Bőripari Dolgozó, 1960 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
Tervszerűbben, politikusan akar dolgozni az stb. Eredményes, jó munkát végezni csak úgy lehet, ha az ember világosan látja a célt. Így van ez a mozgalmi életben is. Éppen ezért az év első szakszervezeti bizottsági ülésén a feladatok, célkitűzések meghatározásával foglalkoztunk. Az elvégzett munkát értékeltük, hogy világosan lássuk: hogyan dolgoztunk eddig, melyik munkaterületen kell javítanunk. Sajátos módon segítjük a termelést Az év első összejövetelén tehát pártunk VII. kongresszusa szellemének megfelelően egyik feladatként a gazdaságos termelést, a trmelékenység növelését tűztük ki célul! Első hallásra ez gazdasági feladatnak tűnik, azonban azt tartjuk: akkor végezhetünk jó szakszervezeti munkát, ha a vállalat termelése jó irányban fejlődik. Ezt pedig kötelességünk segíteni a mi sajátos módszereinkkel. Amikor meghatároztuk a feladatot, mindjárt megjelöltük a leggazdaságosabb termelés módját. Szerintünk célszerűnek látszik, hogy az első negyedévben brigádokat szervezzünk, amelyek a szocialista brigád címért vetélkednek majd. Már az év elején Tarr Miklós szb-póttag és Piiger György bizalmi kezdeményezésére megalakult az első munkabrigád az üveglapos szárítóknál. Növeljük a termelési tanácskozások színvonalát Szólni kell arról, hogy a termelési tanácskozások még nem minden esetben töltik be feladatukat. Szükséges tehát a termelési értekezletek színvonalának emelése, mezt úgy kívánjuk elősegíteni, hogy a művezetők alapos és konkrét beszámolóval állnak a gyűlés elé. Ezt megelőzően pedig bizalmi csoportértekezleteken készítjük elő a gyűléseket. Már ott megmondjuk, miről lesz szó és készüljön fel a hozzászólásokra a tagság. Akad tennivaló a tekintetben is, hogy az üzemi tanács valóban eleven irányító és javaslattevő szerv legyen. Már most keressük azt a formát, amely a legalkalmasabb lesz ez irányú munkánk javítására. Ismeretes, hogy gyárunk igen nagyot fejlődött az utóbbi években. Sajnos, azonban üzemi konyhánk fejlesztése nem tartott lépést a követelményekkel. Indokoltak dolgozóink felszólalásai, amikor jobb és változatosabb étrendet kérnek. Munkásellátási bizottságunk olyan irányban tevékenykedik, hogy az üzemi konyha választékosabb menüjét kulturáltabb körülmények között fogyaszthassák el dolgozóink. Ugyancsak szorgalmazzuk, hogy az átszervezett munkásszállást a vállalat vezetősége a dolgozók rendelkezésére bocsássa. Javítjuk a szervezettséget A legutóbbi tagdíj besorolás alkalmával tiszta képet kaptunk üzemünk szervezettségéről. Sajnos, nem a legrózsásabb eredményről adhatok most számot, mert dolgozóinknak csupán 80 százaléka tagja a szakszervezetnek. A legrövidebb időn belül a bizalmmiak minden szervezeten kívüli dolgozót felkeresnek és elbeszélgetnek velük. Ebben a munkában támaszkodunk a műszaki vezetők segítségére is. Nőbizottságunk a Nemzetközi Nőnap megünneplésére készül szorgalmasan. Ezek közül kiemelkedik a nők politikai és világszemléleti nevelése. Ennek érdekében a kultúrbizottsággal karöltve a megkezdett ismeretterjesztő előadásokat tovább folytatja. Hamarosan munkához lát a kézimunkakör. Ugyancsak tervünkben szerepel a női olvasók számának a növelése. Az ifjúságot önálló munkával bízzuk meg. Az ifjúsági felelős szorgalmazására a krómos kikészítőben már alakulóban van egy ifjúsági munkabrigád. A jövőben nyugdíjasainkkal is többet