz tartozó szőlőskertben csőszt fogad fel a tulajdonos, van-e ezen csősznek joga fegyver használatára ? Agyonlőheti-e a kertkerítésen átjövő káborgó kutyákat anélkül, hogy emiatt a kutya gazdája által jogosan felelősségre vonható lenne? Gyula. K. F. 500 KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy Géza. Kérdések. 60. kérdés. Szőlő közelében ajánlatos-e méhest berendezni? Homoki szőlőtelepen, melynek közvetlen környéke akáczfában és egyéb méhlegelőben bővelkedik, ártalmára lehet-e a szőlőnek egy 50—100 családot foglaló 1905. junius hó 11. IRODALOM. Baromfitenyésztés, mely felöleli és részletesen tárgyalja a hazai és külföldi baromfifajtákat, tenyésztési eljárásokat, az értékesítést és a baromfibetegségek orvoslását. Kézikönyv a nép részére és tankönyv a tanuló ifjúság számára, irta Hreblay Emil, állattenyésztési m. kir. felügyelő. Szerzőnek majdnem évenként jelenik meg egy újabb munkája, melyek mind a szárnyas udvar tudnivalóit kívánják népszerűsíteni. Ki szántott sertéstrágya a legolcsóbb és legkitűnőbb szőlőtrágya. Az állami és gazdasági tanintézeti szőlőtelepeken tett összehasonlító trágyázási kísérletek alapján rendkívül előnyösnek bizonyult. ========== A cs. és kir. udvari szőlőgazdaságokban és a legkiválóbb szőlőbirtokokon általánosan bevezettetett. Árajánlattal és felvilágosítással szolgál. Budapest-Kőbányai trágyaszáritógyár Budapest, IX. ker., Üllői út 21. szá m.