Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.
1921-09-15 / 37. sz.
Lm. évfolyam. Előfizetési dijak Magyarországon: Félévre ... 150*— K. Negyedévre 75"— „ Egy hóra 25*— „ Előfizetési dijak külföldön: egynegyedéves: 8. H. B.-van 25 dinár Cseh-Szlovákiában ... 40 fokol Romániában 40 lei Német-Ausztriában 200 o. K. Egyes lappéldány ára 6'— K. 37. szám. Budapest, 1921. szeptember 15. Laptulajdonos és szerkesztő-társ: Dr. BAROSS ENDRE. A „FRUCTUS" a gyümölcsértékesitő és szeszfőzőszövetkezetek központja mint szövetkezetnek hivatalos lapja. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllői út 25. (Köztelek) Hirdetések és mellékletek felől a kiadóhivatal ad felvilágosítást Telefonszám: József 99—28. Séta a vas- és gépipari kiállításon. Irta: dr. Baross Endre. Budapest, szept. 2. Ide-oda barangoltunk a sok ember és sok áru között és kerestük azokat az iparágakat, melyek a magyar szőlészet és borászat gépeit produkálják és mikor végeztünk a szemlélődéssel, szomorúan állapítottuk meg, hogy termelői fontosságunkkal nem áll arányban az ipari termelés vagy legalább is e kiállítás nem mutatja ezt. Szőlészetünk és borászatunk nagy fontosságát emlegetni unalmassá lehet e lap hasábjain, de ezt tesszük most, hogy evvel szemben reámutassunk ipari termelésünkre, mely, mondhatni , elhanyagolja e fontos termelői ágat és nem siet segítségére. A kiállítás nagy méreteiben a mi szakmánkat a permetezők és borsajtok képviselik csupán, továbbá a szeszfőző üstök. E három áru több-kevesebb változattal meglehetős nagymennyiségben fordul elő és azt hisszük, ipari termelésünk a maga teljességében ki is merítette tudását és munkáját a magyar szőlő- és borgazdaság alátámasztására akkor, amikor ezekkel az árukkal megjelent a kiállításon. Nem hasonlíthatjuk össze magunkat a külfölddel, de ismerve szőlő- és borgazdaságainkat, amelyeknek felvevőképessége ma nagyobb, mint a háború alatt, ipari termelésünkre buzdítólag hathatna ez. Mert nem csupán a szorosan vett bortermelés képes ma intenzívebb beruházkodásokra, hanem a fejlődő borkereskedelem is, mely pedig gépekben meglehetős fogyasztó. Ez tisztára külföldön szerzi be áruit és a Seitz-, Heinrich-gyárak fő piacza mi voltunk és vagyunk. Ezen az anomálián, sajnos, a mai viszonyok között segíteni, nem tartozik a könnyű feladatok közé, de semmi kísérlet sem számol be arról, hogy ezt figyelembe venné iparunk. A szorosan vett termelői iparág pedig alig-alig mutat fel olyan produktumokat, melyek után azt tételezhetnénk fel, hogy termelési költségeink redukcióját vonnák maguk után. Mindenesetre elemi erővel merül fel egy speciálisan szőlészeti és borászati gépkiállítás gondolata, gépbemutatókkal egybekötve, hogy e kiváló gazdasági águnk megismerkedjék a háta mögött álló iparral is. E kettőnek kiegészítése vak biztosítja a fejlődést, míg ismeretlenül, soha nem találkozva, csak czéltalan munka. De lássuk röviden a kiállítók áruit, megjegyezve azt, hogy szerkesztőségünk felhívást intézett az egyes kiállítókhoz, hogy kliséket is küldjenek be, amit eddig még nem történt meg és így az illető kiállítókönmagukra vessenek, ha olvasóközönségünk nem szerez intenzívebben tudomást róluk. Egy rövid áttekintés után az új készítményekre vetjük tekintetünket és Diogenes lámpásával keressük azokat az ipari reformkészítményeket, melyek abból születnek, hogy a tökéletesség nem éretett el semmiben és az emberi elme új és új gondolatokban juttatja kifejezésre azt, hogy nem nyughatik meg soha a jelenben, hanem folyton kutat. Egy ilyen njítás a Bilics-féle permetezőfej is, melynek részletes ismertetését lapunk 33—34. számában a „ Különfélék” rovatában közöltük. Bülcs neve nem új a szőlészeti ipar terén és egyszerű budafoki műhelyében sok újításnak lett szülője. Szénkénegezője régi kipróbált gép és permetezője a gummiszelep nélküli gépek között az új alkotások legjobbjai közé tartozik, mely négy atmoszféra nyomással viszi ki a permetet. Permetezőfeje pedig sok permetezőfej között talán európai viszonylatbanis a legjobbak közé sorakozik. Nem mulaszthatjuk azonban e helyen is megemlíteni, hogy kiállítása az agyszeretetnek nyomát sem mutatja, bár tudomásunk van arról, hogy anyagiak állottak rendelkezésére, a kiállítás díszesebb, szembeötlőbb megrendezésére. Az ő kiállítása kissé a nemtörődömséget mutatja. Lehet valaki azon a nézeten, hogy fő a jó áru és nem fontos a külső, mi azonban ezt a nézetet nem oszthatjuk és valószínűleg nekünk van igazunk, amire őt ez uton is jóakarólag figyelmeztetjük a magyar ipar érdekében is. Egy német gyár újdonságát mutatja be a Technolams műszaki vállalat. Ez az u. n. Devoorde készülék, mely egy igen ügyes találmány bizonyos felületeknek gyors megtisztítására. A mi szakmánkat ez annyiban érdekli, mert hordók belső falának borkőtől való megtisztítására (13. ábra) kiválóan alkalmas. A 11. ábrán a készülék alkatrészeit is lehet látni. Ezek között a féllóerős elektromotor a legfontosabb és egyúttal legdrágább része is az egésznek. Van hozzá 10 m, kábel, szerelvények és a körforgó kefék, melyeknek nagyobb mását a 12. ábra mutatja. E készülék segélyével rozsda, mész, festék, különböző kristálylerakódások eltávolítása lehetséges és ezáltal kapcsolódik bele a mi szakmánkba, ahol a hordók belső falának alapos kitisztításáról lehet szó. A borkőnek vastagsága néha oly nagy, hogy a hordó szétverése nélkül ezt nem lehet végrehajtani, míg ellenben e készülék segélyével, csupán az egyik fenék kiverése mellett, már könnyű munka van. A készülék a külföldön jól bevált, tehát kísérletezésre sincsen szükség. Hiszen előnyei kézenfekvők: csupán egy ember szükséges, az üzemköltség alacsony, könnyű kezelés (13. ábra), azonnal üzemképes stb. Ezekkel, azt hisszük, úgy bortermelőink, valamint és főleg, borkereskedőink alkalmasabb áruczikket nem bírhatnak hordóik kitisztítására. 11. ábra. A Devoorde-féle készülék alkatrészei. 12. ábra. A tisztítókefék. 13. ábra. Egy hordó tisztítása Devoorde-féle kefékkel. Bai számunk 8 oldal.