akarunk foglalkozni. Hadd érezzék az üzem támogatását pihenő idejükben is. Amint látható, feladataink szépek, rajtunk a sor, hogy minél többet megvalósítsunk belőle. Szabó Sándor (szb-titkár, Simontornyai Bőrgyár BIZALMIAK FÓRUMA Rendszeresen megtartják a csoportértekezletet Két órakor vége a műszaknak, megérkezett a váltás. Kása Lajosné bizalmi pedig sorra járja csoportja tagjait, hogy mindannyian vegyenek részt a bőrönd-üzemben tartandó csoportértekezleten. Ugyancsak elfáradhatott, mire sorra járta — ahogyan mondani szokta — övéit. Mert a csoportjába eredetileg huszonöt fő tartozott, most pedig már ötvenen vannak. Bizony ez kissé sok, de mindjárt megkapjuk rá a magyarázatot is. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat az utóbbi években fejlődött nagggyá. Napjainkban is tovább bővül, izmosodik. A megnövekedett feladatokat megoldani csak létszámnöveléssel tudják, így került jónéhány új dolgozó az utóbbi időben a vállalathoz. Kósa Lajosné, aki már közel három éve bizalmi, nem rest és felkeresi az osztályára került új embereket. Először csak megismerkedik velük, s aztán mindenkinek megmondja: bármilyen ügyben forduljanak hozzá, ő a szakszervezeti bizalmi. Azt viszont mindenki tudja, hogy mit jelent egy teljesen ismeretlen környezetben, ha valaki segít eligazodni. Az új dolgozók nem is kéretik magukat, szívesen kérnek tőle tanácsot és különböző ügyeik elintézését készségesen bízzák rá. Az ilyen beszélgetések pedig alkalmasak arra, hogy mindenkit alaposan megismerjen. Nem mulasztja el sohasem, hogy egy-két szóval ne méltatná a szakszervezet jelentőségét, célját és feladatát. Amikor az új dolgozók így ismerkednek meg a szakszervezeti mozgalommal, érthető, hogy már az első és második fizetéskor kérik az oda való felvételüket. Most az a gondja, hogy segítséget neveljen maga mellé, mert itt az ideje, hogy a nagylétszámú csoportot kettéválasszák. Kósa Lajosné nemcsak az egyéni bajok orvoslásában tanúsít nagy állhatatosságot. A közös ügyek, az üzem dolga is érdeklik. Erről győzött meg legutóbbi csoportértekezlete is. Az üzemi tanács ülésén megvitatták az 1960-as évi feladatokat. A bizalmi pedig nem volt rest, részletes jegyzetet készített. , A tanácskozást nagyon érdekesnek találta és már az ülésen elhatározta: tájékoztatja a hallottakróla csoport tagjait. Az elhatározást pedig tett követte. Nem először tartottak ilyesmit, bizonyítja az is, hogy a tagság pontosan eljött a beszélgetésre. Egyöntetű helyesléssel fogadták, hogy tovább nőnek a feladatok, bővül a munkalehetőség. Szóvá tette a bizalmi a munkafegyelem lazaságát, és jó példaként említette meg a szocialista brigádot. Ez a brigád az, amelynek tagjai pontosan kidolgozzák a munkaidőt, részt vesznek minden megnyilvánulásban. A felszólalók közül Darabosné alátámasztotta: igen sokan már 1/12 órakor abbahagyják a munkát, mennek a mosdóba, öltözőbe. Iris Rudolfné arról beszélt, hogy az apró kellékek és anyagok hiánya gátolja a munkát. Kása Lajosné bizalmi valóban rászolgált arra a megtisztelésre, hogy szaktársai vezetőnknek tekintsék. Jól képviseli az érdeküket, de azt is nyíltan megmondja, ha a tagság hibázott. A csoportértekezletre való felkészülése pedig példás volt. Tanulhatnak tőle sokat a többi bizalmiak, szóváteszi Aki a fenti rajzról arra következtet, hogy a legutóbbi lottó sorsolásról készült, nagyon téved. Hogy ne okozzon hosszabb fejtörést a talány megfejtése, elárulom: a Divat Cipőgyár igazgatója Siklós elvtárs jutalmazta ilymódon a kongresszusi versenyben kitűnt dolgozókat. Az igazat megvallva arról már hallottam, hogy egy műhely vagy gyárrészleg kollektívája termelési tanácskozáson megvitatta, ki a legérdemesebb a jutalomra. Ebből bizony több előny is származik: 1. Mernek a dolgozók másokról nyilvánosan is véleményt mondani. 