Bőripari Dolgozó, 1961 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! ÁRA 50 FILLÉR 1961 JANUÁR fill. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Az 1961 évi tervfeladatokról, a beruházásokról és a munkaprogramról tárgyalt szakszervezetünk központi vezetősége Január 7-én tartotta ez évilső ülését központi vezetősének, amelyet Móczi András szakszervezetünk elnöke nyiott meg, aki bevezetőjében ismertette a nemzetközi helyzest, majd Csákó Mihály főtitár tartott beszámolót. Csákó elvtárs beszéde eleán ismertette, hogy miben munkát végeztek az alaptervezetek és a központi aparátus a kongresszus határzatainak megismertetésével, megállapította, hogy a szakszervezeti taggyűlések beszámolói többségükben jók voltak, s ennek eredménye, hogy a résztvevők bátran elmondották észrevételeiket. Munkánkban — folytatta továbbra is az MSZMP VII., a ZOT XIX., valamint szaktervezetünk XV. kongresszusnak célkitűzéseit vesszük fiyelembe. Ennek alapján dolozta ki az elnökség a közponvezetőség munkaprogramit, amit írásban terjesztett ülés elé, megvitatás, illetve a fogadás végett. A programban többek között szerepel, hogy a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítése érdekében segíteni kell a vállalatok 1961. évi tervének teljesítését, a munka termelékenységének a fokozását, a munkaszervezés javítását, a minőség és a gazdaságosság további növelését. célok érdekében kell szerezni a szocialista munkavezebnyt, amely a tervek teljesítsenek és az öntudat növelésnek hatékony eszköze. Ezután részletesen ismerteti az előadó a propagandamunka fontosságát, majd következőkről szólott: — Több zemünkben sok ezer állóórát tetnek ki a dolgozóknak ezek jobbára a munkaszervezés hibáira, másrészt a munafegyelem lazaságára vezetetők vissza. A munkások gakran a meglevő technolóiai utasításokat sem tartják «. Többek között megemlítette Csákó elvtárs, hogy az utóbbi időben javultak a dolgozók munkakörülményei. "Ez indokolttá tette volna — hogy ezt az 1065-ös rendelet előírja — a munkanormáki s teljesítménykövetelmények megváltoztatását. Ez zonban kevés helyen követezett be, így a termelékenyég növekedése elmaradt a lévőségektől. Így állott elő az helyzet, hogy fellazultak a munkanormák. Elnökségünk már korábbi tájékoztatásában elhívta a szakszervezeti biottságok figyelmét, hogy aermelékenység növelésére és normahelyzet rendezésére rányuló minden intézkedést lagyon alapos politikai munka előzze meg. A dolgozókat mindenütt vonják be a tartaékok feltárásába. A termelékenységet nem egyszerűen a normák szigorításával, hanem az üzemszervezés javításával, a technológiák korszerűsítésével, a munkaidő teljes kihasználásával és a helyes bérarányok kialakításával kell növelni. Ez az intézkedés nem eredményezhet keresetcsökkenést. Az előadó hosszasan ismertette még az előbbiekből adódó feladatokat, majd az ez évi népgazdasági terv előírásairól szólott. A terv szerint a könnyűipar termelése a tavalyihoz képest az idén 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen belül a cipőipar gyorsabban növekedik, mert mintegy 11,8 százalékkal emeli a termelést. A bőripar termelési értéke a tavalyi évhez viszonyítva 5,3 százalékkal emelkedik. A Rákospalotai Bőrkonfekció termelése ugyanazon időszakban 127 százalékra növekedik. A bőrruházatban több mint 16 százalékos emelkedést kell elérni. Bérfejlesztésre 1,4 százalékot használhatnak fel a megadott feladatok teljesítése mellett. A beruházásra