Borászati Lapok – 54. évfolyam – 1922.

1922-12-07 / 49. sz.

49. SZAM. 64-IK ÉVFILYAM. 2704 Megrendeléseket felvesz és pontosan elintéz a „BAROSS" borászati czikkek irodája Budapest, VIII., Baross-utcza 75«» félemelet 2. Pantlalni f fl tavaszi idényre 16—18%-os szuperfoszfát szálli­tGlIzállll­­­tása 1922. deczember végétől 1923. április végéig! Czsa.l£ li«»w-LáLt:«»az mennyiségben van 2 legelső bortermelő és borkereskedő nemzete. ma már harmincz vagy több törvény fog­lalkozik a bor készítésével és forgalo­r­bahoza­talával, mind csak pótlásai vagy részleges mó­dosításai a régebbi törvényeknek, melyek a régi törvények paragrafusainak túlnyomó részét érintetlenül , hagyják. Ott igazán nagy feladat a 40—50 év alatt felhalmozódott helyesbítések és érvénytelenítések tömkelegében eligazodni. És mégis nem tudom, hogy nem helyesebben járnak-e el a francziák. Az egész törvényt, annak minden száz pontját minduntalan kitenni bírá­latnak, laikusok novelláris indítványainak, súlyos dolog s így inkább eltűri nálunk a törvényhozás éveken át valamelyik törvény nyilvánvaló fo­gyatékosságát, avultságát, semhogy újból a kér­dések egész komplexumát napirendre hozná. Elég ebből minden 15 esztendőben egyszer. Az uj bortörvény tervezet külső formájában ugyanazon módon épült fel, mint az 1893. és az 1908-iki törvényczikk. Sőt mondhatnám, lényegbeli változást első pillanatban a nagy­közönség alig fog­ benne észrevenni. Pedig az uj törvényt egész más szellem hatja át, mint a régit. A réginél az a szempont dominált, hogy minél kevesebb szabad mozgást kell a bor­kezelésben nyújtani, nehogy az osztrákok az ő kedvezőtlenebb éghajlati viszonyaik hátrányait a mi boraink rovására megkorrigálhassák. Ma pedig az a czél lebeg szemeink előtt, hogy itthon el nem helyezhető boraink nagy tömegét versenyképessé kell tennünk az olasz, a spanyol, a portugál, a görög, a délfranczia borokkal szemben. Akit nem ez a gondolat hat át, mikor az előttünk fekvő törvénynovellát kezébe veszi, az persze nem egy hibát fog abban felfedezni, amit a régi törvény — szerinte — gondosan elke­rült. De aki abból a nézőpontból bírálja ezt meg, mely az új tervezetnek szülőanyja volt és amely a törvény megszövegezőjének is szeme előtt lebegett, annak el kell ismernie, hogy ebből a szemszögből nézve, az uj törvény sok bilincset kíván borgazdaságunkról levenni, mely annak szabad szárnyalását megnehezítette. Az uj törvénytervezet bírálatába — már csak helyszűke miatt — sem mehetünk bele és meg­elégszünk azzal, hogy csak a főbb mozzana­tokra mutatunk rá, melyek az új és a régi tör­vény tekintetében változást jelentenek. Ha majd­­az ankét, mely a törvényjavaslat megvitatására egybehivatott, lezajlott s így már biztosabb ké­pet nyerünk arról, hogy a különféle érdekelt­ségek innen is, onnan is mit faragtak le belőle, fogunk alkalmat keresni, hogy a törvényjavaslat újításait bővebben megtárgyaljuk, mielőtt az a nemzetgyűlés plénuma elé kerül. Aminthogy szívesen fogjuk venni, ha­t. olvasóink közül is a hivatottak hozzászólnak a dologhoz. Végighaladva a javaslat azon rendelkezésein, melyek a ma érvényben levő törvény rendelkezéseitől eltérnek, a tervezett főbb intézkedések a következők: 1. A javaslat 1. § a magában foglalja a bor forgalmi meghatározásán kívül a must és czefre fogalmának meg­határozását is. 2. A javaslatnak az okszerű borkezelési eljárások, valamint az ezen eljárások keretében megengedett anya­gok használatára vonatkozó 2. §-a, az 1908. évi bortör­vény vonatkozó szakasza kereteinek tágítása mellett szerkesztetett. A hivatkozott törvényszakasz kereteinek tágítása részben a borászati szakismeretek fejlődése alapján, részben a borértékesítési lehetőségek előmozdí­tása czéljából, részben pedig az újabb, külföldi törvény­hozás hatása alatt