2. A jutalmazott pedig érzi a kollektíva megbecsülését és ez még jobb munkára serkenti. 3. Valóban a legérdemesebbek kapják a jutalmat és ki van zárva a Fortuna istenasszony szeszélye. 4. Könnyebb a kiváló dolgozó kitüntetést odaítélni, ha számontartják a legjobbakat. Sorolhatnám még a szocialista erkölcsökön nyugvó jutalmazás előnyeit. Most csak azt kérdezem: Siklós elvtárs gondolt-e arra, hogy ezzel a módszerrel a kongresszusi versenyt kissé lejáratta? Bizony, módszere nem talált egyértelmű helyeslésre a dolgozók körében. Eljárását súlyosbítja, hogy ezt a játékot az elmúlt év közepe óta minden hónapban megismételte, noha a szakszervezeti bizottság nem értett vele egyet. Mivel józan érv eddig nála nem használt, most újra megmondjuk: módszere alkalmasabb volt a verseny lejáratására, mint a legjobbak jutalmazására. Szakszervezetünk Elnöksége és a »Bőripari Dolgozó« szerkesztősége ezúton mond köszönetet azon egyéneknek és társadalmi szerveknek, akik az új esztendő alkalmából jókívánságaikkal bennünket felkerestek. A dolgozókra támaszkodva értük el a jó eredményeinket Ha a Bonyhádi Cipőgyárban munkaversenyről beszélünk, akkor elsősorban a kongreszszusi munkaverseny beindulásának az időszakáról kell megemlékeznünk. Régen is volt munkaverseny a Bonyhádi Cipőgyárban, de az nem volt mentes a bürokráciától. Ma már más a helyzet, a verseny élő valóság, számokkal bizonyított tény. Most a Iilas aljaüzem művezetője vagyok, de akkor is műszaki beosztásban voltam, amikor bizony sok volt a hiányosság, kívánnivaló. Fizikai munkakörből kerültem erre a posztra, és bizony — noha évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkezem —, eleinte kissé félénken láttam a feladatok megoldásához. Kötelességem elmondani tehát, hogy nem tudtam volna a feladatokkal megbirkózni, ha nem segített volna a műhely kollektívája, a vállalatvezetés, a párt és a szakszervezet. Így van ez rendjén, mert ha egyetlen láncszem is megszakad, félsikerrel kell számolnunk, még a legjobb egyedi vezetés mellett is. Elöljáróban még elmondom, hogy a verseny mentesítése a bürokráciától nem volt könnyű feladat. Elmondhatom, hogy az utóbbi években dolgozóink keresete jelentős mértékben növekedett, reális terveink vannak és ezek valóban az élettel, jövőnkkel szorosan összefüggnek. Az időben megkapott tervszámok alapján mindenki tudja, hogy mit kell tennie közös feladataink megoldásáért. Ha pedig a számok tükrében vizsgálódunk, azt látjuk, hogy élüzemünkön belül a mi körünk dolgozói az 1959. IV. negyedévi tervünkéit 102 százalékra teljesítették. Ha egyszerűen csak a számokat látjuk, akkor ez nem is valami tündöklő. Azonban látnunk kell azt is, hogy hány profilváltozással kellett megbirkózni az utolsó negyedévben. A munkásőr-bakancs gyártás komoly feladat elé állította a műszaki vezetést és a munkásokat egyaránt. Érdemes megnéznitovábbá a minőség alakulását.. Műszaki 1. osztályos tervünket 95,0 százalék helyett 98,3 százalékra teljesítettük. Hogyan értük el mindezeket? Jól szervezett kollektívával, mely