fordított összeg a bőriparban 26 millió 844 ezer forint, a cipőiparban pedig 17 millió 86 ezer forint. Csákó elvtárs hosszasan elemezte még iparáganként, majd egyes üzemekre lebontva a tervfeladatokat és megállapította, hogy az általános növekedésen belül különös gondot kell fordítani az exportfeladatokra. A bőrkesztyű-export 36 százalékkal, a cipőexport 30 százalékkal növekszik a korábbihoz képest. A termelés növelésének fő módszere a munka termelékenységének emelése. Ezt a szakszervezeti bizottságok elsősorban jó munkaverseny szervezéssel, politikai és felvilágosító munkával segíthetik elő. Megemlítette még ezután, hogy milyen fontos szerep vár a műszakiakra, az újítókra, mert csak az ő hathatós támogatásukkal tudunk sikeresen Szentgyörgyi Ferenc, Divat Cipőgyár, örvendetes, hogy az utóbbi időben javult a bőr- és cipőgyárak közötti kapcsolat Ez azonban még mindig nem kielégítő, gyakran előadódik, még ma is, hogy nem kapják meg időben az anyagot és ebből sok a baj. Erősen kifogásolta, hogy a segédanyagokat gyártó vállalatokkal még mindig rossz a kapcsolat. Az aprószerszámok és a díszítő elemek nem megfelelő minőségben készülnek, pedig ezek nagyban befolyásolják a cipő minőségét, tetszetősségét. Fischer József, Táncsics Bőrgyár. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben körültekintőbben bírálják felül azokat a munkahelyeket, ahol munkacsökkentést lehet végrehajtani. Oszaczky László, Tisza Cipőgyár. Megemlítette, hogy a művezetők gyakran a “jó fiú” szerepét játsszák meg. Ha valamilyen nehézségről van szó, mindjárt a bizalmihoz küldik a dolgozót, előre menni. Ezután szólott még az öltözők, fürdők zsúfoltságának megszüntetéséről, a megfelelő levegőcseréről és általában a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáról — majd így fejezte be beszédét: — Ahhoz, hogy tovább javítsuk és szebbé tegyük életünket, a kitűzött feladatokat hiánytalanul meg kell oldanunk. Barabás Bálint, iparigazgató. Hozzászólásában kitért azokra a bírálatokra, amelyek az igazgatóságot érték. Rávilágított arra, hogy sok üzemben nagy a lazaság, s az áruforgalmi osztályok hanyagul végzik munkájukat. Amikor gyakran anyaghiányra hivatkoznak, rendszerint csak kényelmesség, bürokrácia húzódik meg mögötte. A jövőben nagyobb erévvel követelik meg és előírják azokat a reszortokat, ahol csak bőrpótló anyagokat dolgozhatnak be a cipőbe. Szólott arról is, hogy a Kutató Intézet rugalmasabban nagyobb segítséget nyújthatna az iparág szakembereinek a különböző feladatok megoldásához. A továbbá felszólalók szintén a munkaprogramról mondották el véleményüket és javaslatokat tettek a munka megjavítására. A felszólalásokra Csákó Mihály főtitkár elvtárs válaszolt, s a központi vezetőség a beszámolót, valamint a munkaprogramot egyhangúlag elfogadta. Hozzászólások Az elmúlt évben tovább bővült, korszerűsödött a Duna Cipőgyár Üzemünk tavaly sikeresen haladt előre a fejlődésnek azon az útján, amelyen a felszabadulás után elindult. Ebben az évben nem helyeztünk ugyan üzembe újabb termelő műhelyeket, a meglévők némelyikének átszervezésével és felújításával mégis olyan műszaki előfeltételeket tudtunk biztosítani, amelyek nemcsak tervünk teljesítését, hanem túlteljesítését is lehetővé tették. A termelő berendezéseken kívül munkavédelmi és szociális téren is számottevő előrehaladást tettünk. Hazánkban egyedülálló Termelő üzemrészeink közül a "B"-gyár földszintje, a sarokosztály és a szabászkésgyártó