történt. A javaslat megengedi a must befőzését, mustméz, szőlőzselé és szőlőlekvár készítése, valamint természetes édesborkészítés czéljából; megengedi a kénezésnél a cseppfolyósított kénessav alkalmazását; a borderítésnél megengedett anyagok felsorolását kiegészíti a tok és harcsahólyag, albuminkészítmények, azbeszt és c­ellulózé­val, tervezi továbbá a hibás izi és szint mustok vagy borok kezelésénél az állati szén alkalmazásának enge­délyezését Megengedi a kulturélesztő használatát is a tökéletlenül kierjedt borok továbberjesztése czéljából s felveszi a kifejezetten megengedett eljárások közé a bor fagyasztását törvényizés czéljából. Eltiltja a sikeresen meg nem gyógyítható boroknak egészséges borokkal való házasítását és az egészségre káros magas illósavtar­talmú boroknak közfogyasztási czélokra való forgalomba­hozatalát. 3. A 3. §-ban megállapítja a kénezett boroknak fog­lalható összes szabad és kötött kénessav határértékét. 4. A javaslat 4. §-a felhatalmazza a földművelésügyi minisztert, hogy a 2. §-ban foglalt okszerű borkezelési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket rendeletileg módo­síthassa. 5. Lényeges újításokat foglal magában a javaslat 5. pontja a szesz használatára vonatkozó intézkedéseiben. A szeszhozzáadást megengedi a végrehajtási rendeletben megállapítandó feltételek mellett Tokaj hegy alja zárt területén édes asszú és szamorodni készítésénél. Megadja a földmivelésügyi miniszternek a lehetőséget arra, hogy rossz évjáratokban típusborok előállíthatása czéljából egyeseknek a bor szeszezésére engedélyt adhasson a végrehajtási rendeletekben megállapítandó módozatok mellett A javaslat felhatalmazza továbbá a földművelésügyi minisztert a párlási czélokra szolgáló bor előállítása módozatainak szabályozhatására. 6. Az érvényben levő bortörvénynek a czukrozásra vonatkozó szakasza, a végrehajtás folyamán szerzett tapasztalatok figyelembevételével szövegeztetett át. 7. A javaslat 7. §-a a földmivelésügyi miniszter által adandó külön engedély alapján úgy a készítésre, mint a forgalombahozatalra vonatkozó szigorú állami ellenőrzés mellett, újra lehetővé kívánja tenni az u. n. édes csemege-és dessertbor készítését. Az édesborkészítés megengedésével netán újra fel­burjánzással fenyegető hamisítások, a javaslat által ter­vezett szigorú ellenőrzésre vonatkozó intézkedések és az azok áthágását fenyegető súlyos büntetések nyomása alatt, meggátolhatók lesznek. Az édesborral űzhető visszaélések meggátlása czéljá­ból tiltja el a javaslat ezeknek a boroknak házasítását, hogy a belföldi piac­okon ezeknek a mesterséges édes­boroknak a tokajhegyaljai és más természetes édesborok­kal való konkurrenc­iáját lehetetlenné tegye, az édes­borkészítést magas illetékhez köti és hogy ezáltal ezek­nek a belföldön való nagyobb arányú forgalom behoza­talát megnehezítse. A mesterséges édesborok exportőr­jének pedig az édesborkészítési illeték visszafizetésével exportprémiumot biztosít. 8. A czukrozott és szeszezett borok forgalmának ellen­­őrizhetése és az esetleges visszaélések könnyebb meg­gátlása czéljából a javaslat 10. §-a előírja, hogy az eladó az ilyen borok adás-vételénél a bor szeszezett, illetve czukrozott voltát a vevővel közölni tartozik és ezt a körülményt a vonatkozó számlákon is köteles feltüntetni. A javaslat ezáltal az ilyen borok továbbhaladóinak bün­tetőjogi felelősségét akarja leszögezni. 9. A javaslat 11—14. §-aiba exemplikatíve vannak fel­sorolva, az 1908. évi törvény 6. §-ának, a borkémia időközbeni fejlődése szem előtt tartásával kiegészített s­s a meg nem engedett anyagok használatára vonatkozó rendelkezései. 10. A javaslat 19. §-a a múltban borkiviteli szem­pontból nagyjelentőségű magyar vörösbortermelés vé­delmét czélozza. 