szerényen versenyez napról napra a jobb eredményeikért. Nincs titkunk az eredmények elérésében. Nálunk a szó tetté vált, megvalósult a társadalmi ellenőrzés. Ha mégis előfordulna egy-egy dolgozónál, hogy minőségileg nem megfelelőt gyárt, azt nem adja tovább, hanem kijavítja, vagy ha mégis tovább engedi, akkor a munkaműveleti sorrendet követő dolgozó az, aki visszaadja az ilyen terméket. Ez a titka az egyre javuló minőségi munkának. Eredményeinket kedvezően befolyásolja, hogy a termelési tanácskozásainkat rendszeresen megtartjuk. Körünk dolgozói bátran bírálnak, mert féltik az elért eredményeket. Szakszervezeti aktíváinkkal való kapcsolat élő valóság. Nem ritka eset, amikor a termelés érdekében, nálam és felsőbb vezetőinknél is szót emelnek. Egészségvédelmi és szociális kérdésekben is helyén a szívük és segítenek, ahol csak lehet. Végezetül megemlítek kiváló dolgozóink közül hármat, akiket szeretnek a kör dolgozói. Hesz Henrik fáradúzó kiváló minőségi munkás, akinek keresete az elmúlt hónapban 2034 forint volt. Endrődi Ferenc talpvarró és Szabó Ibolya rámaegyengető szintén a minőségi munkával vívta ki társai elismerését. Az 1960-as esztendő sem lesz könnyű feladat számunkra. Futószalagunkat, a többtermelés érdekében meghosszabbították. Ebben az esztendőben körünkön mintegy 25 százalékkal kell többet termelnünk, mint az elmúlt évben. A feladat megoldásánál döntő tényező a termelékenység növelése, mert csak így felelhetünk meg a követelményeknek. Nem félünk az előttünk álló feladatok megoldásától, mert kollektívánk *harcedzett■ Tisztában van azzal: ha becsülettel állja meg helyét a termelésben, ez nemcsak a vállalatnak, nemcsak a népgazdaságnak, hanem önmagának is a felemelkedést fogja biztosítani. Mező József művezető, Bonyhádi Cipőgyár , MIT MOND A g s Mit kell tudni a természetbeni juttatásról? Időszerűvé vált az üzemekben a természetbeni juttatások odaítélése. A vállalatoknak ezen munkát végző dolgozói az elmúlt évek során nagy gyakorlati tapasztalatokra tettek szert, és az esetek többségében közmegelégedéssel látják el feladataikat. Azonban szakszervezetünk központjához több olyan kéréssel fordultak a dolgozók, amit egy kis körültekintéssel már a helyszínen is orvosolhatnának. Az alábbiakban a leggyakoribb kérdésekre válaszolunk. Kik kapnak természetbeni juttatást? Természetbeni juttatásban részesíthetők a bőr- és cipőipari vállalatok állományában levő főfoglalkozású dolgozók közül azok, akik egy éve a vállalat állományában vannak. Ide értendők azon dolgozók is, akik a könnyűipar olyan területéről, ahol a természetbeni juttatás rendszeresítve van , áthelyezés útján kerültek a vállalathoz. Milyen elbírálás alá esnek a fizetésnélküli szabadságon lévők? A vállalat állományában maradó, fizetés nélküli szabadságon levő dolgozóknak, amennyiben az egyéves várományi idő alapfeltételének megfelelnek, a természetbeni juttatás tört része a munkában eltöltött időszak után adható ki. Mi a helyzet a napi 4—6 órát foglalkoztatott 14—10 éves fiatalok járandóságával ? A napi 4—6 órás foglalkoztatottságú 14—16 éves fiataloknak, ha az egyéves várományi idő alapfeltételének megfelelnek, egyenértékű munkát végeznek, akkor csak a meghatározott keretnek időarányos része adható ki, egyéni elbírálás alapján. Például 300 munkanappal számolva, napi 8 órai elfoglaltság esetén 2400 munkaóra után jár a teljes keret, akkor ugyancsak ennyi munkanap