Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.

1921-09-15 / 37. sz.

Lm. évfolyam. Előfizetési dijak Magyarországon: Félévre ... 150*— K. Negyedévre 75"— „ Egy hóra 25*— „ Előfizetési dijak külföldön: egyneg­yedéves: 8. H. B.-van 25 dinár Cseh-Szlovákiában ... 40 fokol Romániában 40 lei Német-Ausztriában 200 o. K. Egyes lappéldány ára 6'— K. 37. szám. Budapest, 1921. szeptember 15. Laptulajdonos és szerkesztő-társ: Dr. BAROSS ENDRE. A „FRUCTUS" a gyümölcsértékesitő és szeszfőzőszövetkezetek központja mint szövetkezet­nek hivatalos lapja. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllői­ út 25. (Köztelek) Hirdetések és mellékletek felől a kiadóhivatal ad felvilágosítást Telefonszám: József 99—28. Séta a vas- és gépipari kiállításon. Irta: dr. Baross Endre. Budapest, szept. 2. Ide-oda barangoltunk a sok ember és sok áru között és kerestük azokat az iparágakat, melyek a magyar szőlészet és borászat gépeit produ­kálják és mikor végeztünk a szemlélődéssel, szomorúan állapítottuk meg, hogy termelői fon­tosságunkkal nem áll arányban az ipari terme­lés vagy legalább is e kiállítás nem mutatja ezt. Szőlészetünk és borászatunk nagy fontosságát emlegetni unalmassá lehet e lap hasábjain, de ezt tesszük most, hogy evvel szemben reámu­tassunk ipari termelésünkre, mely, mondhatni , elhanyagolja e fontos termelői ágat és nem siet segítségére. A kiállítás nagy méreteiben a mi szakmán­kat a permetezők és borsajtok képviselik csu­pán, továbbá a szeszfőző üstök. E három áru több-kevesebb változattal meglehetős nagy­mennyiségben fordul elő és azt hisszük, ipari termelésünk a maga teljességében ki is merí­tette tudását és munkáját a magyar szőlő- és borgazdaság alátámasztására akkor, amikor ezek­kel az árukkal megjelent a kiállításon. Nem hasonlíthatjuk össze magunkat a kül­földdel, de ismerve szőlő- és borgazdaságainkat, amelyeknek felvevőképessége ma nagyobb, mint a háború alatt, ipari termelésünkre buzdítólag hathatna ez. Mert nem csupán a szorosan vett bortermelés képes ma intenzívebb beruházko­dásokra, hanem a fejlődő borkereskedelem is, mely pedig gépekben meglehetős fogyasztó. Ez tisztára külföldön szerzi be áruit és a Seitz-, Heinrich-gyárak fő piacza mi voltunk és vagyunk. Ezen az anomálián, sajnos, a mai viszonyok között segíteni, nem tartozik a könnyű feladatok közé, de semmi kísérlet sem számol be arról, hogy ezt figyelembe venné iparunk. A szorosan vett termelői iparág pedig alig-alig mutat fel olyan produktumokat, melyek után azt tételezhetnénk fel, hogy termelési költségeink redukc­ióját vonnák maguk után. Mindenesetre elemi erővel merül fel egy spec­iá­lisan szőlészeti és borászati gépkiállítás gondolata, gépbemutatókkal egybekötve, hogy e kiváló gazdasági águnk megismerkedjék a háta mögött álló iparral is. E kettőnek kiegészítése vak biztosítja a fejlődést, míg ismeretlenül, soha nem találkozva, csak czéltalan munka. De lássuk röviden a kiállítók áruit, megje­gyezve azt, hogy szerkesztőségünk felhívást in­tézett az egyes kiállítókhoz, hogy kliséket is küldjenek be, amit eddig még nem történt meg és így az illető kiállítók­­önmagukra vessenek, ha olvasóközönségünk nem szerez intenzívebben tudomást róluk. Egy rövid áttekintés után az új készítmé­nyekre vetjük tekintetünket és Diogenes lámpá­sával keressük azokat az ipari reformkészítmé­nyeket, melyek abból születnek, hogy a tökéle­tesség nem éretett el semmiben és az emberi elme új és új gondolatokban juttatja kifejezésre azt, hogy nem nyughatik meg soha a jelenben, hanem folyton kutat. Egy ilyen njítás a Bilics-féle permetezőfej is, melynek részletes ismertetését lapunk 33—34. számában a „ Különfélék” rovatában közöltük. Bülcs neve nem új a szőlészeti ipar terén és egyszerű budafoki műhelyében sok újításnak lett szülője. Szénkénegezője régi kipróbált gép és permetezője a gummiszelep nélküli gépek között az új alkotások legjobbjai közé tartozik, mely négy atmoszféra nyomással viszi ki­ a permetet. Permetezőfeje pedig sok permetező­fej között talán európai viszonylatban­­is a leg­jobbak közé sorakozik. Nem mulaszthatjuk azonban e helyen is megemlíteni, hogy kiállí­tása az agyszeretetnek nyomát sem mutatja, bár tudomásunk van arról, hogy anyagiak állottak rendelkezésére, a kiállítás díszesebb, szembe­ötlőbb megrendezésére. Az ő kiállítása kissé a nemtörődömséget mutatja. Lehet valaki azon a nézeten, hogy fő a jó áru és nem fontos a külső, mi azonban ezt a nézetet nem oszt­hatjuk és valószínűleg nekünk van igazunk, amire őt ez uton is jóakarólag figyelmeztetjük a magyar ipar érdekében is. Egy német gyár újdonságát mutatja be a Technolam­­s műszaki vállalat. Ez az u. n. Devoorde készülék, mely egy igen ügyes talál­mány bizonyos felületeknek gyors megtisztítására. A mi szakmánkat ez annyiban érdekli, mert hordók belső falának borkőtől való megtisztí­tására (13. ábra) kiválóan alkalmas. A 11. ábrán a készülék alkatrészeit is lehet látni. Ezek között a féllóer­ős elektromotor a legfontosabb és egyúttal legdrágább része is az egésznek. Van hozzá 10 m, kábel, szerelvények és a körforgó kefék, melyeknek nagyobb mását a 12. ábra mutatja. E készülék segélyével rozsda, mész, festék, különböző kristálylerakódások eltávolítása lehet­séges és ezáltal kapcsolódik bele a mi szak­mánkba, ahol a hordók belső falának alapos kitisztításáról lehet szó. A borkőnek vastagsága néha oly nagy, hogy a hordó szétverése nélkül ezt nem lehet végrehajtani, míg ellenben e ké­szülék segélyével, csupán az egyik fenék kiverése mellett, már könnyű munka van. A készülék a külföldön jól bevált, tehát kísérletezésre sincsen szükség. Hiszen előnyei kézenfekvők: csupán egy ember szükséges, az üzemköltség alacsony, könnyű kezelés (13. ábra), azonnal üzemképes stb. Ezekkel, azt hisszük, úgy bortermelőink, valamint és főleg, borkeres­kedőink alkalmasabb áruczikket nem bírhatnak hordóik kitisztítására. 11. ábra. A Devoorde-féle készülék alkatrészei. 12. ábra. A tisztítókefék. 13. ábra. Egy hordó tisztítása Devoorde-féle kefékkel. B­ai számunk 8 oldal.

Next