11. A javaslat 21. § a pedig a bor forgalombahozata­lával foglalkozókat arra kötelezi, hogy pinczéikben és a kimérőhelyeken levő hordókat a bennük foglalt ital minőségét kitüntetve, világos megjelöléssel lássák el. Ezzel az intézkedéssel egyrészt a borok elnevezésével űzött visszaélések meggátolhatók lesznek; a szakasz 3. bekezdésében foglalt azon rendelkezés pedig, amely a gyógyítás alatt álló beteg vagy hibás avagy a romlott borokat tartalmazó hordóknak a nem eladásra szánt" jel­zéssel való ellátását írja elő, az ellenőrző közeg felada­tának könnyítését szolgálja és egyben alkalmas arra is, hogy netán elkövetett visszaélés esetén, a kihágás elkö­vetőinek büntetőjogi felelősségét tisztázza. 12. A javaslatnak 23—36. § ai a tokajhegyaljai zárt területre vonatkozó rendelkezései csaknem változatlanul foglalják magukban az 1908. évi bortörvény erre vonat­kozólag megállapított rendelkezéseit. A zárt területhez tartozó községek felsorolásából az ezidőszerinti cseh megszállás következtében Szőlőske és Kistoronya közsé­gek kimaradnak, Bodrogsárd, Herczegkút és Makkos­hegyka községek beiktatatnak. 13. A javaslat abban a tudatban, hogy különösen a kisebb termelőktől származó számos hibás szú­bor ke­letkezésének az egyik fő oka az, hogy különösen a kis­sebb termelők a töltögetésre, seprőből préselt bort hasz­nálnak, megtiltja a seprőből készült boroknak töltöge­tésre való használatát. 14. Megengedi általában háziitalul (család, cselédek, szőlő és egyéb gazdasági munkások részére) a törkölybor készítését. Törkölybort azonban forgalomba hozni nem szabad s ezek raktározására és kezelésére nézve a törvény az ellenőrzés hatályosabbá tétele czéljából kü­lönböző előírásokat tesz. 15. A javaslat 45—60. §-aiba foglalt büntető határo­zatoknál általában a mai törvénnyel szemben, szigorítja a büntetési tételeket. Tekintettel a törvény végrehajtásá­val járó súlyos anyagi kiadásokra, a befolyó büntetés­pénzekből erre a czélra a tárc­a javára egy állandó bor­ellenőrzési alap létesítése van tervbevéve. A befolyó büntetéspénzeknek 20%-át kívánja juttatni a felderítésben eljáró szakközegek jutalmazására. 16. Lényeges újítás továbbá a javaslatban, hogy az ennek alapján folyamatba teendő rendőri büntető ügyek II. fokon való bírájává a földmivelésügyi minisztert je­löli ki. 17. Felhatalmazza a javaslat 63. §-a a földmivelésügyi minisztert arra, hogy a jelen törvény alapján megindított rendőri büntető ügyekben a III. fokú bíráskodást bün­tető tanácsban gyakorolhassa, illetve arra ruházhassa át. Ezzel a III. fokon eljáró közegeknek nagyobb függet­lenséget s az ügyekkel szemben a közigazgatási hatóság pártatlanságát akarja biztosítani. 18. A javaslat az eljárást szabályozó 65—80. §-aiban pedig számos olyan intézkedést tervez, melyek a végre­hajtás folyamán szerzett tapasztalatok alapján az eljárás egyszerűbbé, könnyebbé és gyorsabbá tételére alkalma­sak; ezek tisztán gyakorlati jelentőségűek és ezeknek különös elvi jelentősége azonban nincs. 418 1922. deczember 7. Szénkéneg és rézgálicz. Irta: Teress István. (Folyt, és vége.) Heves, nov. 27. A kötözésre nagyon ügyeljünk, itt követik el a legtöbb hibát a hanyag munkások, a nem törődöm álmos pallé­rok (felügyelők) közreműködésével, a zöldhajtások (leve­lek) összecsomaszolásával. Az ilyen egy csomóba össze­nyomott és kötött lomb — úgyszólva — beteggé lesz, meg van nyomorítva, nem fejlődhet és nem is fejleszt­heti ki termését, miután abba sem a nap, sem a jég, sőt a védőszerek sem hatolhatnak be, minden növényi gyümölcsfaiskolája Tessék árjegyzéket kérni!] Tessék árjegyzéket kérni! Szállít­s 2676 gümölcsfát különféle alakfát, parkírozásra díszfát, díszcserjét, rózsafát, rózsabokrot, évelő növényeket, erdősítésre alkalmas akáccsemetét, gledítschfát, fenyőféléket, továbbá sima és gyökeres szőlővesszőt

Next