után 4 órával számolva, vagyis 1200 óra után jár a keret 50 százaléka. A fizetett ünnepről Az elmúlt évben a vállalatok zöme határidő előtt teljesítette tervét. Ennek következtében pedig lehetővé vált, hogy számos dolgozónak fizetés nélküli szabadságot adjanak az ünnepek előtt. Különösen a vidéki dolgozók és az édesanyák éltek ezzel a lehetőséggel, azonban arra nem számítottak, hogy ilyen esetben törvényes munkaszüneti napokra járó díjazást nem kaphatnak. Mivel sokan fordultak szakszervezetünk közgazdasági osztályához hasonló panasszal, közöljük a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó rendelkezését. A Munka Törvénykönyve V- 120. §-ában meghatározott eseteken felül nem jár a munkaszüneti nap díjazása: a) annak a dolgozónak, akinek munkaviszonya hat napnál rövidebb ideig tart, b) arra a munkaszüneti napra, amely a dolgozó fizetés nélküli szabadságának időtartamába esik. (A fizetett szabadság — rendes vagy rendkívüli — tartamába a munkaszüneti nap nem számít be, és arra megilleti a dolgozót a munkaszüneti nap díjazása.) Import- és hazai kellékanyag-hiány gátolja a munkát Az 1959. év sikeres befejezése után már az 1960. évi feladatok teljesítésén munkálkodunk. A terveiket megismerve, látnunk kell, hogy feladataink megnőttek és gondjaink megnagyobbodtak. Már most bizonyos, hogy nagy megerőltetésre lesz szükség az év folyamán, hogy mindent »tető alá« tudjunk hozni. A terv teljesítése azonban nem csupán vállalatunkon múlik. Komoly problémákkal kell megküzdenünk évről évre, így: a megfelelő bőranyagok biztosítása, szín, vastagság, nagyság figyelembevételével, a különböző sokrétű kellékanyag, cérna, zippzár, tű és a legnagyobb nehézséget jelentő veret igény biztosítása. Sokszor halmozódnak a kész termékek és csupán egy-egy zár hiánya miatt nem lehet leadni a készáru raktárnak. Nincs állami vállalat, mely képes lenne szükségleteinket kielégíteni és ez rendkívül megnehezíti munkánkat. Az új esztendőben is megmutatkoztak ezek a hibák, mert január 7-ig vállalatunk globálisan 74,2 százalékra teljesítette tervét. Halmozódnak félkész áruink, egy-egy kellék hiánya miatt nem jelenthető be készáruként. Ez már nem számíthat be a tervteljesítésbe, bár a munkaórát ráfordítottuk. Másik nagy gondunk a raktárhiány. Bár tudjuk, hogy ez országos hiányosság, hiszen partnervállalataink is hasonló indokaikkal nem veszik át tőlünk a készárut. Gyárunknak van területe, csak a forintikeret hiánya miatt nem tudjuk az építkezésit megindítani kisegítő felvonulási épülethez pedig — mely komoly áthidaló segítséget nyújtana — nem tudtuk a szükséges építési engedélyt megszerezni, holott az építési anyagok nagy részét elfekvő anyagokból biztosítani tudnánk. Kocsner Jánosné, Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Gazdag volt a Télapó A Szegedi Cipőgyár kultúrtermét december egyik délutánján a kis apróságok szállták meg. A szakszervezeti bizottság, vállalatvezetőség és a nőbizottság hívta meg a gyermekeket Télapó-ünnepségre, ötszáz gyermek várta a Télapót. Az üzem tanulói Télapó-műsorszámokkal kedveskedtek a kicsinyeknek. Igaz, a világ leghálásabb közönségének játszottak. Hangos kacaj és kicsiny tenyerek vastapsa volt a jutalom. Mi tagadás: a felnőttek is együtt tapsoltak a gyermekekkel. Műsor után a Télapó személyesen osztotta ki a csomagokat, és a vidám kis gyermeksereg zsibongva hazaindult. Vágvölgyi János levelező, Szegedi Cipőgyár