üzem az elmúlt év folyamán teljesen újjászülettek. Régebben mindhárom üzemrész rendkívül korszerűtlen, sötét és egészségtelen volt. Ezekben a műhelyekben a termelés által diktált követelményeknek már nem lehetett volna eleget tenni. Részben ezért, másrészt pedig munkavédelmi és tűzrendészeti okokból vált ezeknek a műhelyeknek az átépítése halaszthatatlanná. A felújított műhelyek közül kiemelkedik az új sarokosztály. Ebben a műhelyben a helyiség rendbehozatalán kívül olyan új futószalagot helyeztünk üzembe, amely Magyarországon egyedülálló, és nemzetközi szinten is megállja a helyét. Ugyancsak a termelő üzemrészek fejlesztését szolgálták azok a felújítási munkálatok, amelyeket energiaelosztó és felhasználó berendezéseinken hajtottunk végre. Új, modern fénycsővilágításhoz jutottak pl. az IAQ-gyári alfakörök kikészítői és a 253-as alja és tűzőkörök. Jó fény kihasználású higanygőz lámpák üzembehelyezésével javítottuk meg a gyárudvar világítását. Az »A«-gyár zavartalan villamosenergia ellátásának biztosítására a gyárrészleg pincéjében minden követelménynek megfelelő, modern, új villamos főelosztót létesítettünk. Az év folyamán elkészült nagyobb üzemi munkák közül meg kell még említenünk az új bakancsraktárt és a központi porelszívót. Az előbbi megszüntette a készáruraktárban uralkodó zsúfoltságot, az utóbbi pedig nagymértékben hozzájárul az »A«-gyári műhelyek és a gyár udvar levegőjének megtisztításához. vö. Önkiszolgáló-konyha Az üzemi munkánk mellett több szociális és munkavédelmi jellegű létesítményt is valósítottunk meg. Kiemelkedik közülük az új üzemi konyha, amely naponta 1500 fő ellátását képes biztosítani. Modern berendezésével és felszerelésével egyike az ország legkorszerűbb üzemi konyháinak, önkiszolgáló rendszerétől eleinte sokan idegenkedtek, ma már azonban szinte egyöntetűen kedvelik. A többi szociális jellegű munka közül megemlítem még az orvosi rendelő átszervezését, a gyermekotthonban létesített öltöző és zuhanyozó helyiséget, a gyermekkocsi garázst. A felsorolt munkálatokat egytől egyig üzemfenntartási osztályunk dolgozói végezték el. Mivel közben a karbantartási kötelezettségeknek is eleget tettek, munkájukért mindannyiunk dicsérete illeti őket. Szorgalmas munkájukkal nagymértékből hozzájárultak ahhoz, hogyan "termelő üzemrészek dolgozói túlteljesítették évi tervüket, ami hasznot jelent a népgazdaságnak, de a nyereségrészesedés növekedésén és egyéb más előnyökön keresztül a gyár minden dolgozójának is. Halmos József /yvuvwwuwwwwwvj /ÖSZÖ/W Szakszervezetünk elnöksége és a Bőripari Dolgozó szerkesztősége ezúton mond köszönetet mindazon társadalmi szervezeteknek és egyéneknek, akik az új esztendő alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. Kedves Olvasónk! Népköztársaságunk állandó és egyenletes fejlődésének eredményeként lehetővé vált, hgy lapunk mostantól kezdve négy oldal helyett hatoldalas terjedelemben jelenjék meg. Ez azt jelenti, hogy ezután az iparágunkhoz tartozó minden üzemmel többet tudunk foglalkozni és nagyobb helyet tudunk biztosítani olvasóink hangjának, véleményének. Arra kérjük olvasóinkat, amennyiben készséget éreznek arra, hogy leveleikben tudósítsák szerkesztőségünket, bátran tegyék azt meg, s igyekszünk azokat lapunk előállítása közben felhasználni. Szívesen vesszük azt is, ha olykor bírálatot mondanak lapunkról, vagy egyéb javaslataikkal segítik munkánkat. BŐRIPARI DOLGOZÓ SZERKESZTŐSÉGE Bizalmi értekezlet a Pannóniában Üzemi tudósítónk jelenti •• A Pannónia Szőrmeárugyár 1-es telepén december 29-én közös tanácskozásra hívták össze a bizalmiakat és a szakszervezeti aktivistákat. Karika Kálmánnászb-titkár röviden értékelte az elmúlt évben végzett munkát és megállapította: mindenki becsülettel végezte el társadalmi munkáját. Ennek eredménye a termelésben is megmutatkozott. Ez is mutatja, hogy ahol jó a bizalmiak munkája, az kihat a termelési eredményekre is. Az előadó után többen felszólaltak. Sipos Lászlóné azok munkáját méltatta, akik a szakszervezet jó gazdasági munkáját segítették elő. Mint feladatot megemlítette a jelenlevők előtt, hogy üzemükben jelenleg a szervezetlen, dolgozók aránya 3 százalék. Az új évben ezekkel kell gyakrabban foglalkozni, hogy megtalálják helyüket a szervezett dolgozók családjában. Horváth és Sipos elvtársak ezután a munkaverseny fontosságáról és a bizalmiak ez irányú tevékenységéről szóltak. Ha a vállalat tovább akarja növelni jó hírnevét, jobb eredményekre kell törekedniük. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha egészséges vetélkedés, jó versenyszellem alakul ki a dolgozók között. Becsüljük meg és segítsük az öregeket Mindannyian tisztelettel és megbecsüléssel tartozunk a becsületes, munkában megfáradt öregeknek. A vöröskereszt szervezetek fontos feladata, hogy segítsék a támogatásra szoruló öregeket, és a társadalmat az öregek tiszteletére neveljék. Az idős ember munkabírása általában csökken. A megöregedés előrehaladásával ez a csökkenés egyre fokozódik. Nem minden esetben, de gyakran csökken az öregek szellemi frissesége *is. öreg korban a legtöbb embernél különböző betegségek is*jelentkeznek. A felszabadulás előtt az öregségtől való félelem, a lét bizonytalansága megkeserítette az öregséget. Nyugdíjat csak egyes kiemelt munkaterületen dolgozóknak folyósítottak. Az öregekről való gondoskodás kizárólag a családra hárult. Akiknek sem vagyonuk, sem olyan hozzátartozójuk nem volt, aki gondoskodott róluk, azoknak egy része a szegényházban tengette öreg napjait, mások koldulásra kényszerültek. Felszabadulásunk óta eltelt évek alatt alapvetően megváltozott államunkban az öregekről való gondoskodás. A megöregedés ma már nem jelent bizonytalanságot, öregségi nyugdíjellátásban mindenki részesül, aki 10 éves munkaviszonyt igazolni tud. Felszabdalásunk után államunk felszámolta a szegényházakat és új, emberi körülményeket biztosító szociális otthonokat hozott létre. Ma már a szociális otthonok férőhelyeinek száma 17 800. Az otthonok fenntartására államunk évente 170 millió forintot áldoz. Egy gondozott eltartásának évi költsége 9200 Ft. Fentiekből is láthatjuk, hogy szocializmust építő társadalmunk megbecsüli a munkában megöregedett dolgozókat és igyekszik gondoskodni róluk. Szükség van azonban arra, hogy az öregek gondozása ne csak az állam, hanem az egész társadalom feladata legyen. Vöröskeresztes tagságunk nagy része már eddig is szívesen vállalkozott az öregek gondozására. Az öregek is örömmel fogadják aktíváinkat, akik nagy szeretettel, figyelemmel közelednek hozzájuk. Kollarik János vöröskeresztes titkár Táncsics Bőrgyár Szilveszter a Szakszervezetben A hagyományos bőrös bálon, minden szilveszterkor megjelennek különböző állami és mozgalmi beosztású régi bőrösök. Egy embergyűrűben Kiss Károly elvtárs beszélget, miközben felidézik a régi szilvesztereket. A derűben és a jókedvben sem volt hiány, miként a kép is tanúsítja.